SBGK: a "zöld" szabadalmakkal is óvható, kímélhető a környezet

2013.07.13. 13:21

A feltalálók gyakorta szembesülnek azon problémával, hogy a hosszú évek munkájának, kutatásának eredményeként létrejött találmányukat szabadalmi oltalommal kell, hogy megvédjék a bitorlókkal szemben. A szabadalmaztatás azonban laikusok számára első pillantásra komoly jogi útvesztőnek tűnik - mutatott rá a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője. Dr. Bajkai István szerint ebben a nehéz, komplex ám igen fontos probléma megoldásában fontos szerepet játszik az iparjogvédelmi szakemberek segítsége.

Fontos tanács, hogy mielőtt bárki szabadalmaztatási eljárást indítana, győződjön meg arról, hogy az ötlete alapján létrehozott műszaki megoldás, termék, szolgáltatás, és az így létrejött szellemi termék jogvédelemben részesíthető-e - emelte ki elöljáróban a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője.

Dr. Bajkai István szerint ebből az is következik, hogy önmagában az ötlet, tehát elvi szinten létező találmány védelmét a jelenlegi jogvédelmi rendszerek nem támogatják. Ahogy jogvédelemmel foglalkozó szakemberek között szólt a régi mondás: "Ha valakinek van egy jó ötlete, akkor ne beszéljen róla, hanem csinálja."

Félrevezető a "világszabadalom" fogalma

Az ötlet szabadalmaztathatósága mellett másik, köztudatban élő tévhit a "világszabadalom" fogalma kapcsán alakult ki. E fogalom ugyanis félrevezető, mert azt feltételezi, mintha egy találmány a világ egészére nézve oltalomban részesülhet, annak ellenére, hogy "világszabadalom" terminus technicus a szabadalmi jogban nem létezik.

Helyette sokkal inkább beszélhetünk egyszerre több jogi oltalomról, amelyek a világ számos országában biztosítja a feltaláló, illetve a szabadalmas jogait. A "világszabadalom" kifejezést gyakran összekeverik a PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés adta lehetőséggel is, amely a szabadalmak és a használati minták kapcsán a jogok külföldi kiterjesztésének nagyon előnyösen használható eszköze. A PCT bejelentés azonban nem eredményez "világszabadalmat".

A PCT eljárás során egy lépésben a PCT egyezmény tagországainak egészére ki lehet terjeszteni a jogokat, de a bejegyzést utána országonként folytatni kell, nemzeti, illetve regionális eljárások keretében, amelyek aztán végleges jogokat eredményeznek - vázolta fel a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője.

A szabadalom abszolút jellege

Dr. Bajkai István szerint a harmadik gyakori kérdés, hogy mit nyerünk az oltalom megszerzésével. Röviden megfogalmazva az iparjogvédelem adta, meghatározott határidőhöz kötött és meghatározott időintervallumban védett jogok - szabadalom, használati minta, formatervezési minta, védjegy - abszolút vagyoni jogok, azaz, a jogosultnak kizárólagos rendelkezési és hasznosítási joga van.

A valóságban tehát a szabadalom úgy viselkedik, mint például az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog. Tehát a tulajdonos számára megengedőek, ő élvezheti a jogokból származó hasznot és előnyöket, míg mindenki más számára ez tiltva van.

A "zöld" technológiák ösztönzése érdekében

A szabadalmaztatási eljárás egy rendkívül költséges, hosszadalmas és iparjogvédelmi szakértelmet igénylő eljárás, amely azonban könnyen kedvét szegheti a feltalálóknak. Ez a körülmény ugyanakkor a XXI. században különösen aggályos, mivel nehézségeket görget korunk innovátorai elé, akik a kor egyik legégetőbb problémájára, a környezetszennyezésre és az ehhez köthető globális felmelegedés csökkentésére kívánnak megoldást találni.

Tudományosan megalapozott tény, hogy a globális felmelegedés és az éghajlatváltozások oka az üvegházhatású gázok jelentős mértékű kibocsátása. Ennek csökkentésére új technológiák bevetése vált sürgető jelleggel szükségessé, és az iparjogvédelem egyike azoknak az eszközöknek, amely elő tudja segíteni e környezetbarát, új technológiák megjelenését, ösztönzését, piacalapú védelmét.

Az említett "zöld" technológiák ösztönzése érdekében a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2010 decemberében indította el a WIPO GREEN programot, melynek elsődleges célja a "zöld" technológiák kifejlesztése, továbbfejlesztése.

"Zöld" alatt olyan technológiák értendők, amelyek óvják a környezetet, csökkentik a környezetszennyezést, kevesebb nyersanyagot használnak fel, illetve a nyersanyagok helyett megújuló energiaforrásokat használnak, vagy például több hulladékot hasznosítanak - magyarázta a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője.

Akad, hol már nagy figyelmet fordítanak rá

A világ nagyobb szabadalmi hivatalai (USA, Nagy-Britannia, Japán) már nagy figyelmet fordítanak a "zöld" megoldások segítésére például gyorsított szabadalmaztatási eljárásokkal, hatékonyabb keresőrendszer működtetésével, a bejelentés esetén enyhébb feltételek biztosításával.

Magyarország e téren még gyerekcipőben jár, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) ugyanis nem nyújt semmilyen speciális lehetőséget a "zöld" technológiák terén, nincs gyorsított eljárás, enyhébb feltételrendszer. Egyetlen ilyen "zöld" csatorna a bilaterális egyezményekkel biztosított azon lehetőség, hogy a partner államok bejelentői prioritást élveznek az elbírálás során, gyorsítva az eljárást - mutatott rá a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője.

Végre Magyarországon is elkezdődött

Felismerve ezt a hiányosságot és azon tényt, hogy környezetünk védelme és az ehhez kapcsolódó "zöld" beruházások, "zöld" szabadalmak és egyéb szellemi alkotások ösztönzése és támogatása lokális, azaz nemzeti szinten is alapvető jelentőségű, az SBGK Alapítvány a "zöld" szabadalmak anyagi és erkölcsi támogatását tűzte zászlajára.

Az SBGK Alapítvány céljai között szerepelnek az egészséges környezet megteremtése, bioszféra védelmét szolgáló nonprofit tudományos és kutató tevékenység bemutatása, népszerűsítése, a fenntartható fejlődés szellemiségének és gyakorlatának bemutatása, népszerűsítése, továbbá a biológiai sokszínűség fontosságának bemutatása, ilyen irányú nonprofit tudományos és kutató tevékenység támogatása.

A célok közt szerepel továbbá a klímavédelem fontosságának a bemutatása, népszerűsítése, ilyen irányú nonprofit kutatások támogatása, részvétel a környezeti érdekegyeztetésben és társadalmi párbeszédben, környezetvédelmi célú rendezvények és kampányok kezdeményezése, szervezése, lebonyolítása.

Az SBGK Alapítvány alapító tagjai fontosnak tartják, és ezért kiemelten támogatják az olyan szabadalmi eljárások megindítását, melyek tárgya egy környezetet óvó, kímélő technológia. A feltalálók kutatásaik során sokszor elvesznek a jogi eljárások útvesztőjében, ezért az SBGK Alapítvány célja, hogy a feltalálók részére széleskörű tájékoztató fórumok, rendezvények szervezzen. Az is cél még, hogy lobbi-tevékenységet folytasson a társadalmi párbeszédeken, annak érdekében, hogy felhívja a jogalkotók figyelmét annak fontosságára, hogy a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés jogi úton is széles körben támogatható, illetve támogatandó - hangsúlyozta végezetül dr. Bajkai István.

KAPCSOLÓDÓ CIKK