A villamos energia-termeléshez szükséges MEKH engedélyen kívül – melynek előfeltétele a pályázati kiírás – számos egyéb építési hatósági és környezetvédelmi hatósági engedély is szükséges egy szélerőmű létesítéséhez.
A pályázati dokumentáció részét kell, hogy képezze a pályázó nevére szóló környezetvédelmi engedély és villamosenergia-ipari építési engedély, és csak ezt követően – sikeres pályázat esetén - kaphatja meg a létesítési engedélyt. A pályázati eljárás részletes feltételeit a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet határozza meg. A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a MEKH végzi.
A MEKH feladata, hogy minden év március 31-ig elemzést végezzen a villamosenergia-rendszer középtávon várható teljesítményének egyensúlyáról, szabályozhatóságáról és biztonságos működéséről. Ezen elemzés eredményének tükrében van lehetősége a MEKH-nek, hogy új szélerőművi termelő kapacitás létesítésére pályázatot tegyen közzé – emelte ki a Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.
A pályázatok értékelése
A MEKH a pályázatok minősítésére és értékelésének előkészítésére Értékelő Bizottságot hoz létre. Az Értékelő Bizottság a pályázati eljárás során folyamatosan jogosult ellenőrizni a vonatkozó rendeletben és a kiírási dokumentációban előírtak betartását. Az Értékelő Bizottság eljárása a pályázatokat értékelő és minősítő szakaszából áll. Az eljárás végén a MEKH határozatban állapítja meg a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, illetve eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét vagy nyerteseit.
Az erőmű létesítéséhez szükségesek, hogy eleget tegyenek a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi engedély kérdéskörét a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben foglaltaknak.
Engedélyezés, egyeztetés
Az engedélyeztetési eljárásokon kívül további fontos tényező az erőmű létesítése során az energia termelés és értékesítés szempontjából, hogy az energiát termelni szándékozó (jövőbeli energiatermelő) megkezdje az egyeztetéseket – már a pályázat benyújtása előtt – az elosztói engedélyessel.
Az elosztóhoz történő csatlakozás során el kell készíteni a hálózathoz történő csatlakozási tervet, melyet az elosztónak jóvá kell hagynia. Sikeres pályázat esetén megkezdődhet az elosztóhoz történő csatlakozás kivitelezése és az üzembe helyezés. Az értékesítés szempontjából fontos momentum, hogy a termelő megkösse üzemviteli megállapodásait, azaz hálózathasználati szerződését és mérlegkör tagsági szerződését.
A fentiekben részletezett engedélyek és szerződések birtokában megkezdhető a termelés – húzta alá dr. Ackermann Szilvia. A beruházás megtérülése szempontjából fontos momentum, hogy a termelő rendelkezzen a MEKH által kiadott határozattal, mely engedélyezi számára a kötelező átvételi rendszerben történő részvételt (a gyakorlatban ez a kvóta határozat).
A kötelező átvételi rendszer egy olyan árvezérelt működési támogatási rendszer, amelyben a villamosenergia-termelők – bizonyos feltételek teljesítése esetén – a termelt villamos energiát egy előre meghatározott átvételi áron értékesíthetik. A kötelező átvételi rendszer a villamos energia szabad piacától elkülönített védett piacnak tekinthető, tehát az itt értékesítő termelők nincsenek versenyhelyzetnek kitéve és kedvezőbb áron értékesíthetik a termelt energiát.
Előnyök és hátrányok
A szélerőművek létesítése a magában hordozott hátrányok mellett, a befektetők szempontjából elsősorban előnyt rejthet magában – összegezte a Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője. Persze ez a várt előny csak abban az esetben érhető el, ha a mai napon még működő kötelező átvételi rendszerhez hasonló rendszer biztosítja a magas költségű beruházás megtérülését.
Abban az esetben, ha az állam, vagy más kijelölt piaci szereplő nem biztosít beruházási vagy működési támogatást a megújuló energiából energiát termelő erőművek számára, akkor rögzíthető, hogy azok – különös tekintettel a szélerőművekre – nem tekinthetők sem jó befektetésnek, sem a villamos energia ellátásbiztonsága szempontjából stabil bástyának.
Magyarországon saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a szélerőművek kivételével. Ennek következménye, hogy azon piaci befektetők, akik szélerőművekbe akarják fektetni a pénzüket, figyelembe kell, hogy vegyék, hogy mind a szélerőművek létesítésére irányuló pályázatok, mind a támogatási rendszer léte, illetve mikéntje szempontjából is az állami döntéshozó határozza meg, hogy mire és milyen keretek között van lehetősége.
Dr. Ackermann Szilvia kiemelte: ügyvédi társulásunk tapasztalatai szerint a szélerőművek létesítése és támogatása kapcsán elmondható, hogy az állami döntéshozó szerepe jóval szignifikánsabb, és ezáltal a befektető helyzete kiszolgáltatottabb, mint más energiatermelő erőművek esetében.