Ilyenkor indul közlekedési szabályszegés miatt közigazgatási eljárás

Jogszabály határozza meg azoknak a közlekedési szabályszegéseknek a körét, amelyek nem szabálysértési, hanem úgynevezett közigazgatási eljárás hatálya alá tartoznak - hívta fel az Origó figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Ilyen tipikus szabályszegés a gyorshajtás, vagy a biztonsági öv használatának elmulasztása, esetleg a vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése is, vagy áthajtás a piros lámpán - mutatott rá dr. Burján Zsuzsanna.

Aki gépjárművet vezet, az már jó ideje tisztában van azzal, hogy bizonyos közlekedési szabályok megszegése esetén közigazgatási bírságot kap. A közlekedési szabályszegések miatt indult közigazgatási eljárásoknak vannak lényeges elemei, amelyeket nem árt ismerni - fejtette ki elöljáróban a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Jogszabály határozza meg azoknak a közlekedési szabályszegéseknek a körét, amelyek nem szabálysértési, hanem úgynevezett közigazgatási eljárás hatálya alá tartoznak.

Ilyen tipikus szabályszegés a gyorshajtás, vagy a biztonsági öv használatának elmulasztása, esetleg a vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése is, vagy áthajtás a piros lámpán.

Legtöbbször Vas megyéből érkezik a határozat

Ezekben az esetekben - legtöbbször a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságtól - kaphat közigazgatási bírság megfizetésére kötelező határozatot a szabályszegéssel érintett gépjármű üzemben tartója.

A bírság összegét jogszabály határozza meg, azaz az érintett kormányrendelet konkrétan megjelöli, hogy mekkora összegű közigazgatási bírságot kell a hatóságnak kiszabnia. A bírság összegét több tényező befolyásolja, így az is, hogy gyorshajtás esetén mennyivel lépte túl az illető szabályszegő a megengedett legnagyobb sebességet.

Dr. Burján Zsuzsanna kiemelte: a kiszabott bírság fix összegű, így sajnos annak mérlegeléssel megállapított csökkentésére vagy elengedésére lehetőség nincsen.

Mi kell a marasztaló határozat meghozatalához?

A jogszabályi követelmény, amely szerint a hatóságnak kétséget kizáróan bizonyítania kell a szabályszegés tényét. Ennek megfelelően alapvető követelmény, hogy a hatóság bizonyítékkal rendelkezzen a szabályszegésről.

Ennek tipikus formája a fénykép- vagy videó-felvétel rögzítése. Ehhez azonban nem elegendő egy egyszerű kamera használata, ugyanis a jogszabály egy sor követelményt meghatároz a technikai eszközre vonatkozóan.

Milyen követelményeknek kell a felvételeknek megfelelniük?

A technikai eszközökre vonatkozó feltételeken túl az sem mindegy, hogy az egyes bizonyítékként szolgáló fényképeken milyen adatoknak kell szerepelniük. Az érintett jogszabály szerint ugyanis a képfelvételeknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy azokból kiderüljenek az ellenőrzés helyének meghatározásához szükséges adatok (kódolva, szövegesen vagy GPS koordinátákkal). Természetesen az sem árt, ha az érintett gépjármű rendszáma is jól látható.

A bizonyítékokat az érintett üzembentartó a www.kozigbirsag.police.hu oldalon, adatai megadásával tekintheti meg.
Abban az esetben, ha az üzembentartó a bizonyítékokat vitatja, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, míg fellebbezéssel a kézhezvételtől számított 15 naptári napon belül élhet. Ez utóbbi ötezer forintos fellebbezési illeték lerovásával jár - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Mi van akkor, ha nem az üzembentartó vezette a gépjárművet?

Ebben az esetben a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül lehetséges a kimentés lehetőségével élni. Ennek keretein belül a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, hogy a gépjárművet ő vezette (olyan cégek esetében, melyek menetlevelet/fuvarlevelet vezetnek, ez utóbbiakat csatolhatják).

A nyilatkozatnak és a menetlevélnek/fuvarlevélnek tartalmaznia kell a gépjármű rendszámát, az üzembentartó és gépjárművezető nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének címét, valamint annak az időtartamnak a megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzembentartótól átvette. Amennyiben ezeket az adatokat nem tartalmazza a nyilatkozat, úgy azt a hatóság sajnos nem fogadja el - mondta végezetül dr. Burján Zsuzsanna.