Az árvízzel kapcsolatos jogi tudnivalókat ismertető sorozatunk első része után most azoknak foglaljuk össze a D.A.S. JogSzerviz szakértőinek segítségével a tudnivalókat, akik megfelelő lakásbiztosítással rendelkeznek. Miként az első részben is jeleztük, Európa elsőszámú jogvédő szervezete az árvízhelyzetre való tekintettel június 13.-ától megnyitotta telefonos segélyvonalát, ahol jogászok fogadják és válaszolják meg az időjárási tényezők következményeként károsultak kérdéseit.

Sorozatunk első részében arról volt szó, hogy azoknak, akik veszélyeztetett környéken élnek, már nem újdonság, hogy a biztosítók nem kötnek velük vagyonbiztosítást és a már létező szerződéseket is felmondják, ezért az egyetlen adott kárenyhítési lehetőség is kizárt. Ennek ellenére vannak törvényes lehetőségek arra, hogy az árvízterületeken élők kártalanításban, illetve egyéb segítségben részesüljenek.

Ami a kár bejelentését illeti, a káresemény bekövetkeztével a biztosítással rendelkezők első feladata, hogy bejelentést tegyenek a biztosító felé. Emellett érdemes pontosan rögzíteni a kár meglétét.

A D.A.S. JogSzerviz szakértőinek tapasztalatai szerint valamennyi vagyonbiztosító honlapján kiemelt pozícióban található meg a kárbejelentésre vonatkozó opció, mellyel egyszerűsített módon tehető meg az első lépések az ügyintézésben.

A kár bejelentése

A kár bejelentése természetesen történhet levélben, vagy telefonon is. Érdemes a kárbejelentést megelőzően tájékozódni arról, hogy a biztosítási szerződés alapján kiterjed-e a biztosító kockázatvállalása erre az eseményre. A biztosító ugyanis nem fog érdemi kárügyintézést lefolytatni, ha biztosítási fedezet az adott káreseményre nem terjed ki.

A kár felvétele, a kárszemle

A kár bejelentését követően kárszemlére kerül sor, ahol is a biztosító szakértője jegyzőkönyvben rögzíti a bekövetkezett károkat. Fontos, hogy valamennyi kár részletesen és pontosan felvételre kerüljön, mivel a biztosító a továbbiakban e jegyzőkönyv alapján fogja a kártérítést nyújtani. Mivel elsőre - különösen megbontásmegbontás nélkül - nem minden esetben lehet észlelni, hogy milyen károk következtek be, lehetőség van pótszemlére is.

A D.A.S. JogSzerviz szakértői kiemelték: ebben a körben is az a legfontosabb, hogy a károk teljes körűen felvételre kerüljenek. A kár bekövetkezésének és mértékének igazolását szolgáló dokumentumok benyújtása során előfordulhat, hogy a biztosítók a kárfelvételi jegyzőkönyv elkészítését követően további dokumentumok bemutatását kérik.

Mindez a kár bekövetkezésének, illetve a kár mértékének igazolását szolgálja, épületkárnál ilyen például a tételes javítási, helyreállítási számla, árajánlat, költségvetés, kivitelezővel kötött szerződés becsatolása, ingókár esetében pedig a beszerzési számla, garancialevél, műszaki leírás, fényképfelvétel lehet szükséges.

Kifizetés vagy jogvita

A kárügyintézés a biztosító értesítésével ér véget, melyben közlik a kártérítés mértékét vagy azt, hogy a kárt nem fizetik meg. Miért nem fizet a biztosító? A biztosító és a szerződő, illetve a biztosított között jogviszony jön létre. Ezen jogviszonyt a jogszabályok és a biztosítási szerződés tölti meg tartalommal. A biztosítók kizárólag a biztosítási szerződés keretei között nyújtanak kártérítést, esetlegesen gyakorolnak méltányosságot.

A D.A.S. JogSzerviz szakértői szerint javasolt a károsultak számára, hogy legkésőbb a bejelentést követően, de célszerűbb inkább azt megelőzően áttanulmányozni a biztosítási feltételeket, hiszen csakis ebből a forrásból derülhet ki az, hogy meg fog-e térülni a káruk (kiterjed-e az adott kárra a biztosítási szerződés).

Általánosságban elmondható, hogy ahány biztosítási társaság, annyiféle biztosítási feltétellel találkozhatunk. Ennek ellenére vannak közös jegyek is. A lakásbiztosítások zöme ma már bizonyos természet okozta károkra is fedezetet nyújt. A biztosító társaságok általában megkövetelik, hogy a károkozó természeti események valamely mértéket meghaladjanak, hogy a bekövetkezett kárbiztosítási eseménynek legyen tekinthető. Ilyen lehet például a szélerősség, vagy az ingatlanba betörő víz magassága.

Kizárások a biztosítási feltételekben

Különös jelentőséggel bírnak a biztosítási feltételekben a kizárások, vagyis azon események, melyekre a biztosító egyértelműen kijelenti, hogy nem fizet kártérítést. Sajnálatos módon sok esetben ebbe a körbe tartoznak a rendkívül természeti jelenségek is.

Egy népszerű vagyonbiztosítás feltételei szerint, felhőszakadásra, vagy árvízre kiterjed a biztosítás, de a biztosító nem téríti meg az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat, illetve a belvíz és a talajvíz által keletkezett károkat. Mentesül a biztosító akkor is, ha a kárt a biztosított jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. A D.A.S. JogSzerviz szakértői szerint utóbbi körbe tartozik, ha az ingatlant engedély nélkül ártéri területre építették.

Jogorvoslati lehetőségek

A biztosító megtagadhatja a szerződés teljesítését (a kár kifizetését), ha a biztosítási feltételek alapján egyértelműen mentesül: ilyen esetben felesleges jogvitát indítani. Megtagadhatja jogellenes jelleggel: ebben az esetben azonban kifejezetten ajánlott jogorvoslattal élni. Elmondható ugyanakkor, hogy a legtöbbször nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen a biztosítási feltételek értelmezésének kérdése, hogy a biztosítónak kell-e teljesíteni.

Jogvitát tehát az alábbi két esetben érdemes és kell indítani: ha a biztosító jogellenesen megtagadja a kár kifizetését, illetve ha a biztosító fizet, de nem eleget. Elsősorban javasolt, hogy a biztosító elutasító levelének kézhezvételét követően az érintettek írásban kérjék a biztosítót álláspontjának felülvizsgálatára. Hasonlóan kell eljárni akkor is, ha a kártérítés mértéke csekély. Amennyiben a biztosító eljárásával szemben merül fel kifogás, meg lehet keresni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.

A fenti két lehetőség azonban nem fogja eldönteni a vitát, vagyis a biztosító nem fog fizetni vagy magasabb összegű kártérítést fizetni. Ezért pert kell indítani. A per hátránya, hogy lassú és - különösen szakértő kirendelése esetén - drága. Előnye viszont, hogy az ítélet kötelező érvényű és kikényszeríthető. Amennyiben a biztosító elutasítja a kár megtérítését, egy tisztán jogi jellegű vita lefolytatására kell számítani, vagyis arra, hogy a jogszabályok, illetve a biztosítási feltételek egyes fogalmainak az értelmezésére kerül sor (az adott káreseményre melyik általános szabály vonatkozik).

Amennyiben a károsult a kártérítés mértékével nem elégedett, a vita egy szakkérdés körül összpontosul: mekkora kár következett be. Ilyenkor igazságügyi műszaki szakértő segítségével lehet a kérdést eldönteni, mivel a szakvélemény alapján dönthető el, hogy a kifogás megalapozott-e. Megalapozott állítások esetén valamennyi per megnyerhető - emelték ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.