A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó többrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes rámutatott: ajelenlegi Gt. mereven meghatározza egy társaság szervezeti felépítését, eltérést nem engedő módon nevesíti az egyes szervek felépítését és hatáskörét. Ez a merevség sokszor akadályozta a múltban a befektetők által kialakítani kívánt társasági irányítási viszonyokat. Most a második részt olvassa, az első rész itt érhető el.

Az új Ptk. az első részben ismertetett területekhez hasonlóan, a szervezeti felépítéssel kapcsolatban is megengedi az eltérést. Ezáltal egyrészt megszűnnek a merev hatásköri szabályok: elképzelhető, hogy a felek egyes döntési jogköröket a megszokottól eltérő szervezeti egységhez csoportosíthatnak. Az új Ptk. olyan kérdéseket hoz például felszínre, hogy: rendelhető-e innentől kezdve az ügyvezetés hatáskörébe a törzstőke felemelése?

Vagy: kaphat-e a felügyelőbizottság felhatalmazást a társasági szerződés módosítására? Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyekre elvileg az új törvény alapján lehetőség nyílik, de amely kérdésekben a végső választ nagy valószínűséggel majd a gyakorlat fogja megadni –hangsúlyozta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Nagyobb döntési szabadság

Bár eddig is lehetőség volt arra, hogy egy társaság a Gt.-ben felsoroltakon túl bármely egyéb testületi szervet (például: bizottságot) hozzon létre, kérdéses volt, hogy ezen testületek döntései társasági jogi hatállyal bírnak-e, azaz azok kikényszeríthetők-e. Az új Ptk. egyértelműen megfogalmazza, hogy a társaság létesítő okirata a jogszabályban foglaltakon túlmenően egyéb társasági szerveket is létrehozhat és ezen szervek működésének feltételeit meghatározhatja.

Ezen szervek döntései innentől kezdve ugyanúgy kötelezővé válnak a társaság tevékenysége szempontjából, mint a törvény által nevesített szervezeti egységek döntései – emelte ki dr. Bejó Ágnes.

A gyakorlati életben igényként merült fel továbbá, hogy egy társaság a jogszabályban foglalttól eltérő felépítéssel hozza létre valamely társasági szervét. Így különösen kft.-k esetében merült fel az igény arra, hogy ezen társaság vezető tisztségviselői ne önálló ügyvezetők legyenek, hanem testület formájában lássák el tevékenységüket.

Erre, értelemszerűen, a Gt. alapján eddig nem volt lehetőség. Az új Ptk. megengedő jellege miatt azonban márciustól elvileg nem lesz akadálya annak, hogy egy kft. ügyvezetése testületi formában működjön.

Határ a csillagos ég?

Mint ahogy a fák sem nőnek az égig, úgy a jogszabály is egyes biztonsági fékeket épít be annak érdekében, hogy a társasági tagok ne tudjanak visszaélni a márciustól rájuk szakadó szerződési szabadsággal.

Így, egyrészt, a törvény kifejezetten meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyektől nem engedi meg az eltérést. Továbbra sem lehet például egy kft. üzletrészének az átruházhatóságát teljesen kizárni.

dr. Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda

Szintén biztonsági okokból mondja ki a törvény, hogy a jogszabályban foglalt feltételektől nem lehet eltérni akkor sem, amennyiben az eltérés a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének a jogait nyilvánvalóan sérti. Így, értelemszerűen, nem lehet eltérni például a törzstőke-minimumra vonatkozó szabályoktól, hiszen egy, a jogszabályban foglaltnál alacsonyabb törzstőke mértéke a hitelezők érdekét egyértelműen sértené.

Bizonyosan átalakítja a jelenlegi gyakorlatot

A jogszabálytól eltérésnek tehát vannak ugyan korlátai, azonban a társasági jogviszonyok szabályozásának az új koncepciója várhatóan így is sok tekintetben át fogja alakítani a kockázati és magántőke-befektetések jogi gyakorlatát. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője utalt rá, hogy maga is kíváncsi arra, hogy a fenti ötletekből melyek azok, amelyek a gyakorlatban valóban meg fognak honosodni.

Mindamellett, hogy az új Ptk. eltérést engedő jellege miatt márciustól a kockázati tőkebefektetések szabályai kifejezetten rugalmassá válnak, az új Ptk. számos további olyan rendelkezést tartalmaz, amely befolyásolni fogja a kockázati tőkebefektetések jogi struktúráját. A változások közül az egyik legfontosabb a vezető tisztségviselőkre vonatkozik.

Vezető tisztségviselők: újragondolt szabályok, koncepcionális változások

Talán kevesekben tudatosult, hogy a vezető tisztségviselői tisztséget ezentúl jogi személyek – azaz akár más gazdasági társaságok – is elláthatják majd. Ez, az egyes külföldi jogrendszerekből is ismert új lehetőség a cégcsoportok irányítási struktúrájának átgondolását is eredményezheti.

Nagy visszhangot kapott viszont a vezető tisztségviselői felelősség új szabályozása. Mint ismeretes, amennyiben a vezető tisztségviselő bizonyíthatóan megszegi kötelezettségeit és ezzel harmadik személyek felé kárt okoz, úgy márciustól közvetlenül felelőssé válhat ezen harmadik felek irányában.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: összehasonlításképpen, a ma hatályos szabályok szerint – egyes kivételektől eltekintve – kötelezettségeinek megszegéséért a vezető tisztségviselő csak a társaság felé felelős, és a társaság felel az okozott károkért harmadik személyekkel szemben.

Bár ugyan eddig is fennállt annak a lehetősége, hogy amennyiben a tisztségviselő eljárása miatt a társasággal szemben harmadik személyek igénnyel léptek fel, úgy a társaság ezeket az igényeket a tisztségviselővel szemben érvényesítse, a közvetlen igényérvényesítés lehetősége a gyakorlatban mindenképpen kockázatosabbá fogja tenni az ilyen pozíció betöltését.

Kérdéses, hogy az üzleti gyakorlat hogyan fogja ezt a megnövekedett kockázatot kezelni. Valószínűsíthetően megnövekszik az ügyvezetői felelősségbiztosítások szerepe, valamint az ügyvezetők irányából is igény merülhet fel majd arra, hogy a fokozott felelősségük ellenében magasabb díjazásra vagy a társaság általi kártalanításra legyenek jogosultak. Ez – így is, úgy is – előreláthatólag a tranzakciós költségek növekedésével fog járni – valószínűsítette dr. Bejó Ágnes.

(A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Bejó Ágnessel készült sorozat harmadik részét hamarosan közöljük – a szerk.)