Napjainkban örvendetes módon ismét növekedésnek indult hazánkban a külföldi befektetők építési beruházásainak a volumene, valamint egyre több magyar építőipari cég vállalkozik nagyobb építési projektek lebonyolítására és az azokban való részvételre határainkon túl is. A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője szerint ilyen esetekben mindig felmerül az alkalmazandó jog, az alkalmazható szerződési elemek kérdése. A FIDIC szerződési feltételek alapulvételével megkötött építési szerződésekkel kapcsolatos jogviták rendezése vonatkozásában elsődlegesen két speciális, a magyar jogvitát eldöntő szerv létezik – húzta alá dr. Balázs Tamás. A háromrészes írás második részét olvashatják, az első itt érhető el.
A FIDIC szerződési feltételek alapulvételével megkötött építési szerződésekkel kapcsolatos jogviták rendezése vonatkozásában elsődlegesen két speciális, a magyar jogvitát eldöntő szerv létezik, amelyek léte és eljárásai bizonyos esetekben áttörik, háttérbe szorítják a FIDIC-jogvita rendezés hármas hierarchiáját (Dispute Adjudication Board – Amicable Settlement – Arbitration) Magyarországon.
2013. július elsején lépett hatályba az a törvény, amely létrehozta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet és szabályozta annak eljárását. A törvény meghozatalának háttere az volt, hogy az utóbbi években Magyarországon igen elszaporodtak az építési szerződések teljesítésével kapcsolatos jogviták nemcsak az építtető és a kivitelező közötti relációban, hanem a kivitelező és alvállalkozója közötti viszonylatban is, s ezek a bíróság előtti jogviták többnyire évekig húzódtak, amíg a jogerős döntés megszületett.
Valamennyi Magyarországon történő építési beruházásra
A törvény hatálya valamennyi Magyarországon történő építési beruházásra kiterjed – emelte ki a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője. A törvény kimondja, hogy semmis az a szerződéses kikötés, amely a Teljesítésgazolási Szakértői Szerv eljárását kizárja, korlátozza vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz, tehát itt a magyar jogrend egy kógens rendelkezésével állunk szemben, melyet egy más ország jogának a megválasztásával sem lehet megkerülni, amennyiben az építési beruházás Magyarország területén történik.
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv kompetenciája azonban nem terjed ki valamennyi építésügyi jogvitára, hanem csak az építési szerződés teljesítésével kapcsolatos azon esetekre, amikor a teljesítési igazolás kiadása nem történt meg, vagy a kiadása vitás, vagy kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg, továbbá azokra az esetekre is, amikor a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (bankgarancia, zálogjog, kezesség) és azok érvényesíthetősége vitás a felek között.
Dr. Balázs Tamás hangsúlyozta: a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása hivatalból nem kötelező, az csak valamelyik érdekelt fél kérelmére indul, de mivel a törvény mind a Szerv előtti, mind az azt esetlegesen követő bírósági eljárásban soronkívüliséget és gyorsított eljárást biztosít a felek számára, vélelmezhető, hogy az új törvény általi lehetőséggel az érintettek gyakorlatilag minden esetben élni fognak, s nem a sokkal hosszadalmasabb „normál” bírósági eljárást fogják választani.
Harminc nap, hatvan nap
A független bírósági szakértőkből álló Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül készíti el szakvéleményét. Az a fél, amelyik a szakvéleménnyel nem ért egyet a kézhezvételt követő hatvan napon belül bírósághoz fordulhat, s a bíróság köteles minden ilyen ügyet kiemelt ügyként, gyorsított eljárásban tárgyalni, melyhez a módosított polgári perrendtartás számos garanciális rendelkezést és szakvélemény szerint sérelmet szenvedett fél számára számos kedvezményt (bírói biztosítási intézkedések, előzetes végrehajthatóság stb.) biztosít.
A másik speciális, jogvita eldöntésére hivatott szerv a területi ipari és kereskedelmi kamarák keretén belül működő békéltető testületek. Ezen intézmény a magyar fogyasztóvédelmi szabályozás egyik alapintézménye, s mint ilyennek az igénybevételét nem lehet a fogyasztó számára kizárni.
Kibővült a fogyasztó fogalma
A fogyasztó fogalma is jelentősen kibővült a fogyasztóvédelmi törvénynek egy 2013 júliusában hatályba lépett törvénymódosítás következtében, s most már nemcsak az önálló foglalkozásán és tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt, hanem – többek között – ilyen esetben fogyasztónak minősül az európai értelemben vett mikro, kis és középvállalkozás is.
A békéltető testület csak akkor hozhat kötelezést tartalmazó határozatot a panaszolt vállalkozásra vonatkozóan, amennyiben az a határozat meghozataláig alávetési nyilatkozatot tett. Dr. Balázs Tamás rámutatott: ebben esetben is lehetőség van arra, hogy a panaszolt vállalkozás a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül a bíróságon keresetet indítson a békéltető testület ellen a határozat hatályon kívül helyezését kérve.
A FIDIC szerződési feltételek magyarországi alkalmazása esetében a szerződésnek részletesen – a vonatkozó szerződéses minták szerint - tartalmaznia kell a jogvita eldöntésének szabályait, ennek (például az eljárni jogosult választott bíróság és az alkalmazandó jog megnevezésének) hiányában ugyanis a perelt magyar cég magyarországi székhelye vagy az építési beruházás magyarországi helyszíne megalapozhatja a magyar bíróság eljárási illetékességét.
(A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértőjével készült írás harmadik részét hamarosan közöljük – a szerk.)