Előrelátható kár: az új Ptk. új felelősségi rendszerrel közelítene az üzleti valósághoz (1. rész)

Parlament, országgyűlés, plenáris, őszi ülésszak első ülése, ülésterem
Vágólapra másolva!
 A szerződő felek közötti kommunikáció és együttműködés elősegítése és az új Polgári törvénykönyvnek az üzleti valósághoz való közelítése a célja a polgári kódex jövő márciusban életbe lépő új felelősségi rendszerének – mondta el az Origónak a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője. Az új felelősségi rendszer egyik legfontosabb reformja, az úgynevezett előrelátható kár fogalma – húzta alá dr. Unger Balázs. Most a kétrészes cikk első részét olvashatják.
Vágólapra másolva!

Nem előzmény nélkül való az előrelátható kár intézménye az új Polgári törvénykönyvben, hiszen a nemzetközi adásvételeket szabályozó és Magyarországon is alkalmazandó ENSZ egyezmény, az úgynevezett Bécsi Vételi Egyezmény ismeri ezt a fogalmat – fejtette ki elöljáróban a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Ezen túlmenően az angolszász jogrendszerekben is megtalálható az előrelátható kár fogalma. Mivel a Bécsi Vételi Egyezményhez széleskörű nemzetközi joggyakorlat is társul, ezért a jogalkotó erre is támaszkodva alkotta meg az új Ptk. szabályozását, amely egyezményre egyébként a Ptk. indokolása is többször hivatkozik.

Dr. Unger Balázs rámutatott: az új Ptk. abból indul ki, hogy a szerződéseknél a felek tudatosan választanak kötelezettségeket maguknak, ezért fokozott felelősséget is kell telepíteni rájuk a szerződésszegésért való felelősség tekintetében. Emiatt az új Ptk. rendszerében lényegében csak vis maior esetén van lehetőség a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülésre. Ezt ugyanakkor azzal ellensúlyozza az új Ptk., hogy míg korábban a szerződésszegésért való felelősség megállapítása esetén az összes keletkező kárt meg kellett téríteni, addig a mostani rendszerben az ún. következménykárok esetén csak az előrelátható károkat.

Az előreláthatósági klauzula

A Ptk. 6:143§ (2) bekezdése értelmében: „(2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.”

Az előreláthatósági klauzula lényegében a kár törvényi szintű mérséklésének tekinthető, amiben komoly eltérést jelent a korábbi Ptk. rendelkezésétől, mivel az a teljes kártérítés elvén állt és ilyen alapon nem adott kárcsökkentési lehetőséget a károkozó javára.

Mit jelent az előreláthatóság?

Az előreláthatóság a kár tekintetében azt jelenti, hogy még olyan esetben is, ha megállapításra kerül, hogy károkozó egyrészt megszegte a szerződést, másrészt azért felelősséggel tartozik, csak olyan károkat lesz köteles megtéríteni, amelyeket előre látott, vagy előre láthatott.

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője megjegyezte: az előreláthatóságnak a szerződéskötéskor kell fennállnia. Ha tehát a szerződés teljesítése során tájékoztatta a jogosult a kötelezettet a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó kiemelt kockázatokról, ez a kárt nem fogja előreláthatóvá tenni. Ugyanakkor kérdéses, hogy miként viszonyul majd a joggyakorlat a szerződésmódosításhoz: azt új szerződésnek tekinti, ami az előreláthatóság időpontját is érinti, vagy minden esetben csak az eredeti szerződéskötési időpontot fogja figyelembe venni.

Az elkövetkezendő bírói gyakorlat által tisztázandó további kérdés a társaság és a vezető tisztségviselő között a tevékenység ellátására létrejött megbízási szerződés megszegéséből eredő károk előreláthatóságának a megítélése lesz. A szerződésszegés ugyanis abból is állhat, hogy a vezető tisztségviselő egy később a társaság képviseletében egy harmadik személlyel megkötött szerződés teljesítése során súlyos mulasztást követ el és ebből következően a szerződéses partner az adott szerződésben szabályozott kötbért érvényesít a társasággal szemben. A vezető tisztségviselő vélhetően arra fog hivatkozni, hogy a megbízásának a létrejöttekor nem látta előre az általa később elkövetett mulasztás következményeit. A társaság ezzel szemben arra fog hivatkozni, hogy a harmadik féllel kötött szerződés létrejöttekor már előrelátható volt a kár. Dr. Unger Balázs inkább az utóbbi álláspontot tartja ésszerűnek.

További fontos szempont a Ptk. indokolása szerint, hogy a kártípust és a kár nagyságrendjét kell előrelátni, a kár elméleti lehetőségének előrelátása nem elegendő.

A Ptk. kommentárja (Polgári Jog. Kommentár a Gyakorlat Számára. Szerkesztő: Petrik Ferenc, a „Kommentár”) szerint az is elegendő lehet, ha csak a kár típusát, vagy a nagyságrendjét látja előre a károkozó és nem a kettőt együtt.

Példaként említi, hogy egy személyi sérülés következtében megítélhető jövedelem kiesés nagyságrendekkel eltérő lehet egy alacsony beosztású alkalmazott és egy vezető beosztású munkavállaló esetében. Önmagában azért, mert a vezető munkavállaló munkabére eltér a szokásostól, még nem lenne méltányos az ő jövedelem kiesését a másik munkavállaló szintjére csökkenteni az előreláthatóság hiányára tekintettel – hangsúlyozta dr. Unger Balázs.

Milyen fajta károk tekintetében nem alkalmazandó az előreláthatósági klauzula?

Az új Ptk. nem minden kárra terjeszti ki az előreláthatósági korlátozást. A szolgáltatás tárgyában keletkezett károk (úgynevezett tapadó károk) esetében ugyanis az előreláthatósági klauzula nem alkalmazandó. Ha tehát a leszállítandó berendezésben kár keletkezik, ezzel kapcsolatosan az előreláthatósági klauzulára nem lehet hivatkozni.

A szolgáltatás tárgyában bekövetkező kár elhárítására, illetve orvoslására fordított összeg is ugyanilyen „tapadó kárnak” minősül. Ilyen lehet a hibás termék kijavítására fordított összeg, valamint a romlandó áru megfelelő elraktározásának a költsége is.

Nem minősül tapadó kárnak, hanem úgynevezett következménykár ugyanakkor a más vagyontárgyban keletkezett kár még akkor is, ha ezt a szolgáltatás tárgyának hibája okozta – figyelmeztetett a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője. Például, ha a hibás gép kárt okoz a gyárban, vagy egy másik gyártósorban, ennek a kijavítása már következménykár, és ebben az esetben már hivatkozni lehet az előreláthatósági klauzulára.

A szándékos szerződésszegésből származó károk tekintetében sem alkalmazandó az előreláthatósági követelmény. Fontos hangsúlyozni, hogy a szerződésszegésnek kell szándékosnak lenni, és nem a károkozásnak.

Amennyiben például bizonyításra kerül, hogy az egyik szerződő fél egy másik szerződéssel kapcsolatos vélt sérelmét akként kívánja megtorolni, hogy szántszándékkal visszatartja a szolgáltatását (például egy autóipari beszállító a gyártónak), akkor a gyártó összes ebből származó, akár harmadik felek, vevők, megrendelők felé fennálló kötbér-, vagy egyéb kártérítési kötelezettségéért is felelősséggel fog tartozni.

Hiába hivatkozik arra a beszállító, hogy ezen károkat nem szándékosan okozta, illetve, hogy nem látta azokat előre. Ugyanezen beszállító azonban, ha a szerződésszegés szándékossága nem bizonyítható, minden előre nem látható kár alól mentesülni fog.

Következményes károk

A Ptk. a fentieken kívüli károk, vagyis az úgynevezett következmény károk („szerződésszegés következményeként [..]a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károk”) és az elmaradt haszon („elmaradt vagyoni előny”) tekintetében alkalmazza az előreláthatósági feltételt. Ez a megfogalmazás összhangban áll a szerződéses gyakorlattal és az üzleti realitással, ahol az úgynevezett következményes károk tekintetében a felek rendszeresen korlátozták, vagy kizárták a felelősségüket. A mostani rendszerrel a a Ptk. az üzleti realitás irányába tett egy jelentős lépést, mivel a következményes károkért való felelősségre vonatkozóan ezentúl a Ptk-ban lesz törvényi szintű mérséklés az előreláthatósági követelmény beillesztése által.

(A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Unger Balázzsal készült írás második részét hamarosan olvashatják – a szerk.)