A szélerőművek létesítésének (jogi) kérdései Magyarországon (1. rész)

dr. Ackermann Szilvia,ügyvéd  Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás
Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
A szélerőművek létesítése és támogatása kapcsán elmondható, hogy az állam döntéshozó szerepe jóval szignifikánsabb, és ez által a befektető helyzete is kiszolgáltatottabb, mint más energiatermelő erőművek esetében – számolt be az Origónak tapasztalataikról a Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője. Dr. Ackermann Szilvia hangsúlyozta, a szélerőművek létesítésére nem vonatkozik az általános szabály, azaz a létesítés korlátozott és csak a pályázati kiírás esetén van rá mód. A kétrészes írás első részét olvashatják.
Szóljon hozzá!
Vágólapra másolva!

Egy ország villamos energia termelése ideális esetben több lábon áll. Az energiamix összetétele elsősorban függ az adott ország természeti adottságaitól, továbbá függ a befektetők érdekeltségétől, a szabályozási környezettől, a politikai irányvonalaktól, és egyéb tényezőktől. Magyarország energiamixében jelenleg a megújuló energiát termelő erőművek aránya hét százalék – fejtette ki elöljáróban a Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.

Ez a szám a Nemzeti Cselekvési Tervben foglalt vállalás alapján 2020-ig el kell, hogy érje a 14,65 százalékot. A megújuló energiából energiát termelő erőműveken belül a szélerőművek tervezett részaránya 2020-ig kell, hogy elérje a 750 MW beépített névleges teljesítménnyel rendelkező erőművi kapacitást, hogy Magyarország teljesíteni tudja az irányszámokat.

Ez a beépített kapacitás jelenleg 330 MW. Mivel a beépített kapacitás már elérte a korábban engedélyezett szintet, a kapacitás további bővülésére csak új szélerőmű létesítésére irányuló tender kiírása esetén lehet számítani.

Energiapolitikai megfontolások

A hazai energiapolitikai megfontolások mögött a szélerőművek létesítése mellett elsősorban a fenntartható fejlődés és a CO2 kibocsátás csökkentése áll. A szélerőművek létesítése hordoz magában előnyöket és hátrányokat is – hangsúlyozta dr. Ackermann Szilvia.

Előnyként említhető, hogy más erőművek létesítéséhez képest a szélerőművek létesítése egyszerűen elvégezhető, használata biztonságos, a már felépült erőmű üzemeltetési költsége igen alacsony, emellett a szélerőművek egyáltalán nem bocsátanak ki szén-dioxidot, valamint az erőmű léte – tekintettek kicsi alapterületére – lehetőséget biztosít a terület egyéb célokra történő felhasználásához. A szélerőművek legnagyobb hátrányaként említhető egy egyszerű tény és egyben természeti adottság mégpedig, hogy nem tudjuk befolyásolni, mikor fújjon a szél.

Nagyon gyenge vagy nagyon erős szélben a turbinák leállnak, ezért a biztonságos energiaellátás érdekében jelentős alternatív tüzelőanyagú erőműveknek kell készenlétben állniuk, mely áttételesen növeli a szélerőművek által előállított energia költségeit. Ezen kívül a szélerőművek létesítésének pozicionálását is pontosan ki kell választani, hiszen nem mindenütt előnyösek az adottságok, figyelembe kell venni az ország széltérképét is.

A villamos energiáról szóló törvény is rögzíti

Mindezen előnyök és hátrányok mellett elméletben alapvető célkitűzése Magyarországnak - a Nemzeti Cselekvési Tervnek is megfelelően - a megújuló energiaforrásból energiát előállító erőművek, és ezen belül a szélerőművek részarányának növelése. Ezt az elvet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 78. §-a is rögzíti, mely alapján az új termelői kapacitások engedélyezése során előnyben részesülnek a megújuló energiaforrásokból energiát termelő erőműveket.

Ugyanakkor látható, hogy hazánkban jelenleg nem elsősorban a megújuló energiaforrások hasznosításán van a hangsúly, hanem a nukleáris energiából történő villamos energia termelésén. A nukleáris energiáról dióhájban elmondható, hogy a magas létesítési költségek mellett az energiatermelés egyik leghatékonyabb eszköze, valamint adottságai révén az ellátásbiztonságot is pozitívan befolyásolja, és összességében relatíve olcsónak tekinthető. A hazai energiamix kialakítása során nem lehetséges csupán egy nézőpontot figyelembe venni.

A jelenleg tapasztalható nukleáris energiából energiát termelő erőmű létesítés, illetve bővítés fő indoka, hogy összességében a szélenergia még nem hasznosítható kellő hatékonysággal. A Magyarországi szabályozás alapján saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a VET-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározottak szerint. Azonban ezen szabály alól van egy kivétel, mely a szélerőművek létesítésének korlátozását foglalja magába.

dr. Ackermann Szilvia,a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője Forrás: Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás

„VET 7. (2) bek. A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.”

Nem vonatkozik az általános szabály

Látható, hogy a szélerőművek létesítésére nem vonatkozik az általános szabály, azaz a létesítés korlátozott és csak a pályázati kiírás esetén van rá mód. A korlátozás indoka hogy a megújuló energiatermelési technológiák túl költségesek, ezért nem versenyképesek – indokolta a Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.

Megtérülésük megfelelő támogatási rendszer hiányában, pusztán piaci alapon bizonytalan, ezen beruházások kizárólag kiszámítható és attraktív szabályozási környezetben terjedhetnek el. További fontos indok, hogy a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekeit is figyelembe kell venni a környezeti hatásoknak (szél) kiszolgáltatott energia-termelési formát az engedélyezés során.

A Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértőjével, Dr. Ackermann Szilviával készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)

Szóljon hozzá!