SBGK: a gazdasági életben tudni kell megállapítani a szellemi vagyon értékét

2013.08.15. 6:42

A gazdasági életben megkerülhetetlenül előfordulnak olyan tranzakciók, amikor valamelyik világcég szabadalmi, vagy védjegy portfolióját egy versenytársa vásárolta meg. Ezek a szabadalmi és védjegy tranzakciók nem jöhettek volna létre, hogy ha a jogtulajdonosok nem értékelték volna fel a szellemi tulajdonnal kapcsolatos vagyontárgyaikat - mondta el az Origónak a szellemi tulajdonnal összefüggő jogi környezet hazai szakértője, a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője. Dr. Szamosi Katalin rámutatott: szellemi vagyonértékelésre már a hasznosításba adáskor is szükség van.

Természetesen nem csak a szabadalmak, védjegyek és más szellemi tulajdonok értékesítésénél van szükség szellemi vagyonértékelésre, hanem a hasznosításba adáskor, a cég vagyonának értékének meghatározásakor, de akár bitorlási ügyekben is, ahol a sérelmet szenvedett szellemi tulajdon értékére kíváncsi a károsult, vagy a bíróság - fejtette ki a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője.

A szellemi vagyonértékelés így szinte mindennapi kérdés lehet. A szellemi tulajdon értékelése nagyon régi időkre nyúlik vissza. 1920-ban az Egyesült Államok kormánya a szeszesital gyártókat kellett, hogy kártalanítsa azért, mert betiltotta a szeszesital kereskedelmet.

Ez a prohibíciós időszak másként érintette a különböző vállalkozásokat, ezért ki kellett dolgozni egy olyan metódust, amelyben a szellemi tulajdon értékelése is megtörtént - vázolta fel dr. Szamosi Katalin.

Mértékadó módszerek a szellemi vagyon értékelésére

Az ingatlan piacon az ingatlanok értékmeghatározása fix alapokon nyugszik. A legnagyobb cégek szabványok alapján állítják össze egy-egy ingatlan forgalmi értékét és kapják meg annak reális árát.

A szellemi tulajdon értékelésnél is egyre több mértékadó módszer került kidolgozásra, de álláspontom szerint nincs és nem is lehet egy úgynevezett hivatalos értékelést kötelezően előírni a szellemi vagyon értékelőinek.

A szellemi tulajdon összetettsége és speciális jellege folytán a legjobb módszer kiválasztása az értékelőn múlik. Az értékelést végző személy vagy szervezetnek ugyanakkor a "legjobb módszer" kiválasztásakor több tényezőt is figyelembe kell venni.

Mi az értékelés célja?

A szellemi tulajdont számos okból lehet és érdemes felértékeltetni - húzta alá a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője. A leggyakrabban kért értékelések az alábbi olyan gazdasági eseményekhez kötődnek, mint a cég pénzügyi helyzetének felmérése, ezen belül a szellemi tulajdon valós értékének meghatározása.

Például adó optimalizálása szempontjából is gyakori, amikor az amortizációt kell egy szabadalomra elszámolni. Érdekesség, hogy a szellemi tulajdon hasznosítását lehet örökölni is, ha magánszemély feltaláló hagyatékát képezi a szabadalomból származó vagyoni jogok. Természetesen a leggyakrabb vagyonértékelést előidéző gazdasági esemény a szellemi tulajdon eladása és vásárlása.

A vételhez hasonló az a szituáció is, amikor egy beruházó szeretne egy szabadalom, vagy egy védjegy hasznosítását megszerezni, és ehhez természetesen szüksége van a valós értékre. Ilyenkor maga az értékhez fűződő érdekek elválhatnak, hiszen a jogtulajdonos szeretné, ha minél magasabb értékű lenne a tulajdona, míg a beruházónak érdeke az érték leszorítása.

Csőd, felszámolás esetén is elengedhetetlen

Egyre gyakoribb, hogy csőd, felszámolás, vagy reorganizáció esetén is elengedhetetlen a szellemi tulajdon portfolió értékelése - ismertette a tapasztalatokat dr. Szamosi Katalin.

Az utóbbi években pedig egyre több hitelintézet nyitott arra, hogy szellemi tulajdont, mint hitelfedezeti biztosíték, elfogadjon és ennek érdekében olyan hiteles és megalapozott értékelést kér a hitelfelvevőtől, amely értékből kielégítést tud szerezni, abban az esetben, ha a kölcsön visszafizetése elmaradna.

A fentiekből látható, hogy sokféle okból-célból lehet a szellemi vagyont értékeltetni és akkor még nem beszéltünk azokról, a már jogvitás ügyekről, ahol a szellemi tulajdon, mint közös tulajdon tárgya jelenik meg. A bírósági gyakorlatokból is látható, hogy például egy védjegyet többen jelentenek be és utána annak hasznosításában nem értenek egyet, szeretnék a közös tulajdont megszüntetni.

Az ingatlanokra vonatkozó közös tulajdon megszüntetési Ptk. szabályokhoz hasonlóan, ha a felek nem tudnak dönteni, a Bírósághoz fordulhatnak. Elsősorban azt kell, hogy meghatározza, ha a szellemi tulajdon értéke a felek között vitás, a legelső lépés annak felértékeltetése. Ha a felek egyike sem kívánja magához váltani a szellemi tulajdon ráeső részét, akkor itt is, mint az ingatlanoknál, marad az árverés.

Az árverés talán a legvitatottabb rész

Az árverés talán a legvitatottabb része a szellemi tulajdon értékelésének. Az árverési értéknél ugyanis azt kell megvizsgálni, hogy van-e a szellemi tulajdon iránt aktuális kereslet, és hogy ha igen, akkor egy un. árverési alacsonyabb áron kinek éri meg azt megvenni.

Erre sokféle válasz adható, de leginkább két vevőtípus jelentkezik árveréseken, az egyik, aki saját portfolióját szeretné növelni egy újabb szellemi tulajdonnal és ez alatt új termékeket, vagy szolgáltatásokat nyújtani, míg a másik az a versenytárs, aki azért kívánja megszerezni a szellemi tulajdont, hogy ezzel meggátolja a versenyző termék további eladását, azaz megtisztítsa így a piacot - mondta végezetül a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője.

KAPCSOLÓDÓ CIKK