A D.A.S. JogSzerviz szakértőinek tapasztalatai szerint nagyon ritka, hogy egy egészségügyi intézmény békés úton megtérítené a károkat, ezért a legtöbb esetben polgári pert kell indítani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt. Dr. Vizi András kiemelte: a per kapcsán érdemes valóban tapasztalt jogi szakértőhöz fordulni.

A D.A.S. JogSzerviz tapasztalatai szerint számos vélt vagy valós sérelem éri az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfeleket. Sajnos hivatalos statisztikai adat nem áll rendelkezésre arról, milyen gyakori hazánkban az orvosi műhibák előfordulása.

Számos eset nem is jut el a jogi igényérvényesítésig, tekintettel arra, hogy az orvosi hiba észlelése sokszor csak szakmai kompetenciával lehetséges.

Kárigény érvényesítésére akkor van lehetőség, ha a károsult akár magánúton, akár állami intézményben egészségügyi szolgáltatást vett igénybe, és a szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó(k) jogellenes és felróható magatartást tanúsítottak, ami miatt a betegnek, vagy a beteg hozzátartozóinak kára keletkezett.

Vannak olyan egyértelmű esetek, amelyekben a hiba a laikus számára is észlelhető, más esetekben viszont csak beható vizsgálattal lehet az orvos-szakmai hibára ráakadni - mutatott rá dr. Vizi András.

A leggyakoribb műhibák

A leggyakoribb műhibák a D.A.S. JogSzerviz tapasztalatai szerint a téves gyógyszer alkalmazása, amikor nem a betegnek rendelték gyógyszer vagy az adagolást túllépik, a diagnosztikai hiba, a tünetek téves értelmezése, és emiatt a betegség félrekezelése, továbbá a felügyelet elmaradása -az indokolt felügyelet elmaradása, ha emiatt egészségromlás áll fenn.

A leggyakoribb műhibák körébe tartozik még a késedelmes ellátás, amikor a beteg állapotára tekintettel hamarabb kellett volna a szükséges ellátást megkapnia, a műtéttechnikai hiba - olyan felróható hiba a műtét során, amely a beteg egészségromlását idézte elő.

Gyakori még a műtét során a testben indokolatlanul maradt tárgy, a fertőzés, amikor megfelelő magatartással kiküszöbölhető fertőzés a kezelés miatt, és végül a tájékoztatási hiba - az orvos kötelező tájékoztatásának vagy a beteg hozzájárulásának elmaradása. Ez a felsorolás csak a tipikus hibákat tartalmazza, ezeken kívül minden más szakmai hiba miatt kártérítés jár a sérelmet szenvedett félnek.

A hiba bizonyítása

Az úgynevezett orvosi műhiba lényegében az orvos-szakmai előírások, ritkán jogszabályi rendelkezések megszegése. Annak eldöntésére, hogy történt-e orvosi hiba, csak igazságügyi orvos-szakértő tud választ adni. Elvileg lehetőség van a helyi ÁNTSZ vizsgálatát kérni, akik kötelesek az orvosra érkező panaszokat akár szakértővel is kivizsgálni.

A D.A.S. JogSzerviz tapasztalatai szerint - bár ez a hatósági út költségmentes - nagyon hosszú ideig is tarthat. Arra is lehetőség van, hogy magánszakértő vizsgálja meg az ügyet. Ilyen igazságügyi orvos-szakértőt a www.miszk.hu weboldalon lehet találni, akinek a költségét saját kasszából kell állni, de ha a hiba bizonyítható, akkor ez az összeg is visszakövetelhető.

A kár összege

A kár összegét nem lehet kategorikusan megállapítani, alapvetően kétfajta kárt lehet érvényesíteni - húzta alá dr. Vizi András. Nem vagyoni kárnak nevezzük a test vagy a psziché sérülése, illetve a hozzátartozó halála miatt érzett fájdalom kompenzálására hivatott összeget.

Ez azt jelenti, hogy ha az orvosi műhiba miatt a beteg elveszíti a látását, akkor ennek a kompenzálására a bíróság megállapít egy kárösszeget, az összeg pedig lényegében attól függ, hogy a károsult mekkora fájdalmat állt ki, és az élete mennyire nehezült el a látásának elvesztése miatt. A kárösszeg megállapítása mindig egyéni mérlegelés útján történik, ezért érdemes már az első pillanattól szakértőhöz fordulni.

Vagyoni kárnak minősül minden, a hiba miatti egészségromlással összefüggésben keletkezett, pénzben kimutatható kár. Orvosi műhibáknál tipikusan ilyen a felmerült többletköltség, például a gyógyszerek költsége vagy akár az utazási költség, az egészségkárosodás miatt kiesett jövedelem, és ha a beteg a jövőben akár csak részlegesen is elveszíti a munkaképességét, akkor a munkaképesség csökkenés előtti és utáni jövedelmének százalékos különbségére is igényt tarthat akár élete végéig.

A kárigény érvényesítése

A D.A.S. JogSzerviz tapasztalatai szerint nagyon ritka, hogy egy egészségügyi intézmény békés úton megtérítené a károkat, ezért a legtöbb esetben polgári pert kell indítani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt. Ebben a perben két fontos kérdést kell tisztázni: először is azt, hogy történt-e orvosi műhiba a szakértő szerint, majd pedig azt, hogy a felmerült kárért milyen kárösszeg jár a betegnek vagy hozzátartozóinak. A kárösszeg érvényesítése a jogi képviselő feladata, ezért érdemes valóban tapasztalt jogi szakértőhöz fordulni.