Változtat az új Ptk.: mire figyeljünk a szerződéses ajánlat megtételekor és elfogadásakor?

2013.09.18. 20:58

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv új szabályokkal egészíti ki a szerződéses gyakorlatban már megszokott ajánlattétel és elfogadás folyamatát. Az új szabályok azt is jelentik, hogy könnyen létrejöhet egy olyan szerződés, amelyet nem akartunk, ha nem figyelünk az ajánlatelfogadás tartalmára - hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Vida Enikő rámutatott: új Ptk. szerint az is elfogadásnak minősül, ha az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz.

A jelenleg hatályos Ptk.-ból mindenki ismeri azt, hogy az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadás új ajánlatnak minősül és a szerződés csak akkor jön létre, ha ezt az új ajánlatot az eredeti ajánlatot tevő fél elfogadja - fejtette ki elöljáróban a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Az új Ptk. szerint az is elfogadásnak minősül, ha az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz.

A minden esetben javasolt eljárás

Ebből az következik, hogy akár egy, az eredeti ajánlattól nem lényeges kérdésben eltérő feltételt tartalmazó elfogadással is létrejön a szerződés, hacsak az ajánlattevő nem korlátozta az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre; vagy késedelem nélkül nem tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.

Ennek megfelelően minden esetben javasolt az ajánlatra érkezett válasz alapos megvizsgálása, és amennyiben az elfogadásban foglalt feltétel bármilyen oknál fogva nem fogadható el az ajánlattevő által, akkor haladéktalanul és igazolhatóan tiltakozzon a szerződés létrejötte ellen - húzta alá dr. Vida Enikő.

Szóban kötött szerződések esetén

Az üzleti életben gyakori az is, hogy a szóban kötött szerződés csak a megállapodás lényegi elemeire terjed ki. Az új Ptk. rendezni kívánja azt az esetet is, amikor egy ilyen megállapodást követően az egyik fél írásban tájékoztatja a másik felet a megállapodásuk tartalmáról.

A másik félnek ebben az esetben is késedelem nélkül tiltakoznia kell a szóbeli megállapodást lényegesnek nem minősülő feltételekkel módosító, vagy kiegészítő feltétel írásbeli megerősítése ellen annak érdekében, hogy a számára nem megfelelő feltétel ne váljon a szerződés részévé.

A Ptk. kiegészül a versenyeztetési eljárás szabályaival

A Ptk. kiegészült a versenyeztetési eljárásban történő ajánlattétel szabályaival. 2014. március 15. napjától a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó személyeknek is módjuk lesz arra, hogy saját "beszerzéseik" során versenyeztetéssel válasszák ki szerződő partnerüket.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: ilyen esetekben a felhívást tevő - a kógens szabályok által behatároltan - szabadon határozhatja meg a verseny szabályait. Ilyen versenyeztetési eljárásban szerződéskötési kötelezettség terheli az ajánlattevő felet, ha a több személynek címzett ajánlati felhívásban vállalja, hogy a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést.

Ezen szerződéskötési kötelezettségtől csak akkor mentesül az ajánlattevő fél, ha a felhívásban már kiköti azt a jogot, hogy a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben is megtagadhatja a szerződés megkötését. Természetesen arra is lehetősége van a felhívást tevő félnek, hogy a felhívásban megjelölt határidő lejártáig felhívását visszavonja.

Előszerződés esetén

A törvény a piacgazdaság követelményeinek megfelelően megváltoztatja és lényegesen szigorítja az előszerződésben vállalt szerződéskötés megtagadásának feltételeit is. Előszerződés megkötése után csak a törvényben meghatározott szigorú feltételek bizonyítása esetén tagadható meg a szerződés megkötése.

Dr. Vida Enikő ennek kapcsán kiemelte: bizonyos esetekben, az együttes feltételek bizonyítása az előszerződés megkötését megtagadni kívánó felet terheli. Ilyen eset jellemzően, amikor az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené.

Ilyen eset továbbá, amikor a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; a körülmények megváltozását nem az előszerződés megkötését megtagadni kívánó fél idézte elő; és végül az, amikor a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

KAPCSOLÓDÓ CIKK