SZKT: egyszerűsödhet a bizonyítás a versenyjogi kártérítéseknél

A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint egy, jelenleg még az Európai Unió Tanácsa elfogadására váró irányelvtervezet életbelépését követően egyszerűsödhet a bizonyítás a versenyjogi kártérítési igények érvényesítésével összefüggő perekben. Dr. Dominek Balázs kiemelte, hogy a kérdéses irányelv a jövőben a bizonyítékokhoz való hozzáférés mellett számos további területen könnyítené a versenyjogsértések károsultjainak igényérvényesítési lehetőségeit, és az elfogadását követő két éves jogharmonizációs időszak elteltével uniós és hazai szinten is várhatóan emelkedik majd a versenyjogsértésekkel összefüggő kártérítési perek száma.

A versenyjogsértések szankcionálása hazánkban és az Európai Unió egyéb tagállamaiban is alapvetően állami feladatként jelentkezik. A tagállami versenyhatóságok és az Európai Bizottság hivatalból üldözik a versenyjogsértéseket, amelyek elkövetőivel szemben elsősorban jelentős, a nettó árbevétel 10 százalékáig terjedő bírság szabható ki – fejtette ki elöljáróban a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

A versenyjogsértések áldozatai peres eljárásban, bíróság előtt követelhetik káruk megtérítését, azonban az ilyen perek előtt jelenleg számos akadály áll, amelynek eredményeként a versenykorlátozások által okozott károk szinte teljes mértékben megtérítés nélkül maradnak. Utóbbin tervez változtatni az Európai Parlament által 2014. április 17. napján elfogadott és jelenleg az Európai Unió Tanácsa elfogadására váró irányelvtervezet.

A versenyjogi kártérítési igények alapvetően a versenykorlátozó megállapodásokkal és gazdasági erőfölénnyel való visszaélésekkel kapcsolatos kártérítési igények. Például egy árkartell esetén a fogyasztók pert indíthatnak, mert a kartell miatt magasabb árat fizettek egy termékért, mint a kartell hiányában érvényesülő piaci ár.

Számos a jogi akadály

Dr. Dominek Balázs rámutatott: jelenleg számos jogi akadály elé néz, aki versenyjogsértésből eredő kártérítési igényét akarja érvényesíteni. Az akadályok közül kiemelkedik a bizonyíthatóság kérdése.

A bizonyíthatósággal kapcsolatos probléma gyökere, hogy a bizonyításhoz szükséges tények, adatok és információk szinte kivétel nélkül a jogsértő vállalkozások birtokában vannak, miközben a bizonyítás a jogsértés (például: árkartell léte) és a kár (például: mi lett volna a piaci ár az árkartell hiányában) tekintetében is a károsult feladata, aki azonban jogi lehetőség hiányában nem képes hozzáférni a szükséges bizonyítékokhoz.

Szintén problémát jelent, hogy a szükséges bizonyítási eszközök jellemzően törvény által védett üzleti titkokat tartalmaznak, ami tovább nehezíti a bizonyítékokhoz való hozzáférést és azok felhasználását. A Versenytörvény egyébként jelenleg is tartalmaz a bizonyítást könnyítő rendelkezéseket a kártérítési perekre vonatkozóan, amelyek köre a 2014. július 1. napján hatályba lépő szabályokkal tovább bővül.

A hatályos szabályok közül kiemelendő a kőkemény versenykorlátozások esetére alkalmazandó kárátalány vélelem, amely szerint kőkemény versenykorlátozó megállapodások (például: ár- vagy piacfelosztó kartellek) esetében – az ellenkező bizonyításáig – az okozott kár a jogsértő vállalkozás által alkalmazott ár 10 százaléka.

A károsultak is hozzáférhetnek egyes bizonyítékokhoz

A Versenytörvény 2014. július 1-jétől hatályos szabályai alapján a károsultak is hozzáférhetnek majd a versenyfelügyeleti eljárások bizonyítékaihoz, azonban a hozzáférés korlátozott mértékű és különösen az üzleti titkot képező információkra nem terjed ki. További nehézséget jelent a károsultak részére, hogy a versenyfelügyeleti eljárás – jellegénél fogva – nem foglalkozik a jogsértés által okozott kárral, amit viszont egy perben a jogsértésen felül szintén bizonyítani szükséges.

A Versenytörvény szabályai bár elősegítik a kártérítési igények magánjogi érvényesítését, azonban csak korlátozott muníciót biztosítanak a károsultak részére – hangsúlyozta a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Az Európai Unió Tanácsa előtt lévő irányelvtervezet – az amerikai „discovery” jogintézményéhez hasonló intézmény meghonosításával – jelentősen kiszélesítené a károsultak lehetőségeit a jogsértés és a kár bizonyítására.

Az irányelvtervezet alapján az Európai Unió tagállamainak az irányelv elfogadásától számított két éven belül olyan szabályozási környezetet kellene létrehozniuk, amely alapján a károsultak indokolt kérelmére a bíróság elrendelheti a jogsértők, vagy harmadik felek birtokában lévő bizonyítékokhoz való hozzáférést.

dr. Dominek Balázs, a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda

A hozzáférésnek az üzleti titkot tartalmazó bizonyítékokra is ki kellene terjednie, azonban az ilyen titkokat a hozzáférés során arányos védelemben kellene részesíteni, valamint a jogszabály által védett ügyvéd-ügyfél kommunikáció továbbra is teljes védelmet élvezne: az ilyen kommunikáció megismerésére továbbra sem nyílna mód.

Hatékonyabb eszközökkel a polgári perekben

Dr. Dominek Balázs szerint az irányelvtervezet elfogadása esetén a versenyjogsértések károsultjai a jelenleginél jóval hatékonyabb eszközökkel léphetnének fel egy polgári perben, igaz, a bizonyítékokhoz való hozzáférés tervezett szabályai kizárólag az Európai Unió versenyjogának megsértésével is összefüggő polgári eljárásokban lennének kötelezően alkalmazandók.

Az utóbbi megszorítás gyakorlati jelentőségét csökkenti azonban egyrészt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nagyobb ügyeiben – a jogsértés természetéből adódóan – rendszerint az Európai Unió versenyjogának megsértése is megállapításra kerül a nemzeti versenyjog megsértésének megállapítása mellett, másrészről pedig semmi sem akadályozza a jogalkotót abban, hogy az irányelv által kötelezően előírt szabályok alkalmazását a pusztán nemzeti versenyjogot sértő károkozó magatartásokra is megfelelően kiterjessze.

Az irányelvtervezet a bizonyítékokhoz való hozzáférés mellett számos további területen könnyítené a versenyjogsértések károsultjainak igényérvényesítési lehetőségeit, és az elfogadását követő két éves jogharmonizációs időszak elteltével uniós és hazai szinten is várhatóan emelkedik majd a versenyjogsértésekkel összefüggő kártérítési perek száma.

Ezt nem csupán a fogyasztóknak kell szem előtt tartaniuk, hanem a vállalkozásoknak is fokozott figyelmet kell szentelniük a versenyjogsértések elkerülésére, mivel a jogsértések várható kockázatai jelentősen növekedni fognak. Nem elhanyagolható kockázatot növelő tényező ugyanis, hogy a súlyos versenyhivatali bírságon felül a jogsértő vállalkozások milyen eséllyel találhatják magukat egy nagy összegű kártérítési perben – húzta alá végezetül a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.