KRS: az új Polgári törvénykönyv jelentősen változtat az élettársi kapcsolatok szabályozásán

2013.10.08. 9:56

Míg jelenleg nagyon sokszor a bírói döntések alakítják az élettársi kapcsolatban élőkre vonatkozó joggyakorlatot, addig a márciustól hatályba lépő új Ptk. már konkrét rendelkezéseket fog tartalmazni többszázezer élettársi kapcsolatban élő pár számára - mondta el az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika rámutatott: márciustól például az élettársak is jogosulttá válhatnak tartásra életközösségük megszűnése esetén és esetükben is lehetővé válik a lakáshasználat kérdésének rendezése.

A jelenleg inkább a bírói döntések által alakított joggyakorlattal szemben tehát az új Ptk. már az élettársak vonatkozásában is fog rendelkezéseket tartalmazni, amelyek a ma a házassággal szemben egyre nagyobb teret hódító együttélés esetén rendezik a felek jogait és kötelezettségeit, növelve ezzel a jogbiztonságot - hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A hatályos jogszabályi rendelkezések között meglehetősen kevés rendelkezést találhatunk az élettársakkal kapcsolatosan, miközben a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a házasságkötések száma folyamatosan csökken, míg az élettársi kapcsolatban élők száma nő.

A jogalkotók ezért az új Ptk., a 2013. évi V. törvény rendelkezései között az élettársi kapcsolat családjogi hatásaira vonatkozó rendelkezéseket is elhelyeztek - emelte ki dr. Kapetz Mónika.

Az élettársi tartás feltételei

A jogszabály 2014. március 15-i hatályba lépésével az élettársak is jogosulttá válhatnak tartásra életközösségük megszűnése esetén, amennyiben a jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak esetén, míg korábban a tartásra való jog csak a házastársak esetén volt alkalmazható. A szabályozás hasonló a házastársak esetén alkalmazandó rendelkezésekhez.

Az életközösség megszűnése után a magát önhibáján kívül eltartani nem képes élettárs akkor válik tartásra jogosulttá, ha az életközösség legalább 1 (egy) évig fennállt az élettársak között s kapcsolatukból gyermek született. A rendelkezésből jól látható, hogy az időtartamra és a gyermekre vonatkozó feltételnek együttesen kell fennállnia.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint fontos, hogy amennyiben valaki az életközösség megszűnését követő egy év elteltét követően válik rászorulttá, csak különös méltánylást érdemlő esetben jogosult tartást igényelni.

Érdemtelen is lehet az élettárs?

Akárcsak a korábbi szabályozás szerint a házastárs, az új rendelkezések szerint az élettárs is érdemtelen lehet a tartásra, abban az esetben, ha a tartást igénylő fél súlyosan kifogásolható életvitelt folytat, illetve magatartása járult hozzá alapvetően a kapcsolat megszűnéséhez, vagy abban az esetben is, ha volt élettárásának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

Dr. Kapetz Mónika szerint azonban hangsúlyozni kell, hogy az elbírálás során a bíróság vizsgálni fogja az érdemtelenségre hivatkozó fél magatartását is. Továbbá: nem lesz köteles tartást nyújtani az a személy, aki ez által gyermeke vagy saját szükséges tartását veszélyeztetné.

Lehetőség megállapodásra

További újdonsága lesz a szabályozásnak, hogy az élettársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak, hogy a tartásra kötelezett tartási kötelezettségének meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben azonban a juttatásban részesített élettárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha erre a Ptk. alapján jogosulttá válik.

A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövőben sem haladhatja meg a jövedelme felét. Lehetővé válik továbbá a pénzben meghatározott tartásdíj indexálására is évente a KSH által közzétett fogyasztói árindex növekedésének mértékében - húzta alá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A lakáshasználat is szabályozásra került

Az élettársak esetében is lehetővé válik a lakáshasználat kérdésének rendezése. Ennek során is a házastársakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, többek között például azt, hogy a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet a házastárs/élettárs a társa hozzájárulása nélkül oly módon, amely a házastársnak/élettársnak vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.

A bíróság kivételesen a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike felett a szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt az élettársat illeti és a kiskorú gyermek lakáshasználata másképp nem biztosítható.

A jelenleg inkább a bírói döntések által alakított joggyakorlattal szemben tehát az új Ptk. már az élettársak vonatkozásában is fog rendelkezéseket tartalmazni, amelyek a ma a házassággal szemben egyre nagyobb teret hódító együttélés esetén rendezik a felek jogait és kötelezettségeit, növelve ezzel a jogbiztonságot - összegezte végezetül dr. Kapetz Mónika.

KAPCSOLÓDÓ CIKK