A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó többrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes a sorozat befejező részében hangsúlyozta: az új Ptk. számos további olyan rendelkezést tartalmaz, amely befolyásolni fogja a kockázati tőkebefektetések jogi struktúráját. Az első és második rész itt olvasható.

Mindamellett, hogy az új Ptk. eltérést engedő jellege miatt márciustól a kockázati tőkebefeketetések szabályai kifejezetten rugalmassá válnak, az új Ptk. számos további olyan új szabályt tartalmaz, amelyet figyelembe kell venni a kockázati tőkebefektetések jogi struktúrájának kialakításakor. A második részben ezek közül a vezető tisztségviselőkre vonatkozó módosulásokról olvashattak. Ám további fontos változások is történtek az alábbi területeken.

Biztosítéki opció – gondoljuk újra a szindikátusi szerződéseket!

A kockázati tőkebefektetések során létrejövő tagi vagy részvényesi megállapodások (szindikátusi szerződések) során a felek gyakran kötik ki azt a lehetőséget, hogy bizonyos feltételek bekövetkezése esetén valamelyik felet vételi jog illeti meg a másik tag részesedése tekintetében. Ez a vételi jog sokszor egyfajta szankcióként funkcionál és abban az esetben gyakorolható, amennyiben a másik fél valamely kötelezettségét nem teljesíti, szerződésszegő magatartást követ el vagy a társaság nem teljesít bizonyos pénzügyi mutatószámokat.

Az új Ptk. több szempontból is érinti az ilyen opció kiköthetőségét. Egyrészt az új jogszabály felold néhány, a vételi jog kikötésére vonatkozó korlátot. Így például megszűnik az a korlátozás, hogy vételi jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni. Ez mindenképpen üdvözlendő, hiszen az öt éves korlát sokszor nehézkessé tette a felek akaratának tükrözését a jogi dokumentumokban.

Másrészt behatárolja a vételi opció alkalmazásának a lehetőségét az új Ptk. azon új rendelkezése, mely semmisnek tekinti az úgynevezett biztosítéki jellegű, tehát a pénzkövetelés biztosítása céljából kikötött opciókat. Ezek után erősen kérdésessé válik, hogy a kockázati befektetések során egyfajta szankcióként alkalmazott vételi jog a továbbiakban kiköthető lesz-e.

Ugyan az új Ptk. csak pénzkövetelés teljesítése céljából előírt biztosítékú célú jogengedés tilalmáról beszél, azaz általában nem tilalmazza, hogy a felek szerződésszegés esetére vételi jogot kössenek ki, azonban a gyakorlatra marad annak a kimunkálása, hogy hol húzódik meg a határ. Mindenesetre márciustól kifejezett óvatosságra lesz szükség szankcióként alkalmazott vételi jog kikötésénél.

Operatív működés – egy lépés előre, kettő hátra

Az új Ptk. a gazdasági társaságok napi szintű működésére vonatkozó több szabályt is megváltoztat. Míg ezen módosítások egy része mindenképpen könnyebbséget jelent mind a befektetők, mind a többi tag számára, addig más változások kifejezett visszalépést jelentenek a társasági jogszabályok legutóbbi változásainak fényében.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint mindenképpen könnyebbséget jelent, hogy idén márciustól már valamennyi, a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésről határozhatnak a tagok írásban is. Eddig ugyanis a társaság legfőbb szervét évente egyszer mindenképpen össze kellett hívni és a számviteli beszámoló elfogadásáról való döntést a tagoknak mindenképpen taggyűlésen kellett meghozniuk.

Szintén egy napi működést akadályozó technikai problémát old meg a jogalkotó azzal az újítással, hogy a jövőben osztalékelőleg már nemcsak akkor fizethető, ha a társasági szerződés tartalmazza ennek lehetőségét. Kifejezetten működést zavaró volt, hogy az osztalékelőleg fizetéséhez sokszor a társaságnak egyidejűleg a társasági szerződést is módosítania kellett.

dr. Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda

Még hatályba sem lépett az új törvény, az év végén máris számos ponton módosították a társaságokra vonatkozó szabályozást is. A Kft.-kre és az Rt.-kre így például nem fog vonatkozni egy olyan, eredetileg az összes társaságot érintő új szabály, amely azt mondja ki, hogy egy vezető tisztségviselő aláírási jogának korlátozása harmadik személyekkel szemben is hatályos lehet, ha arról a másik fél tudott vagy tudnia kellett volna.

Ez az új rendelkezés a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint nagyobb biztonságot jelentett volna az ilyen típusú cégekbe befektetni kívánók számára. Hiszen egy kockázati tőkebefektető általában nem kíván a társaság operatív működésébe napi szinten beleszólni. Igényli viszont, hogy egyes nagyobb jelentőségű, de a cégjogi szabályok alapján pusztán a vezető tisztségviselő önálló aláírását igénylő szerződések ne kerüljenek megkötésre az ő hozzájárulása nélkül.

Így viszont, legalábbis Kft.-k és Rt.-k esetén, megmarad az a most is hatályos szabályozás, amely lehetővé teszi ugyan, hogy egy, a társaság működését érintő döntés csak a tőkebefektető hozzájárulásával (vagy például a taggyűlés egyhangú szavazatával) váljon hatályossá, az ilyen korlátozások azonban a vezető tisztségviselő egyébként fennálló, akár önálló aláírási jogát nem érintik. Ha tehát a vezető tisztségviselő a befektető jóváhagyásának a hiányában ír alá egy szerződést, úgy ez a szerződés a társasággal szemben továbbra is kikényszeríthető lesz, legfeljebb az ezzel okozott károkért a tisztségviselő a társaság által felelősségre vonható.”

Nincs félórán belül megismételt taggyűlés

Garanciális szabályt fogalmaz meg az új Ptk. azáltal, hogy a jövőben a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között legalább három napnak kell eltelnie. Ezáltal a jövőben nem lesz lehetőség arra az egyébként erősen kétségbe vonható gyakorlatra, hogy a megismételt taggyűlést akár a tagok az eredeti taggyűlést követő fél órával már meg is tarthatták.

Az új Ptk. a társasági törvény több olyan, az utóbbi években kialakított vívmányától szakad el, amelyek megkönnyítették a társaságok napi szintű működését. A most hatályos Gt. egyik újdonsága volt, hogy a tagok által elfogadott mérleg vagy közbenső mérleg további fél évig felhasználható volt osztalékelőleg fizetésének a megalapozásához. Az új jogszabály – ezzel ellentétesen – kötelezővé teszi, hogy a társaság osztalékelőleg fizetésekor minden esetben készítsen közbenső mérleget. Ez osztalékelőleg kifizetését kifejezetten idő- és költségigényessé teszi – hangsúlyozta dr. Bejó Ágnes.

Magántőke-befektetésekre irányuló tranzakció strukturálásánál sokszor merül fel továbbá olyan igény, hogy egy tag üzletrészét fel tudja osztani – például annak érdekében, hogy csupán az üzletrész egy részét ruházza át. A társasági törvény pár évvel ezelőtti módosítása alapján ehhez a felosztáshoz jelenleg nincs szükség a taggyűlés hozzájárulására. Sajnos az új Ptk. visszatér a régi szabályhoz, mely szerint az üzletrész felosztásához a feleknek a taggyűlés határozatát kell beszerezniük. Az ezzel járó adminisztratív terhet tehát ismételten figyelembe kell majd venni az egyes tranzakciók időzítésénél.

Összegzés

Mint látható, az új Ptk. alaposan át fogja alakítani a gazdasági társaságok működésének jogi környezetét. Míg egyes esetekben ez új lehetőségekben nyilvánul meg, addig más szabályok fokozott óvatosságra és gondosságra intik a feleket, vagy szükségessé teszik azt, hogy a társaság tagjai változtassanak a rutinszerűen alkalmazott társasági jogi megoldásokon. Nem kétséges továbbá, hogy egyes új szabályok értelmezése vitákra is alkalmat fog adni, amely mind a bíróságokat, mind a jogalkalmazókat kihívás elé fogja állítani – prognosztizálta végezetül a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.