A késedelmi kamaton túl 40 euró behajtási költségátalány jár a jogosult cégnek

A tapasztalatok szerint számos cégvezető nem tud arról, hogy amennyiben vállalkozások közötti szerződés esetén vállalkozása számláját nem fizetik meg határidőben, behajtási költségátalányra is jogosult – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika, rámutatott: a vállalkozásoknak érdemes figyelemmel lenniük arra, hogy a 2013. július 1-jét követően kötött szerződéseik esetén, amennyiben a számláik nem kerülnek határidőben kiegyenlítésre, akkor a késedelmi kamaton felül érvényesítsék a behajtási költségátalány összegét is.

2013. július 1-jétől a vállalkozások közötti szerződés alapján bekövetkező fizetési késedelem esetén a késedelmi kamaton felül a jogosult 40 euró összegű behajtási költségátalányra vált jogosulttá.

A március 15-én hatályba lépett új Ptk. ugyancsak így rendelkezik egy uniós irányelvnek megfelelően – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Természetesen, a behajtási költségátalány a 2013. július 1-jét követően kötött, vagy ennek megfelelően módosított szerződések esetében alkalmazandó, az ezen időpontot megelőzően kötött, illetve a pénztartozás és a késedelmi kamat tekintetében nem módosított szerződések esetén e rendelkezés akkor sem alkalmazható, ha a késedelem 2013. július 1-jét követően áll be.

Késedelmi kamat és a 40 euró

A Ptk. szerint a jogosult a pénztartozás késedelmi kamattal növelt összegén felül minden további feltétel nélkül további 40 euró összegű behajtási költségátalányt követelhet. A felek szerződésükben a behajtási költségátalány összegét 40 eurónál magasabb összegben is megállapíthatják.

A minden további feltétel nélkül azt jelenti – emelte ki dr. Kapetz Mónika -, hogy ez az összeg a jogosultnak attól függetlenül is jár, hogy az adós a késedelmét kimentette-e, illetve, hogy a jogosultnak ténylegesen merült-e fel behajtási költsége vagy sem. Ha a késedelembe eső vállalkozás önként teljesít, a 40 euró összeg is a késedelembe esés időpontjától jár, külön fizetési felszólítás nélkül is megilleti a hitelezőt.

Ha a hitelezőnek az adós önkéntes teljesítését elősegítő cselekményeinek, mint például a telefonálásnak vagy az írásbeli felszólításnak, a költségei 40 euró alatt maradnak, az adósnak akkor is ezt az összeget kell megfizetnie a jogosult részére a Ptk. értelmében.

Önálló jogcím a behajtási költségátalány

A behajtási költségátalány önálló jogcím, akkor jár, és akként válik esedékessé, ahogyan a késedelmi kamat és akárcsak az, ez is objektív szankciója a pénztartozásnak – ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A legalább 40 eurónak megfelelő összegnek a szerződéses korlátozásra vagy kizárására irányuló szerződési rendelkezés semmis, a 40 eurótól felfelé azonban a felek szabadon eltérhetnek.

A jogosult, amennyiben a követelésének behajtása a 40 eurót ténylegesen meghaladja, az egyéb feltételek fennállása esetén ezt a különbözetet kártérítésként vagy perköltségként tudja érvényesíteni. A behajtási költségátalány összege a kártérítésbe beszámít, a kötbérbe azonban nem, mivel a Ptk. akként rendelkezik, hogy a kötbérre a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Fotó: Szabó Balázs

A behajtási költségátalányt a hitelező a pénztartozás késedelmes megfizetése esetén attól függetlenül követelheti, hogy mekkora a tartozás összege és hogy a késedelembe esés mikor történt, attól is, hogy a késedelem milyen időtartamban áll fenn.

További szabályok

A behajtási költségátalány pénzneme osztja a főkövetelés jogi sorsát, azaz a Ptk. értelmében a főtartozás pénzneméhez igazodik, azzal, hogy amennyiben a tartozást forintban kell megfizetni, akkor a behajtási költségátalány összegét a Magyar Nemzeti Banknak a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján kell kiszámítani. Ettől az átváltási módtól a felek a szerződésben eltérhetnek.

A Ptk. ugyanakkor nem teszi kötelezővé a jogosult számára, hogy a behajtási költségátalányt érvényesítse. A behajtási költségátalány a jogosultnál nem képez adóalapot, az áfa-törvény szerinti bizonylattal sem kell kísérni.

Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti, annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata – hangsúlyozta dr. Kapetz Mónika.

A fentiekre tekintettel tehát a vállalkozásoknak érdemes figyelemmel lenniük arra, hogy a 2013. július 1-jét követően kötött szerződéseik esetén, amennyiben a számláik nem kerülnek határidőben kiegyenlítésre, akkor a késedelmi kamaton felül érvényesítsék a behajtási költségátalány összegét is.