Bán, S. Szabó & Partners: ezeken a pontokon változott augusztustól a Mt. (2. rész)

2013.11.10. 21:55

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői szerint a Munka törvénykönyvének augusztus elsejétől hatályos módosításai érintik a szabadság kiadása és az apáknak járó szabadság kérdéseit, érintik a havi bér, a bérpótlékok, a távolléti díj kiszámítását és változtatják, illetve pontosítják a munkaügyi igény érvényesítésére, valamint a vasárnapi munkavégzésre érvényes korábbi paragrafusokat is. A munkajogi kódex augusztusi módosításai már az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára is tekintettel vannak. A kétrészes összeállítás első részét itt olvashatják, most a második rész következik.

A munkavállalót havi bére az általános munkarend szerinti munkanapok számától függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg. Így az egy napra járó havi bér összegét az adott hónap általános - tehát nem a beosztás szerinti - munkarend alapulvételével kell meghatározni.

Az egy órára jutó munkabér meghatározásánál pedig az így kapott összeget osztani kell a munkaszerződés szerinti napi munkaidő tartamával - emelték ki a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

A bérpótlékok számításának alapja

A módosítás a bérpótlék számítási alapját minden hónapban azonos módon rendeli el meghatározni, függetlenül attól, hogy mennyi az adott havi általános munkarend szerinti munkaidő. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára jutó munkabére.

Ennek kiszámítása úgy történik, hogy a havi alapbér összegét általános teljes munkaidő esetén 174 órával, részmunkaidő vagy az általánostól eltérő munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani.

Vasárnapi munkavégzés

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői kifejtették: pontosították a vasárnapi munkavégzésre járó 50 százalékos bérpótlék fizetésének esetkörét. Eszerint nem jogosult bérpótlékra az a munkavállaló, aki munkaköre alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre.

Vasárnapi munkavégzésért 50 százalékos bérpótlék kizárólag többműszakos tevékenység esetén, készenléti jelegű munkakörben, vagy a kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalók esetén jár. Felhívjuk a figyelmet, hogy a többműszakos tevékenység azt jelenti, ha a munkáltató heti üzemelési ideje meghaladja a 80 órát.  A módosítás azt is rögzíti, hogy bármely rendkívüli munkavégzés (túlmunka) esetén is jár a vasárnapi munkavégzésre az 50 százalékos bérpótlék.

Keresőképtelenség munkaszüneti napon

A paragrafusok rögzítik, hogy a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj 70 százaléka jár. Ha a munkavállaló a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesül, a munkavállaló részére a munkáltatótól egyáltalán nem jár díjazás.

Bérpótlék állásidőben

Ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő), a munkavállalót az alapbérén felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bárpótlékra lett volna jogosult.

Távolléti díj számítása

A változások szerint a távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány, továbbá az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell kiszámítani.

Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja, végkielégítés esetén pedig a munkáltatói felmondás közlésének időpontja, egyéb esetben a munkaviszony megszűnésének az időpontja. Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításakor az alapbért figyelmen kívül kell hagyni - hívták fel a figyelmet a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

A távolléti díj számításakor a vasárnapi pótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló a rá irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot pedig akkor, ha ugyancsak az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30 százalékában műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító munkát végzett.

Munkabér elszámolás módosítása

A módosítás az adminisztrációs és bérszámfejtési munkák egyszerűsítése érdekében lehetővé teszi, hogy ha a munkabér elszámolás módosítása az elszámolást követően bekövetkező ok miatt szükségessé válik, úgy a tárgyhónapra vonatkozó munkabér elszámolás módosításáról a munkavállalót legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásnál tájékoztatni kell és a munkabér különbözetet ekkor ki is kell fizetni.

Ha tehát például a munkáltató a teljesített túlmunkát csak a tárgyhónapot követően összesíti, lehetőség van arra, hogy az erre vonatkozó elszámolás és kifizetés a következő havi munkabér elszámolással és kifizetéssel együtt történjen meg.

Munkavállaló havi bére

A módosítás rögzíti, hogy a havi béres munkavállaló esetén a havi munkabér egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén független a beosztás szerinti munkaidőtől, a munkavállaló mindig a havi bér összegére jogosult, akár többet, akár kevesebbet dolgozott az általános munkarend szerinti munkaidőhöz képest. A különbözetet a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végén kell a feleknek elszámolniuk.

Munkaügyi igény érvényesítése

Az új szabályok megváltoztatják a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos igényérvényesítési határidőt, ha a munkavállaló a munkaviszonyt szerződésszegésre alapított azonnali hatályú felmondással vagy a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén mondja fel. Ez esetben a munkáltató az elévülési időn belül fordulhat bírósághoz, ami három év. Egyéb esetekben a keresetindításra továbbra is 30 nap áll rendelkezésre.

Ha a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével kapcsolatos megállapodást támadja meg valamelyik fél, akkor a megtámadást a másik féllel közölni kell, és ha azt a másik fél 15 napon belül nem fogadja el, vagy arra nem válaszol, akkor az igényt a megtámadás eredménytelenségétől számított 30 napon belül kell a bírságnál előterjeszteni - mondták végezetül a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

KAPCSOLÓDÓ CIKK