Nem fizet a NAV: az adóhatóság az ország legnagyobb adósa? (1. rész)

2014.04.02. 07:49

A visszaigényelt áfa-összegek késedelmes kiutalása rendkívüli terhet jelent a hazai vállalkozásokra, gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához.Az áfa-kiutalásokat megelőző NAV ellenőrzések, jóllehet, bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ellenőrzések miatti kiutalási késedelmek semmiképpen nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője egy létező, jelentős problémára. Dr. Harcos Mihály szerint csak idő kérdése, hogy ennek okán a NAV-nak mikor kell újabb eljárással szembenéznie az Európai Bíróság előtt. A kétrészes írás első részét olvashatják.

A legtöbb vállalkozás nem is tudja magáról, hogy ő is csak egy a sok ezerből, aki a pénzére vár. A NAV a kiutalás előtti ellenőrzésekre hivatkozással több ezer ügyben elhúzza a visszaigényelt áfa kifizetését, ami a vállalkozásoknak gyakran helyrehozhatatlan károkat okoz.

Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata az, hogy ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni. A helyzet azonban mégsem kilátástalan – húzta alá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Miről is van szó valójában?

Ha egy vállalkozás árut, szolgáltatást vásárol, a vételár részét képező áfát jogosult visszaigényelni. A visszaigényelt áfát a NAV köteles legkésőbb 75 napon belül, bizonyos esetekben még ennél is korábban, kiutalni.

A NAV az áfa kiutalása előtt rendszerint ellenőrzést folytat le, így győződik meg arról, hogy a visszaigénylés jogos. A probléma abból adódik, hogy a kiutalás előtti ellenőrzés gyakran hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódik, és a NAV az áfát az ellenőrzés befejezéséig nem utalja ki – vázolta fel dr. Harcos Mihály.

A kiutalási eljárások elhúzódása sok vállalkozás működését egyszerűen ellehetetleníti. Ha egy vállalkozás nem jut hozzá a pénzéhez, akkor nem tud árut, termelőeszközt, illetve a működéséhez szükséges szolgáltatást vásárolni. Pénz nélkül a vállalkozási tevékenység lényegében elsorvad.

A kiutalások elhúzódása különösen érzékenyen érinti azokat a vállalkozásokat, amelyek külföldre értékesítenek terméket. Ezek a vállalkozások az árubeszerzéseik után belföldön fizetik meg az áfát, az eladásaik viszont külföldön adókötelesek. Ez azt jelenti, hogy a beszerzéseiket terhelő belföldi áfát folyamatosan vissza kell igényelniük a NAV-tól.

A kiutalás elhúzódása ezeknél a vállalkozásoknál egyenlő azzal, hogy az árubeszerzéseik nettó értékének közel egyharmadát kitevő áfát nem kapják vissza, így gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához – mutatott rá a kialakult áldatlan helyzetre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Mit tesznek a magyar hatóságok?

Az éves statisztikai adatok szerint a NAV-hoz benyújtott panaszok többsége a kiutalások elhúzódását kifogásolja. Ennek ellenére ezek a panaszok szinte kivétel nélkül eredménytelenek. Korábban még az ombudsman is kivizsgálta a NAV kiutalási gyakorlatát, és a probléma megoldását az adóeljárási jogszabályok módosításában látta.

Az ombudsman véleménye az volt, hogy ésszerű határt kell szabni a kiutalások elhúzódásának megakadályozására, ezt azonban csak a jogszabályok módosításával lehet elérni. Mára már világos, hogy a kérdéses jogszabályok, legalábbis, ami a tényleges kiutalási határidőt illeti, maradtak úgy, ahogy voltak.

További döbbenetre ad okot, hogy bár 2012. óta a NAV-nak kifejezett jogszabályi lehetősége van arra, hogy a visszaigényelt áfa összegéből a nem vitatott részt már az ellenőrzés befejezése előtt is kiutalja, és így mentesítse a vállalkozásokat az ellenőrzés elhúzódása miatti terhek alól.

Ám ezzel a lehetőséggel a NAV 2012-ben mindösszesen 97 esetben élt, noha közel 15.000 kiutalás előtti ellenőrzést végzett (a 2013-as hivatalos adat még nem elérhető). Úgy tűnik tehát, hogy a hazai jogalkotás és jogalkalmazás évek óta elakadt ennek a problémának orvosolásában – mondta dr. Harcos Mihály.

(A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjével készült két részes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)