A végrehajtói kamara minden téren szívesen együttműködött volna az ombudsmannal

Vágólapra másolva!
Érthetetlen, hogy az érintett Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát miért csak egyszer írásban kereste meg a hazai végrehajtási eljárások több hónapos átfogó tematikus vizsgálata során az ombudsman, pedig a kamara minden téren együttműködött volna - mondta el az MBVK elnökségi titkára, dr. Schmidt Zoltán. Az ombudsman e témában tartott sajtótájékoztatója után egyébként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményt adott ki, amely szerint az elmúlt időszakban végrehajtott, illetve jelenleg is folyamatban lévő jogszabály-módosításokat az ombudsmani jelentésekben még nem vették figyelembe.
Vágólapra másolva!

Dr. Szabó Máté ombudsman közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján elhangzott: ötletelés helyett átfogó, rendszerszintű újraszabályozásra van szükség a bírósági végrehajtás területén. Sok száz panaszos kifogásolja például a díjszámítást, az ügyfélfogadást vagy az eljárások eredménytelenségét.

Az MBVK elnökségi titkára elmondta: az ombudsmani vizsgálat módszere meglehetősen sajnálatos, mert egy többhónapos átfogó tematikus vizsgálat nem merülhet ki egyszeri írásos megkeresésben.

Ráadásul a jogszabály 1995 óta statisztikai adatszolgáltatásra kötelezi a végrehajtókat és a kamarát, ennek értelemszerűen eleget tesznek, így rengeteg adat, információ áll rendelkezésükre. Ennek fényében érthetetlen, hogy az alapvető jogok biztosa többekkel, például az országos ügyvédi kamarával vette fel a kapcsolatot, ám az érintett Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarával személyesen nem egyeztetett. Pedig a közel húsz év adatszolgáltatása alapján minden adat, információ beszerezhető lett volna.

Illetékköteles lett a végrehajtási kifogás

Az ombudsmani vizsgálatban szerepel, hogy az utóbbi időben elszaporodtak az ombudsmanhoz beérkező, a végrehajtásokkal kapcsolatos panaszok, dr. Schmidt Zoltán elmondta: a végrehajtók sohasem voltak és sohasem lesznek népszerűek, ám talán nem kell különösebben részletezni azt sem, hogy a jogerős követelések végrehajthatósága a gazdasági élet biztonságának alapeleme.

Ami azonban a valódi ok, hogy több, mint egy éve az úgynevezett végrehajtási eljárás elleni kifogás jogintézmények igénybevétele illetékköteles lett, addig ugyanis ingyenesen lehetett benyújtani a bíróságon. Ám több mint egy éve 15 ezer forint illetéket kell leróni, míg az ombudsmanhoz benyújtott panasz ingyenes. Az elnökségi titkár szerint éppen ezért nem arról van szó, hogy a végrehajtók rosszabbul dolgoznának, mint öt vagy tíz éve.

Évente közel 500 ezer végrehajtási ügy indul, ezek döntő többsége kisösszegű közüzemi tartozás behajtását célozza, egy kisebb része pedig hiteltartozásra vonatkozik. Az ügyek döntő többsége megoldódik az adósok ingatlanának elárverezése nélkül, a tavaly befejezett végrehajtási ügyekben végül összesen 2800 esetben árverezték el az adós ingatlanát, melynek kevesebb, mint a fele volt lakóingatlan.

Az MBVK elnökségi titkára rámutatott: a végrehajtási ügyek hatvan százaléka százezer forint alatti követelés, ebből a végrehajtók díja kb. tízezer forint, vagyis, ha csak ilyen ügyek lennének, minden végrehajtói iroda veszteségesen működne. A végrehajtók gyakorlatilag a tízmillió forint feletti ügyekből tartják fenn az irodákat, ez az összes végrehajtási eljárás 1,5 százaléka.

A KIM szerint nem vettek figyelembe jogszabályváltozásokat

Az ombudsmani sajtótájékoztatóval kapcsolatban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a következőkről tájékoztatott: az elmúlt időszakban végrehajtott, illetve jelenleg is folyamatban lévő jogszabály-módosításokat a jelentésekben még nem vették figyelembe, így a tárca az alapvető jogok biztosát már ezek figyelembe vételével kívánja tájékoztatni és jelezni azt, hogy az ombudsmani átfogó vizsgálattal megcélzott egyfajta hatásvizsgálatot is milyen keretek között célszerű elvégezni.

Az egyik jelentés a végrehajtói munka felügyeletével, ellenőrzésével - mint az eljárások szakszerűségének egyik biztosítékával - foglalkozik, és arra tesz javaslatot a tárcának, hogy a panaszügyekben lefolytatott kamarai vizsgálatokat lezáró határozathozatal részletesebb szabályozásával, panaszkezelési kamarai szabályzat alkotására vonatkozó felhívással tegye hatékonnyá a végrehajtói munka felügyeletét.

A tárca egy folyamatban lévő törvény-módosítás alapján ugyanakkor átfogó jelleggel kívánja új alapokra helyezni a végrehajtói munka vizsgálatát: rendeletben fogja szabályozni a végrehajtói irodavizsgálatok végzését és a minisztérium közvetlenül is részt vehet a vizsgálatokban. Ezt egészíti a fegyelmi eljárásokat gyorsító, a fegyelmi felelősségre vonást hatékonyabbá tevő, jelenleg tárgyalt törvény-módosítás. Mindez folytatását jelenti a végrehajtói tevékenység szigorítására, a szakmai követelmények fokozására irányuló korábbi módosításoknak.

A Széll Kálmán terv végrehajtására 2011 őszén egy novelláris jellegű törvény-módosítást terjesztett elő a Kormány. Ennek fő célja a végrehajtási eljárások gyorsítása, az elektronikus ügyintézés kiterjesztése volt, de ez a törvény gyorsította fel a jogszabálysértő végrehajtói intézkedéssel szembeni bírósági jogorvoslati eljárásokat, ez vezette be az eljárási szabálysértést megvalósító bírósági végrehajtóval szembeni önálló vagyoni szankció alkalmazását is, s a bírósági szolgálati bíróságok mintájára újraszervezte a fegyelmi bíróságokat.

Maximálisra emelte a jogalkotó?

Bár az ombudsman jelentése úgy fogalmaz, hogy a végrehajtói hivatást jelenleg nem jellemzi magas szintű speciális képesítés, a 2012-ben bevezetett jogi egyetemi végzettséggel és amellett megkövetelt végrehajtói szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával a képesítési feltételeket a jogalkotó a maximálisra emelte, melyet egy miniszteri rendeletben rögzített - objektív feltételeken alapuló - pályázati kiválasztási rendszer is kiegészít.

Az ügyfél-tájékoztatás javítását az alapvető jogok biztosának másik jelentésében foglaltakkal egyetértve a minisztérium is fontosnak tartja, más-más megoldásokat igényelnek ugyanakkor az általános - klasszikus ügyfélszolgálati - tájékoztatás és az egyedi ügyekben történő felvilágosítás adás szabályai. A gyors és hatékony kommunikáció elősegítése céljából került bevezetésre 2012-ben a végrehajtási iratok elektronikus kézbesítése, és ebből a célból kerül kiadásra a közeljövőben olyan rendelet-módosítás, amely a végrehajtók ügyviteli nyilvántartásainak segítségével fog új ügyfél-tájékoztatási szolgáltatásokat előírni.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter emellett rendeletet adott ki a bírósági végrehajtói díjszabás módosítására a végrehajtási költségek csökkentése és ésszerűbb elosztása érdekében, mellyel Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara is egyetértett. Ez a kormányzat hiteladósokat segítő programjának része, célja az, hogy enyhítsenek az adósok terhein arra az esetre is, ha a hiteltartozás miatt végrehajtás indul. A költség-csökkentés kiterjed a zálogjog érvényesítése iránti ügyekre és az egyetemleges adósok ügyeire: ezekben az esetekben a végrehajtói munkadíj és költségátalány a felére csökken. A módosítás továbbá azokra a végrehajtási ügyekre vonatkozik, amelyekben a Nemzeti Eszközkezelő veszi át a követelés rendezését és azokra is, amelyekben az adós ügye nem kerül az Eszközkezelőhöz, hanem a végrehajtási eljárás során árverezik el az adós lakóingatlanát. Az Eszközkezelő vásárlása esetén nem lehet majd jutalékot felszámítani, lakóingatlan árverése esetén pedig a jutalék csökkentett összegű lesz.