Nem fizet a NAV: újabb uniós eljárás a láthatáron? (2. rész)

A visszaigényelt áfa-összegek késedelmes kiutalása rendkívüli terhet jelent a hazai vállalkozásokra, gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához.Az áfa-kiutalásokat megelőző NAV ellenőrzések, jóllehet, bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ellenőrzések miatti kiutalási késedelmek semmiképpen nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője egy létező, jelentős problémára. Dr. Harcos Mihály szerint csak idő kérdése, hogy ennek okán a NAV-nak mikor kell újabb eljárással szembenéznie az Európai Bíróság előtt. A kétrészes írás második részét olvashatják, az első rész itt érhető el.

A közelmúltban számos alkalommal tapasztalhattuk, hogy a magyar hatóságok által megoldhatatlannak tűnő probléma végére az Európai Bíróság tett pontot. Ezekben az esetekben az Európai Bíróság elbírálta, vajon a NAV gyakorlata összeegyeztethető-e az európai uniós szabályokkal.

Ha nem volt az, akkor a döntést követően az Európai Bizottság ellenőrizte, vajon a NAV az Európai Bíróság döntésének megfelelően jár-e el. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint ilyen helyzet állhat elő az elhúzódó áfa-kiutalások ügyében is.

Aránytalan teher, hogy évekig nem kapják vissza az áfát

A közösségi jog ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a vállalkozásokat az áfa-levonás joga „azonnali jelleggel” illeti meg. Ez alatt pedig azt kell érteni, hogy a vállalkozásoknak a visszaigényelt áfát nem évekkel később, hanem rövid és záros határidőn belül kell megkapniuk.

Ugyan az adókijátszások elleni fellépés érdekében a közösségi jog is megengedi a kiutalások előtti ellenőrzések lefolytatását, az adólevonási jog ebből eredő korlátozása nem eredményezhet aránytalan terhet a vállalkozásokra. Márpedig, akárhonnan is nézzük, aránytalan teher, ha egy vállalkozás a kiadásainak egyharmadát képviselő áfát éveken át nem kapja vissza – emelte ki dr. Harcos Mihály.

Mik a kilátások?

Az tehát nyilvánvaló, hogy az áfa-kiutalások elhúzódása ellentétes az uniós áfa-szabályokkal. Az is nyilvánvaló, hogy ha az Európai Bíróság ezt kimondja, akkor a NAV kénytelen lesz változtatni a gyakorlatán. Már csak az a kérdés, hogy miképp kerül majd az ügy az Európai Unió fórumai elé.

Az egyik lehetőség, hogy a vállalkozások bejelentést tesznek az Európai Bizottságnál, és a Bizottság saját hatáskörben eldönti, vajon indít-e úgynevezett kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A gyakorlati tapasztalatok szerint egy ilyen eljárás megindítására és eredményességére kisebb esély van.

Forrás: AFP/Georges Gobet

A másik lehetőség, hogy az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerül. Erre eddig valószínűleg azért nem került sor, mert a kiutalások elhúzódása elleni kifogásokat maga a NAV bírálja el, ezek az ügyek tipikusan sosem kerülnek bíróság elé.

Az Európai Bírósághoz viszont a hazai bíróságokon keresztül vezet az út, ugyanis az Európai Bíróság nem konkrét eseteket bírál el, hanem a tagállamok, jelen esetben Magyarország, bíróságai által felterjesztett elvi jellegű jogkérdéseket.

Változásra szorul a kiutalási gyakorlat

Nem szokásos, de nem is kizárt azonban, hogy a vállalkozások végeredményben bírósági jogorvoslatot kérjenek a kiutalási kérelmeik elhúzódása ellen. Ilyen módon tehát a vállalkozások az ügyüket az Európai Bíróság elé vihetik.

Amennyiben pedig erre sor kerül, úgy a NAV-nak jó eséllyel egy újabb uniós marasztaló döntéssel kell szembenéznie. Ez természetesen megelőzhető azzal, ha a NAV egyszerűen változtat a kiutalási gyakorlatán – hangsúlyozta végezetül a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.