Képes a jog megvédeni az üzleti és gazdasági titkokat? (2. rész)

2013.12.17. 13:39

Az üzleti és gazdasági titok megsértésével kapcsolatban a büntetőjogi normák vizsgálatán túl nagyon gyakran munkajogi, versenyjogi, adatvédelmi kérdések is felmerülnek. A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Somos Zoltán szerint éppen a probléma komplexitása miatt merül fel a kérdés, hogy a jog mennyiben képes megvédeni cégek, magánszemélyek jogos érdekeit. Most a kétrészes írás második felét olvashatják, az első rész itt érhető el.

A büntetőjog a megszerzést, felhasználást, a hozzáférhetővé tételt és a nyilvánosságra hozatalt határozza meg lehetséges elkövetési magatartásként az üzleti titok esetében, míg a gazdasági titok megsértése esetén csak hozzáférhetővé tételről beszél.

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője szerint nagyon fontos, hogy a háttérjogszabályokban leírt követelményeknek a bűncselekmény megvalósulása szempontjából is jelen kell lenniük. Mind az üzleti titok, mind a gazdasági titok megsértése esetén a magatartásnak vagy jogtalan előnyszerzésre kell irányulnia, vagy másnak jogosulatlanul vagyoni hátrányt okozva kell megtörténnie.

Míg a jogtalan előnyszerzésre történő irányultság a szándék elsődleges bizonyítását jelenti, addig a vagyoni hátrány okozása objektív kritérium. A jogtalan előnyszerzés fogalmának vizsgálatakor a célzatosság kérdésköre bizonyítandó.

Vizsgálandó kérdések

A keretjogszabályokban meghatározott elemek töltik meg tartalommal az egyes elkövetési magatartástípusokat, mely ilyen formán a polgárjogi felróhatóság fogalmának vizsgálatát is óhatatlanul jelenti.

 

dr. Somos Zoltán, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Jádi Németh Ügyvédi Iroda

Dr. Somos Zoltán szerint így vizsgálandó például, hogy a titokgazda megtett-e mindent akár polgári jogi értelemben, akár a technikai hozzáférés, védelem oldaláról annak érdekében, hogy a titok valóban titokban is maradjon, így az ilyen formán védett adat megszerzése, felhasználása jelentheti csak bűncselekmény elkövetését.

Büntethetőséget kizáró okot az új Btk. érthetetlen módon csak a gazdasági titoksértésnél fogalmaz meg, például a pénzmosás elleni törvényben előírt, vagy akár a versenyjogot is érintő piacbefolyásolással kapcsolatos bejelentés megtétele nevesítésével. A szabályozás ilyetén formája a versenyjogban ismert engedékenységi politika megjelenését jelenti ezen a területen is, éppúgy, mint például a kartellekkel kapcsolatos szabályozás esetén.

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője megjegyezte, hogy csak az üzleti titok szándékos megszerzése (és felhasználása, nyilvánosságra hozatala) büntetendő, míg ezen elkövetési magatartások gazdasági titok esetén nem büntetendőek.

Csak szándékosan követhető el

Mindkét bűncselekmény csak szándékosan követhető el, mely egyértelműen célzatos, egyenes-szándékú magatartás, azonban a törvény vagylagosan vagyoni hátrány okozását is tényállási elemként kezeli.

Természetesen ebben az esetben a szándék lehet eshetőleges is, azaz a vagyoni hátrány bekövetkezését ugyan nem kívánja, de abba belenyugszik. Vagyoni hátrányon a Btk. értelmezése szerint vagyonban okozott kárt és az elmaradt vagyoni előnyt kell érteni. Dr. Somos Zoltán kiemelte: míg az üzleti titok megsértése háromévi szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett, addig a gazdasági titok megsértése kétévi szabadságvesztéssel fenyegetett vétség.

Szóba jöhető párhuzamos eljárások

A párhuzamos eljárások lehetőségeként mind versenyjogi (például: bírságolás), mind polgári jogi (például: kártérítés), mind munkajogi (például rendes, vagy rendkívüli felmondás) és legfőképpen büntetőjogi érdekérvényesítés is egyidejűleg szóba jöhet.

Ennek keretében céggel szemben alkalmazható például a jogi személyek büntetőjogi felelősségét szabályozó törvény által előírtak (például a cég megszüntetésének lehetősége) vagy a középmértékből történő kiindulás elvéből is levezethetően akár két-három évig terjedő végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása is.

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője a végén kiemelte: az egyre inkább mindent átszövő transzparencia áldásainak és veszélyeinek tükröződéseiként találkozhatunk ezeknek a bűncselekményformáknak az egyre szélesebb körben tapasztalható megjelenésével.