Építési jog: a FIDIC-szerződéseket használják leggyakrabban (1. rész)

2014.04.03. 07:44

Napjainkban örvendetes módon ismét növekedésnek indult hazánkban a külföldi befektetők építési beruházásainak a volumene, valamint egyre több magyar építőipari cég vállalkozik nagyobb építési projektek lebonyolítására és az azokban való részvételre határainkon túl is. A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője szerint ilyen esetekben mindig felmerül az alkalmazandó jog, az alkalmazható szerződési elemek kérdése. A nemzetközileg használt építési jogi szerződéses formulák közül a legelterjedtebbek a FIDIC­-szerződési formulák – húzta alá dr. Balázs Tamás. A háromrészes írás első részét olvashatják.

A magyar jog a kontinentális európai jogrendszer (ezen belül is leginkább a német joghoz hasonítható) része, s mint ilyen a római jogi hagyományokon kialakult jogalkotó által kialakított tételes, kódexbe, kihirdetett jogszabályokba foglalt jogi normák összessége.

Tekintettel arra, hogy a  FIDIC­-szerződési feltételek alapvetően az angolszász szerződések ismertetőjegyeit hordozzák magukban, s az angolszász szerződéskötési szokásokat előfeltételezik, így jelentős részben azokkal a problémákkal szembesülünk a magyar jog és a FIDIC-­szerződések összevetésekor, a gyakorlatban az összehangolásukkor, melyekkel az angolszász országok joga és a magyar jog konkrét esetekben való találkozásakor is előfordulnak.

Sok a kötelező norma

Az előbbieken túlmenően a magyar építési jog egyik sajátsága, miszerint nagyon sok kötelező normát tartalmaz, amelytől a felek nem térhetnek el, esetleges eltérő rendelkezésük semmis, vagy ha az adott kérdésről nem is rendelkeztek a FIDIC­-szerződési feltételeket alapul vevő szerződésükben, a kötelező magyar jogi rendelkezés érvényesül a létrehozott jogviszonyukban, több esetben akkor is, ha a felek nem a magyar jogot választották alkalmazandó jognak.

A fentiekkel kapcsolatos problémák a magyar gyakorlatban elsődlegesen a felek jogvitájakor, valamint a magyar építésfelügyeleti ellenőrzések alkalmával szoktak előfordulni - húzta alá a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője, aki szerint a Red Book és a Yellow Book alapul vételével érdemes azokat a kérdéseket áttekinteni, amelyek gyakran felmerülnek egy magyarországi  FIDIC­-szerződés kialakítása során, amikor a FIDIC-­szerződési feltételeket kell összehangolni a magyar jog rendelkezéseivel.

Jogválasztás és joghatóság a magyarországi alkalmazás esetén

A FIDIC­-szerződési feltételek Magyarországon sem tekinthetők szupranacionális, általánosan kötelező erejű normáknak. A FIDIC-szerződési feltételek alkalmazása esetén tehát mindig szükség van az alkalmazandó anyagi jog megválasztására és a joghatóság kikötésére – figyelmeztetett dr. Balázs Tamás.

Jogválasztás hiányában a nemzetközi magánjogi szabályok döntik el, hogy melyik ország jogrendjét kell alkalmazni. Magyarországon ezeket a szabályokat az 1979. évi 13. törvényerejű rendelet, illetve az uniós országok vonatkozásában az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (röviden: Róma I. rendelet) tartalmazza. A Róma I. rendelet alapján jogválasztás hiányában a kivitelező székhelye szerinti ország jogát kell alkalmazni.

A jogválasztás nem eredményezheti azt, hogy a kivitelezés országában kötelezően alkalmazandó, nem diszpozitív jellegű normáktól eltérjenek. A magyar jogban az építőipari kivitelezésről szóló 191/2009. kormányrendelet például az építési szerződés tartalmával kapcsolatban részletes szabályokat tartalmaz, megemlítendő a számos kötelező rendelkezést tartalmazó úgynevezett építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) is.

Dr. Balázs Tamás ügyvéd, egyetemi adjunktus (Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás) a magyar és a nemzetközi építési jog szakértője, több nemzetközi és külföldi építési jogi testület választott tagja, szakértője. Néhány héten belül egy kisebb tanulmánya jelenik meg angol nyelven az „International  construction law  review” angol szakfolyóiratban a FIDIC­-szerződések magyarországi alkalmazhatóságáról, a  FIDIC­-szerződések és a magyar jog kapcsolatáról.Forrás: Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás

De további példaként említhető a 181/2003. (XI. 5.) kormányrendeletet is, amely újonnan épített lakások és lakóépületek vonatkozásában hároméves kötelező jótállási időt állapít meg, és semmis a rendelettől a megrendelő hátrányára eltérő szerződéses rendelkezés.

Az értelmezési nehézségek elkerülése, továbbá annak megakadályozása érdekében, hogy több ország jogát is alkalmazni kelljen jogvita esetén, célszerű egy Magyarországon megvalósítani tervezett építkezés esetében a magyar anyagi jogot választani és a magyar bíróságok joghatóságát kikötni – tanácsolta dr. Balázs Tamás.

A nyelvválasztás kérdése

A FIDIC­-szerződési klauzulák eredeti nyelve az angol, bár készült már – elsődlegesen a Red Bookról  –  számos  nyelven  hivatalos  fordítás  is. Tekintettel arra, hogy a magyar jog is a kontinentális európai jog része, így amennyiben magyar nyelvű változat is készül a konkrét FIDIC­-szerződésről, úgy hasonló terminológiai  problémákkal  szembesülünk,  mint  minden  más kontinentális  európai  jog  esetében,  amikor  az  egyes  jogintézményeket az angolszász  jog terminológiájával  kell  összhangba  hoznunk.

A Magyarországon kialakult szerződéses és bírói gyakorlat értelmében, amikor kétnyelvű változat esetén tartalmi, értelmi eltérés van az egyes nyelvi változatok között, úgy a felek által a szerződésben ilyen esetre autentikusként megjelölt nyelvi változatot kell az értelmezés alapjául venni (lásd például a Red Book 1.4. bekezdését). Ilyen megjelölés hiányában magyarországi hatósági, illetve bírósági eljárás esetén a hatóság, illetve a bíróság dönti el a jogeset összes körülményére tekintettel, hogy a felek szerződéses szándéka, melyik szerződéses kötelezettség létrehozására irányult.

(A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértőjével készült írás második és harmadik részét hamarosan közöljük – a szerk.)