Az új Ptk. a házassági vagyonjogban is változásokat hozott

2014.05.21. 23:56

Az új Polgári Törvénykönyv szabályai alapján a házastársak különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy. A különvagyonhoz tartozik házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt, vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás, valamint a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Bezzegh Edina szerint fontos tisztában lenni azzal, hogy a házasságkötésnek milyen vagyonjogi vonzatai vannak, pontosan mi lesz közös, és mi nem.

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona lesz mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint fontos tudnivaló, hogy házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

Azaz, amennyiben a házastársak egyike hitelt vesz fel, az ebből eredő fizetési kötelezettség mindkét házas felet terheli, nem csak azt a felet, aki a hitelszerződésen adósként szerepel.

A főszabály és a kivételek

Fő szabály tehát a közös vagyon, de kivételek, mint mindig, most is vannak. Nem tartoznak ugyanis a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

Az új Polgári Törvénykönyv szabályai alapján a házastársak különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy. A különvagyonhoz tartozik házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás.

A különvagyonhoz tartozik a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat; a személyét ért sérelemért kapott juttatás; a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Forrás: Thinkstock

Amennyiben tehát például a feleség úgy lép be a házassági vagyonközösségbe, hogy a házasság megkötése már vásárolt egy ingatlant, az a különvagyonába tartozik, és egy esetleges válás esetén az ingatlan teljes egészében az övé is marad.

Ha a házasságkötés után valamelyik házastárs örököl egy ingatlant, ékszereket, bútort, az szintén az ő különvagyonába tartozik majd, mint ahogyan a házasság ideje alatt például a szülőktől kapott ajándék is – hangsúlyozta dr. Bezzegh Edina.

Hasznosítás esetén

Ha azonban például az örökölt lakást albérletbe adja, az abból befolyt bevétel már közös vagyonnak számít, hiszen a törvény kimondja, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

Ugyanígy közös vagyonná válik –igaz csak ötévi házassági életközösség után- az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép.

Mindazok a vagyontárgyak, vagyoni értékek, követelések azonban, amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen, vagy külön-külön szereznek, és a törvény értelmében nem tartoznak valamelyikük különvagyonába, őket a szerzés, illetve a követelés keletkezésének időpontjától osztatlanul megilleti.

Ugyanígy együttesen viselik a házastársak a közös vagyon terheit, a közös tartozásokat, és a bármelyikük által visszterhesen vállalt kötelezettségeket.

Szerződéssel rendezhetik

A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel is rendezhetik. A szerződésben a törvény fent ismertetett rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerüljön a közös-, illetőleg a különvagyonba. Ezt nevezzük házassági vagyonjogi szerződésnek.

Nem elegendő a megállapodást két tanú előtt írásba foglalni, szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges – hangsúlyozta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.