Az új Ptk.-val változtak a szavatossági, jótállási szabályok is

2014.06.26. 21:58

Több változást is hozott a szavatosság, jótállás témakörben a 2014. március 15.-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, illetve vele párhuzamosan a jogalkotó módosította az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendeletet – ismertette az Origónak a Dessewffy & Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Csendes Ágnes kiemelte: mind az új Ptk. új szabályait, mind a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet új rendelkezéseit – utóbbiak bizonyos kivételektől eltekintve szintén hatályba léptek - már csak a hatálybalépés után kötött szerződésekre kell csak alkalmazni, a korábbi szerződésekre, jogviszonyokra a korábbi szabályok alkalmazandók, hacsak a felek nem módosítják szerződésüket ebben a tekintetben.

Mind az új Ptk. új szabályait, mind a kormányrendelet új rendelkezéseit csak a hatálybalépés után kötött szerződésekre kell csak alkalmazni, a korábbi szerződésekre, jogviszonyokra a korábbi szabályok alkalmazandók, hacsak a felek nem módosítják szerződésüket ebben a tekintetben.

A szavatosság és jótállás sok hasonlóságot mutat (például a hibás termékért, szolgáltatásért felel az eladó, vállalkozó), azonban mégsem ugyanaz – mutatott rá a különbségre a Dessewffy & Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

A jótállás szigorúbb felelősségi forma, mivel nehezebb „kibújni” alóla. Jótállásnál ugyanis mindig az eladónak, vállalkozónak kell bizonyítania, ha mentesülni akar a felelőssége alól, hogy a hivatkozott hiba oka a teljesítés (például: áru átadása) után keletkezett. (Ennek bizonyítása általában nem egyszerű, ezért ritkán próbálják magukat ténylegesen a jótállási felelősség alól kimenteni az eladók, vállalkozók.)

Közös változások a szavatosság és a jótállás körében

Az új Ptk. a „fogyasztó” fogalmát leszűkítette kizárólag olyan természetes személyekre, akik szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül járnak el. Ez a szűkített definíció egyébként nemcsak a szavatosság, jótállás témakörére, hanem a teljes Ptk.-ra vonatkozik, mivel más kötelmi illetve nevesített szerződéseknél is használatos ez a fogalom.

Az új Ptk. mintegy a „fogyasztóval” szembenálló másik félként alkalmazza a „vállalkozás” kifejezést a másik félre, azaz mindaz vállalkozás (vállalkozó) az új Ptk. szóhasználata szerint, aki/ami a szakmája, önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében jár el.

A megkülönböztetésnek azért van jelentősége, mert a fogyasztót bizonyos körben védeni kívánja a vállalkozással szemben a jogalkotó. Ezért a szavatossági és jótállási szabályoktól általánosságban tilos eltérni az új Ptk. szabályai szerint a fogyasztó hátrányára – emelte ki dr. Csendes Ágnes. (Korábban ez a tilalom nem volt ilyen egységesen, egyértelműen szabályozva.)

Változások kifejezetten a (kellék)szavatosság körében

Az új Ptk. a szavatosság igényérvényesítési határidejét átalakította, mivel törölte a korábban alkalmazott úgynevezett jogvesztő határidőt, miszerint tartós használatra rendelt cikkeknél 3 éven túl, egyéb dolgoknál a meghatározott határidőn túl semmiképp nem lehetett szavatossági igényt érvényesíteni.

Ezzel szemben a jelenlegi szabályozás az elévülést alkalmazza, amely azt jelenti, hogy az érvényesítés határideje ennél hosszabb is lehet, ha az elévülési határidő valamiért nyugszik, vagy megszakadás esetén újrakezdődik. A fentiektől függetlenül nem változott az a szabály, hogy a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított általános kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit (ha nem szakad meg az elévülés, vagy nem nyugszik).

Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan (például: lakás, földterület) bármely jogalanyok között (azaz mindegy, hogy magánszemély, vagy más a vevő/megrendelő) a (kellék)szavatossági igény öt éves elévülési határidő alatt érvényesíthető.

Költségviselés

A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a jogszabályváltozások után is a kötelezettet (vállalkozást) terhelik. Az új Ptk. hozott egy speciális szabályt, miszerint a költségek megoszlanak a felek között, ha a dolog meghibásodásában közrehatott a fogyasztó karbantartási kötelezettségének elmulasztása.

Akkor minősül mulasztásnak a karbantartás hiánya a fogyasztó részéről, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett (például olyan használati-kezelési útmutatót kapott, mely a karbantartási előírásokat is tartalmazza). Ez esetben a felmerült költségeket a jogosult (vevő, megrendelő) a közrehatása arányában köteles viselni – fogalmazott a Dessewffy & Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Egyéb változások

A szavatossági felelősség alóli mentesülés körében az új Ptk. - a régi Ptk.-val ellentétben - az általános szabályoknál nem tartalmazza külön a jogosult által adott anyag hibája miatt a szavatossági felelősség alóli mentesülést. Ennek az oka, hogy ez a szabály átkerült a valamilyen eredmény létrehozására irányuló (jellemzően vállalkozási) szerződésekre vonatkozó rendelkezések közé, mondván, hogy ezeknél a szerződéseknél jellemző, hogy a vállalkozó nem csak „hozott anyagból” dolgozik.

Az új Ptk. nem nevesíti a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelését (azaz, ha a szerelésre a szerződés alapján kerül sor, és azt az eladó, vagy annak képviselője végzi el) mint hibás teljesítést, azonban ebben az esetben is hibás teljesítésről beszélhetünk, ugyanis a kötelezett által végzett szerelés is része a szerződés teljesítésének.

Ha az összeszerelést a fogyasztó végzi el, a szakszerűtlen összeszerelés szintén hibás teljesítésnek tekinthető (függetlenül attól, hogy ezt az esetet sem nevesíti az új Ptk.), ha az a termékhez adott használati útmutató hibájára vezethető vissza, mivel az is a jogszabályban megállapított minőségi követelmények megsértését jelenti.

Változások a jótállásban

Az új Ptk. konkrétan meghatározza, hogy a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállalóval szemben. Korábban ilyen rendelkezés nem volt – hangsúlyozta dr. Csendes Ágnes.

dr. Csendes Ágnes, a Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda

A rendelkezés oka, hogy a jótállást a jogalkotó elsősorban a forgalmazott termékhez köti, ezáltal a szerződéstől függetlenedő, azon átívelő jogviszonyt hoz létre a hibás termék mindenkori tulajdonosa és a jótállás kötelezettje között. A hibás termék mindenkori tulajdonosa jótállási igényével fordulhat a fogalmazóhoz vagy kijavítás iránti igénnyel a jótállási nyilatkozatban (jótállási jegyen) esetlegesen megjelölt szervizhez.

Az új Ptk. sem állapít meg kötelező jótállási időket. A jótállási határidőket ugyanis külön jogszabályok foglalják magukba. A kötelező jótállás alá eső termékeket a kormányrendelet melléklete tartalmazza, amely majd 2014. szeptember 15.-étől kiegészül, illetve pontosításra kerül. Ennek alapján újabb termékek kerülnek a kötelező jótállás hatálya alá, például a kávéfőző és a vasaló.

Termékszavatosság

Az új Ptk. a korábbival ellentétben, beemeli a termékfelelősség szabályait a Ptk-ba. Ez a felelősségi forma korábban teljesen külön jogszabályban került elhelyezésre „termékfelelősség” címmel. A termékszavatosság alapján a gyártó (aki alatt termékszavatosság körében az előállítót és a forgalmazót is egyaránt értjük) közvetlenül felel a hibás ingó(!) dolog hibájáért a fogyasztóval szemben, de csak a jogi értelemben vett fogyasztóval szemben (lásd az előzőeket).

Ezzel az új rendelkezéssel a jogalkotó választási lehetőséget ad a fogyasztónak, hogy vagy a szerződéses partnerével (az eladóval) szemben érvényesíti (kellék)szavatossági igényét vagy a gyártóval szemben érvényesíti termékszavatossági igényét.

Termékszavatosság esetén a termék akkor hibás, ha a forgalomba hozatalkor (amikor a konkrét termék a gyártó fennhatósága alól kikerül, és nem akkor, amikor a terméktípus megjelent a piacon) hatályos minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

A gyártótól a fogyasztó elsősorban kijavítást kérhet. Ha a kijavítás megfelelő határidőn belül vagy a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, akkor cserét kérhet. Azaz pénzbeli orvoslásra, árleszállításra és elállásra nincs mód, hiszen értelemszerűen a gyártó és a fogyasztó között nem jött létre szerződés, így „pénzátadásra” vagy szerződéstől való elállásra sem tud sor kerülni.

A termékszavatosság a gyártót a termék forgalomba hozatalától számított két évig terheli. Ezen igényérvényesítési határidő azonban annyiban eltér a kellékszavatossági határidőtől, hogy nem elévülési, hanem jogvesztő, azaz ezt követően már termékszavatossági igényt nem lehet érvényesíteni.

Az új Ptk. a fogyasztók érdekében itt is kimondja, hogy a termékszavatosságból eredő jogok tulajdonváltozás esetén az új tulajdonost illetik meg – húzta alá végezetül a Dessewffy & Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.