Mikor vonhat le egy munkáltató a dolgozó béréből?

2014.09.26. 07:47

Sajnálatos tapasztalat, hogy a munkáltató a munkavállalóval szemben fennálló követelését, például kártérítési igényét egész egyszerűen úgy érvényesíti, hogy azt a munkabéréből levonja a munkavállaló hozzájárulása nélkül – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Bezzegh Edina hangsúlyozta: a munkáltató ilyen lépése nem tekinthető jogszerűnek, mivel a Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, hogy mely esetekben lehet jogszerűen levonni a munkabérből, és ez az eset nem tartozik ebbe a körbe.

A munkabérből való levonás jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján történhet. A jogszabály alapján való levonás jellemző esetei a személyi jövedelemadó előleg és a társadalombiztosítási egyéni járulékok jogcímen történő levonások.

Végrehajtható határozat lehet bírósági, vagy közigazgatási határozat például gyermektartás, szabálysértési bírság, köztartozás esetén. A végrehajtás foganatosítása történhet közvetlen bankszámlán történő letiltással, vagy végrehajtói megkeresés alapján a munkáltató által a munkavállaló munkabéréből való levonással – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Korlátozott a munkabérből való levonás

A végrehajtható határozat alapján történő munkabérből való levonás korlátozott, az csak a levonásmentes munkabérrészig terjedhet. Ezen felül a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered.

Amennyiben a munkáltató munkabér előleget fizetett a munkavállalójának, azt közvetlenül érvényesítheti a munkabér terhére. Ám ha a munkavállalójával szemben érvényesíteni szeretné a kártérítési igényét, a levonáshoz a munkavállaló hozzájárulása szükséges.

A munkavállaló hozzájárulását mindenképpen szükséges írásba foglalni. Amennyiben a munkavállaló nem járul hozzá a levonáshoz, a munkáltató fizetési felszólítás útján érvényesítheti igényét – hangsúlyozta végezetül dr. Bezzegh Edina.

33, illetve 50 százalék: a törvény által meghatározott esetekben

Letiltás alapján a munkaviszonyból származó munkabérből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet az alábbi követelések fejében: tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás, több letiltás esetén.

A jogszabály alkalmazása során a munkavállalói munkabérhez tartozik a munkáltató által a munkavállaló részére kifizetett, a betegszabadság idejére járó összeg, a végkielégítés, a jutalom.

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

Levonástól mentes munkabérrész

A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

Forrás: 123rf.com

A levonásmentes munkabér vonatkozásában a munkavállaló sem kérheti a munkáltatótól olyan mértékű levonás teljesítését, aminek következtében nem kapja meg a levonásmentes munkabért, mivel ez a munkavállaló megélhetését szolgálja, így azt minden hónapban meg kell kapnia.

Levonás több munkáltatótól származó munkabérből

Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, a mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

A munkáltató kötelezettségei

A munkáltató köteles a letiltás átvételét követő munkanapon értesíteni az adóst a letiltásról, valamint intézkedni a munkabér a kifizetésének napján (a munkabérfizetés esedékességekor) a letiltott összeg levonására és a végrehajtást kérő felé történő kifizetésére. Ha a letiltásnak akadálya van. Akkor munkáltató köteles arról értesíteni a letiltást kibocsátó szervet.

Ha az adós munkavállaló munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamely hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges és ez alkalmazandó az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.