Alapjaiban megváltozik a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség

2013.07.13. 13:23

Az új Polgári törvénykönyv hatálybalépését követően körültekintőbben kell majd eljárni a szerződéskötéseknél, az új kódex ugyanis alapjaiban változtatja meg a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait - hívta fel az origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A jelenlegi felróhatóságon alapuló kártérítési felelősséget felváltja az szerződésszegésért való objektív felelősség - mutatott rá dr. Vida Enikő.

A szerződésszegő csak abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: az új Ptk. a szerződésszegési kártérítési felelősség szabályozását elszakítja a deliktuális, azaz a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség körében változatlanul megtartott felróhatósági (vétkességi) elvtől.

Ennek a legfontosabb következménye, hogy szerződéses kötelezettség nem szerződésszerű teljesítése miatt a másik fél kárának megtérítésére akkor is igényt tarthat, ha a szerződésszegő úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Három feltétel együttes megléte szükséges

Az új Ptk. három feltétel együttes meglétét kívánja meg a szerződésszegés miatt bekövetkezett kárért való felelősség alóli mentesüléshez emelte ki dr. Vida Enikő. Az első feltétel, hogy a károkozó körülmény a szerződésszegő fél ellenőrzési körén kívül merüljön fel (például: vis maior, súlyos üzemzavar stb.).

A második feltétel, hogy a kár a szerződéskötés idején objektíve ne legyen előre látható. A harmadik bizonyítandó feltétel a mentesüléshez, hogy ne legyen elvárható, hogy a fél a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülményt elkerülje, vagy annak kárkövetkezményeit elhárítsa.

Ami a kár összegszerűségét illeti, a teljes kártérítés elvéből kiindulva a szerződésszegő fél köteles a károsult által kimutatott, a szolgáltatás tárgyában keletkezett teljes kárt megtéríteni, amennyiben magát a felelősség alól kimenteni nem tudja.

Az új Ptk. által bevezetett szigorú kárfelelősségi szabály (az előreláthatósági klauzula) alkalmazása azt jelenti, hogy a következménykárok és az elmaradt haszon megtérítendő összege nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott, vagy amelyet előre kellett látnia, ideértve azt is. amit a másik fél a szerződéskötést megelőzően a tudomására hozott, valamint az adott üzletágban szokásosnak tartott kárkövetkezményeket is.

Már a szerződéskötéskor tájékoztatni kell

Az új Ptk. arra ösztönzi a szerződő feleket, hogy már a szerződéskötéskor tájékoztassák egymást egy esetleges szerződésszegés várható következményeiről - prognosztizálta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt tehát csak olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt

Tehát a szerződést kötő feleknek elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy már a szerződéskötéskor megfelelően igazoltan a másik fél tudomására hozzák, hogy milyen lehetséges kártérítéssel kell számolnia, ha nem vagy hibásan teljesítené a szerződésben vállalt szolgáltatását.

Eltérő szabályok vonatkoznak arra, ha valaki a szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja

A szerződésszegő fél a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert. Az ingyenes szolgáltatást teljesítő felet a jogosult vagyonában okozott kár megtérítésért pedig csak akkor terheli felelősség, ha nem tudja bizonyítani, hogy a magatartása nem volt felróható.

A fenti, a szerződésből eredő kockázatoknak a szerződő felek közötti igazságos megosztására alkalmas felelősségi klauzulát a Bécsi Vételi Egyezmény már évek óta alkalmazza, amely alapján kialakult bírósági gyakorlat a magyar jogalkalmazók segítségére lehet majd az előttük felmerülő jogviták eldöntésére.

Ami a felelősségkorlátozást illeti, az új Ptk. csak a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötéshez fűzi a semmisség jogkövetkezményét és nem tartalmazza azt a szabályt, amely szerint a szerződésszegésért való felelősséget csak úgy lehet kizárni és korlátozni, ha az azzal járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti.

A fentiekre tekintettel a feleknek már a szerződéskötésnél érdemes lesz feltárni egymásnak mindazon körülményeket, amelyek őket a szerződés megkötésére indították és mindazon veszteségeket illetve hátrányokat, amelyekkel egy esetleges szerződésszegés esetén számolni kell. Lehetőségük lesz azonban a feleknek, hogy a felelősségüket bizonyos károk megtérítésére korlátozzák vagy akár kizárják - hangsúlyozta dr. Vida Enikő.

KAPCSOLÓDÓ CIKK