Új hitelintézeti törvény januártól

Január elsején lép hatályba az új hitelintézeti törvény, amely egy 1996-os, sokat módosított jogszabályt vált fel. A vonatkozó uniós irányelveket is átvevő új jogszabály célja, hogy megerősítse a bankok vállalati irányítási rendszerét, az átlátható banki működést, a fogyasztóvédelmet, meghatározza az alapításhoz szükséges tőkeminimumot, és az esetleges csőddel fenyegető helyzetekre is tartalmaz előírásokat.

Az uniós irányelvek átültetéséből fakadó jelentős módosítások miatt is a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi törvény hatályon kívül helyezése, és egy új banktörvény megalkotása vált szükségessé.

A régi törvény 1996. óta számos alkalommal módosításra került, és nehézkes változtatásokon ment keresztül, amely töredezetté és helyenként kevésbé átláthatóvá tette a jogszabályt. Az uniós változások peremén azonban a régi kódex szerkezeti megbontásával áttekinthetőbb és logikusabb szerkezetű jogszabály kialakítására nyílik lehetőség.

Az új hitelintézeti törvényben már szerepelnek az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelmények, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírásai. A még pár óráig hatályos régi törvény számos rendelkezését módosították, ha kisebb mértékben is, ilyenek az engedélyezésre, tevékenységre és működésre vonatkozó szabályok, titoktartásra, összevont alapú felügyeletre, tulajdonjog gyakorlására, irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések.

Ilyenek továbbá a felügyeleti kérdések, az Országos Betétbiztosítási Alapra, az önkéntes betét- és intézménybiztosításra, számvitelre és könyvvizsgálatra, valamint fogyasztóvédelemre vonatkozó előírások.

A minimális jegyzett tőke mértéke

A pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzése megköveteli, hogy az adott intézmény működéséhez megfelelő minimális induló tőkével rendelkezzen. Ez azzal jár, hogy az alapításkori minimális jegyzett tőke követelmény jóval meghaladja a részvénytársaságtól vagy szövetkezettől megkövetelt általános minimumot. A pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére jogosult bank legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.

Szövetkezeti hitelintézet legalább háromszázmillió forint induló tőkével alapítható, és a pénzügyi vállalkozások esetében ötvenmillió forintos minimális jegyzett tőke követelmény az előírás.

A jogszabály céljai

Az új jogszabály célja, hogy megerősítse a bankok vállalati irányítási rendszerét, és egyértelmű, átlátható felelősségi hatásköröket igyekszik előírni a pénzintézetek vezetésére, működésére. A törvény egyúttal szigorú szabályokat határoz meg a bankok csődközeli helyzetére is.

Forrás: Wikipedia

Az új hitelintézeti törvény az Európai Unió bankuniós terveinek szabályozásával is összefügg. Az új törvény a pénzügyi stabilitás megerősítése mellett a fogyasztóvédelmi szempontok komolyabb érvényesítését szolgálja, emellett a bankszanálási mechanizmus kialakításának feltételrendszerét is rögzítik a törvényben. A fogyasztóvédelem erősítésével függ össze, hogy a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású termékre. Emellett a deviza alapú jelzáloghitel-szerződésekre kiterjesztik a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamának alkalmazását.

A jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak előre, meghatározott időben értesítenie kell az ügyfelet. A törvény pontosítja a lakáscélú kölcsönszerződés fogalmát is. A futamidő díjmentes meghosszabbításának lehetőségét szabályozó rendelkezés nemcsak a lakáscélú, hanem minden jelzáloghitelre kiterjed majd.

Kötelezően kért dokumentumok

Hitelintézet működésének megkezdéséhez az alapítási engedély megadása nem elegendő, hanem a tevékenységi engedélyt is meg kell szereznie. Ahhoz, hogy a hitelintézet a működését megkezdhesse, be kell mutatnia a jegyzett tőke száz százalékos befizetésére vonatkozó igazolást azzal, hogy a belőle történt felhasználás az alapítás, illetőleg a működés megkezdését szolgálta.

Be kell mutatni továbbá a fontosabb tulajdonosai azonosítására alkalmas adatokat, az első három évre vonatkozó üzleti tervét, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tervét, általános szerződési feltételeinek és üzletszabályzatának tervezetét, tevékenysége megkezdésének időpontjára vonatkozó nyilatkozatát.

Csak olyan helységben működhet

A hitelintézet megfelelő színvonalú működtetéséhez nem elegendő a megfelelő tőkével való ellátottság. A begyűjtött idegen források biztonságos kezeléséhez megfelelő védelmi- biztonsági, illetve informatikai követelmények is tartoznak.

Ennek érdekében a törvény előírja, hogy a pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatási tevékenységét csak a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges banktechnikai, bankinformatikai, műszaki felszereltség, illetve vagyonbiztosítás meglétének és a tevékenység végzésére alkalmas helyiségek birtokában kezdheti meg, vagy folytathatja. Pénzügyi intézmény csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a jogszabályban előírt biztonsági követelményeknek – írta elő a jogalkotó.

Az értékpapír ügyletek hitelezése

A törvény a hitelintézetek által végzett értékpapír ügyletek hitelezéséhez két fontos előírást kapcsol. Egyrészt a hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, vagyis nem nyújthat hozzá hitelt, illetve nem vállalhat ahhoz kapcsolódó kötelezettséget, amelynek célja, hogy a hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapírt (ideértve a szövetkezeti részesedést is), alapvető kölcsöntőkének vagy járulékos kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon.

Ezáltal ugyanis a hitelintézet tőkeemelésére, vagy a szavatoló tőke növelésére szolgáló pénz befizetés nem jelent valóságos tőkenövelést a hitelező számára, hiszen mindössze a betéteket konvertálja át befektetéssé, de az átkonvertálás ellenére a betéteket vissza kell fizetni. Az ilyen tőkeemelés tehát nem elégíti ki a tőkeemelésre vonatkozó alapelveket.

A pénzügyi intézmény és tulajdonosa

A törvény szerint a pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet, aki független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő, biztonságos működését veszélyeztető befolyástól és biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható, ezzel nem zárja ki a pénzügyi intézmény feletti hatékony felügyelet gyakorlását.

A pénzügyi intézmény és a tulajdonos közötti kapcsolat a törvény több pontján is szabályozásra került. Az előírások azt a célt szolgálják, hogy a pénzügyi intézmény tulajdonosa semmilyen különleges elbánásban ne részesülhessen a pénzügyi intézmény részéről, s az semmilyen kedvezményt ne biztosíthasson tulajdonosa számára, továbbá a tulajdonosok a pénzügyi intézményt ne használhassák fel egyéb tevékenységeik finanszírozására és működtetésére. Ezeknek az elveknek az ellenőrzéséhez szükséges a Felügyelet számára, hogy a tulajdonos kapcsolatrendszere és a pénzügyi intézmény tulajdonosi szerkezete átlátható legyen.

A magyar és a nemzetközi gyakorlat is egyértelműen megmutatta, hogy a pénzügyi intézmények működésének egyik legfontosabb veszélyforrása a tulajdonosi ellenőrzés hiányossága, valamint az olyan tulajdonosi szándék, amely az adott pénzügyi intézményt saját vállalata finanszírozására használja.