Téves tájékoztatás a végrehajtási törvény értelmezéséről

2014.08.08. 15:37

A napokban megjelent hírek több esetben tévesen értelmezték a végrehajtási törvényt módosító 2014. július 26-án életbe lépett 2014. évi XXXVIII. törvényt. Az Origó megtudta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos állásfoglalásban kívánja tájékoztatni a lakosságot a törvény helyes értelmezéséről.

2014. július 26-án hatályba lépett a 2014. évi XXXVIII. jogszabály, így ettől az időponttól a jogszabállyal érintett devizaalapú hitelek, forint hitelek és lízingtartozásokból folyamatban lévő végrehajtási ügyek a törvény erejénél fogva szünetelnek.

A jogszabály szerint a törvény hatálybalépését követően a végrehajtók az érintett az ügyekben sem végrehajtási cselekményt, sem intézkedést nem foganatosíthatnak.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara értelmezése szerint a 2014. évi XXXVIII. törvény nem vonatkozik azon külföldi székhelyű pénzintézetekre, amelyek Magyarországon se székhellyel, se telephellyel, se fiókteleppel nem rendelkeznek, illetve Magyarországon semmilyen pénzügyi tevékenységet nem folytatnak.

Egybecseng az Igazságügyi Minisztériumi állásfoglalással

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara állásfoglalása egybecseng, a sajtóban megjelent Igazságügyi Minisztériumi állásfoglalással (a korábban a sajtóban elhangzottakkal ellentétben), miszerint az első devizahiteles-törvény hatálya kiterjed a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei által kezdeményezett végrehajtási eljárásokra is.

A két állásfoglalás, tartalmát tekintve nem, csupán megfogalmazásban tért el egymástól - hangsúlyozták a kamara szakértői.

Kiterjed rájuk a jogszabály hatálya

Ennek értelmében azon pénzintézetekre, illetve pénzügyi vállalkozásokra, amelyek külföldi székhellyel, de Magyarországon bejegyzett fiókteleppel rendelkeznek, a jogszabály hatálya kiterjed, és az ezek által érintett végrehajtási ügyekben a végrehajtók intézkedéseket, végrehajtási cselekményeket 2014. július 26.-a óta nem foganatosíthatnak.

Nem zárja ki azonban a Kamara, hogy a jogszabály által esetlegesen érintett több százezer ügy közül egyes egyedi ügyekben ne történjenek téves értelmezésen alapuló végrehajtói tájékoztatások.

Ezekben az esetekben a sérelmet szenvedő felek jogosultak a rendes jogorvoslat igénybevételére (végrehajtási kifogással élhetnek az illetékes bíróságokon), azonban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara is várja a hivatalos panaszokat, amelyeket soron kívül kivizsgál, és amennyiben helytelen jogszabály-alkalmazást észlel, megteszi a szükséges lépéseket.

A Kamara ismételten nyomatékosítani kívánja, hogy a végrehajtások azon ezrelékben mérhető számú ügyben folytatódnak csak, ahol a végrehajtást kérő pénzintézetnek vagy pénzügyi vállalkozásnak Magyarországon se székhelye, se telephelye, se fióktelepe nincs, illetve Magyarországon semmilyen pénzügyi tevékenységet nem folytat - hnagsúlyozták végezetül az Origónak.