A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó háromrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes rámutatott: ezzel egyidejűleg márciustól a társasági jogi szabályokat is áthatja a Ptk. általános, megengedő jellege, és innentől kezdve, bizonyos kivételektől eltekintve, a társaságok tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy a Ptk. társasági jogi szabályaitól eltérjenek és tagsági viszonyaikat a maguk elképzelése szerint szabályozzák. Most az első részt olvashatják.

Az új megközelítés egyrészt koncepcionális eltérést jelent a jelenlegi szabályoktól – hiszen a hatályos társasági törvény (Gt.) alapján a tagok csak azt tehetik, amit a törvény kifejezetten megenged nekik –, egyszersmind lehetőségek tárházát kínálja a gazdasági élet szereplőinek.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint ezért érdemes számba venni azon lehetőségeket, melyeket új szabályozás biztosít a kockázati és magántőke befektetők részére befektetésük jogi struktúrájának kialakítása során.

Törzsbetétek – oszthatósági szabályok

A jelenleg hatályban levő Gt. két olyan technikai szabályt is tartalmaz, amelyek a gyakorlatban eddig rendkívül megnehezítették a kft.-be történő befektetések strukturálását. Egyrészt a Gt. előírta, hogy a törzsbetétek minimális mértéke el kell, hogy érje a 100 ezer forintot, másrészt minden egyes törzsbetétnek tízezer forinttal oszthatónak kellett lennie.

Ez sokszor nagyon nehézkessé tette a magántőke-befektetéseket, hiszen a befektetőkkel kötött üzleti megállapodás feltételei gyakran nem voltak beerőltethetők ebbe a jogi követelményrendszerbe – mutatott rá dr. Bejó Ágnes. Másrészt, a szabály kifejezetten nehézzé tette bizonyos struktúrák, például munkavállalói opciós programok létrehozatalát, mivel a munkavállalóknak biztosítani kívánt tulajdonrész mértéke csak szerencsés esetben volt összeegyeztethető a Gt. korlátozó szabályaival.

Márciustól kikerül a törvényből az a szabály, amely a törzsbetétek tízezer forinttal való oszthatóságát megkövetelte. Másrészt, bár az új Ptk. tartalmazni fogja a törzsbetétek minimális névértékre vonatkozó százezer forintos korlátot, a felek egyező akarattal a társasági szerződésben ettől a korlátozástól is jogosultak lesznek eltérni.

Mindez együttesen azt fogja eredményezni, hogy a feleknek nem kell csupán azért a nehézkesebb, részvénytársasági formát választaniuk, mert a törzsbetétek minimális mértékére vagy oszthatóságára vonatkozó formális szabályoknak nem tudnak megfelelni.

Részvényfajták: a többletjogok már nem kőbevésettek

A hatályos Gt. pontosan körülhatárolja, hogy egy rt. részvényesei milyen elsőbbségi jogokat (például: osztalék-elsőbbség vagy szavazatelsőbbség) fűzhetnek az egyes részvényekhez, ettől az eltérés jelenleg nem megengedett. Ez a szabály a gyakorlatban rendkívül megnehezítette a kockázati tőkebefektetések részvénytársasági formában történő megvalósítását.

dr. Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda

Kockázati vagy magántőke befektetéseknél gyakori igény, hogy a felek valamely befektetőnek (vagy akár az alapítónak) többletjogokat biztosítsanak. A felek által üzletileg kialkudott többletjogok azonban sokszor nem fértek bele a részvényfajták merev szabályrendszerébe. Ez sokszor arra  kényszerítette a befektetési tranzakcióban részt vevő feleket, hogy a befektetés céljául szolgáló társaság kft. formában működjön még akkor is, ha a felek részvénytársasági formában kívánták volna a céltársaságot működtetni.

Bár az új Ptk. továbbra is meghatároz egyes részvényfajtákat, és szabályozza az azokhoz fűződő jogokat, az eltérést megengedő szabályok miatt ezek a jogszabály által biztosított többletjogok már nem kőbe vésettek – emelte ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Ezáltal a tőkebefektetésben részvevő felek a jövőben részvénytársasági forma esetén is rugalmasan tudják jogaikat kialakítani.

Külön nevesíti továbbá az új Ptk. a felek azon lehetőségét, hogy a jogszabályban felsoroltakon túlmenően az alapszabályban további részvényfajtákat hozzanak létre. Ilyen esetben a részvényfajta által biztosított jogokat a felek az alapszabályban kötelesek rögzíteni. Innentől kezdve már csak a felek képzelete szab annak határt, hogy a jövőben a felek milyen jogokat fognak a részvényeikhez fűzni.

Tőkehiány: irány a pótbefizetés!

A pótbefizetés eddig is egy nagyon rugalmas finanszírozási forma volt, hiszen egyesítette a tőke- és hitelfinanszírozás előnyeit. Így, egyrészről, a pótbefizetés egy tőkeművelet és a befizetett összeget a finanszírozott társaság a saját tőkében írja jóvá, ezáltal a pótbefizetés alkalmas a tőkehiányos helyzet orvoslására. Másrészt viszont sem a pótbefizetés megfizetése, sem annak társaságból való visszavonása nem igényel hosszadalmas cégjogi procedúrát, az egy egyszerű társasági döntéssel kivitelezhető.

Kifejezett előnye a pótbefizetésnek a tagi kölcsönnel szemben továbbá, hogy az nem hitelművelet és ezért azt nem terheli kamatfizetési kötelezettség – amely által elkerülhetők a kamat mértékének meghatározásával kapcsolatos transzferár problémák és a feleket terhelő dokumentációs kötelezettség. A pótbefizetés tehát egy ideális, flexibilis és minimális adminisztrációs teherrel járó mód egy társaság finanszírozási problémáinak a megoldására.

Korlátok közé volt szorítva

Mindezidáig azonban a pótbefizetés alkalmazhatósági körét a Gt. jelentős korlátok közé szorította – emlékeztetett dr. Bejó Ágnes. Így pótbefizetésre kizárólag korlátolt felelősségű társaságok esetén volt lehetőség, zrt.-k esetén nem. Nem volt lehetőség arra sem, hogy a tagok a pótbefizetést nem pénzbeni úton teljesítsék.

Szintén korlátozást jelentett, hogy a pótbefizetést kizárólag veszteség fedezetére lehetett elrendelni, valamint az azonnal visszafizetendővé vált amint a társaság nyereséget termelt: ezáltal a pótbefizetés finanszírozási vagy likviditási problémák áthidalására jogszabály szerint nem volt felhasználható.

Az új Ptk. megengedő jellege miatt a jövőben pótbefizetést a fenti korlátozásoktól mentesen lehet előírni. Így nem látjuk akadályát például annak sem, hogy pótbefizetéssel a részvényesek egy részvénytársaságot finanszírozzanak. Ezáltal a pótbefizetés egy kifejezetten rugalmas és felhasználóbarát finanszírozási formává válik és az előreláthatólag lényegesen nagyobb szerepet fog kapni magán- és kockázati tőke befektetések során.

(A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Bejó Ágnessel készült sorozat második és harmadik részét hamarosan közöljük – a szerk.)