A vállalkozás neve: a jogsértések kockázata a domain név igénylésekor (2. rész)

Figyelj, ha interneten keresztül foglalsz utazást – ne hagyd, hogy átverjenek!, család
A weboldalon is van aktualitás, de a végső cél az ügyfélszerzés és a márkaépítés
Vágólapra másolva!
A gazdasági élet szereplőinek nagyon fontos érdeke, hogy oda figyeljenek vállalkozásuk cégneve, védjegye és domain neve megválasztásakor, és nagyon fontos előírás, hogy a domain név igénylése, illetve használata más személy jogait (például: személyiséghez fűződő jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát stb.) nem sértheti – hangsúlyozta a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Rostás Péter kétrészes írásában alapos áttekintést ad a cégnév, a domain név jogi környezetéről, most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.
Vágólapra másolva!

Az első részben a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője elmondta: Magyarországon az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) dolgozta ki a .hu országkód szerinti domainekre vonatkozó Domainregisztrációs Szabályzatot. Ez alapján domain nevet igényelni az ISZT által felhatalmazott regisztrátorok egyikén keresztül lehet.

A Domainregisztrációs Szabályzat ugyan nem jogszabály, mégis kötelező a felekre nézve, ugyanis a regisztrátorok az ISZT-vel kötött megállapodásuk alapján minden igénylővel ugyanazt az igénylőlapot íratják alá, amely egyfajta általános szerződési feltételként hivatkozik a szabályzatra, így az a domain-igénylő és a regisztrátor közötti szerződés részévé válik.

Nem lehet jogsértő

Dr. Rostás Péter kiemelte: a fent említett szabályzatok rendszerint előírják, hogy a domain név igénylése, illetve használata más személy jogait (pl. személyiséghez fűződő jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát stb.) nem sértheti. E tekintetben a Domainregisztrációs Szabályzat például kifejezetten elvárja domain-igénylőtől, hogy a domain név megválasztása előtt ellenőrizze a cégjegyzéket és a védjegyadatbázist.

Ha ezt elmulasztjuk, és olyan domain nevet regisztrálunk, ami valaki másnak a cégneve, az adott cég perelhet bennünket a személyiségi joga megsértése miatt, ugyanis a bírói gyakorlat szerint más nevének a domain névként történő jogtalan regisztrálása a névviselési jog sérelmét jelentheti, mivel a domain név az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó személyt. Ennek alapján az érintett cég követelheti, hogy mondjunk le az általunk bejegyzett domainről, de az új Polgári Törvénykönyv alapján sérelemdíjat is követelhet.

Ha pedig olyan domain nevet regisztrálunk, ami valaki másnak a védjegye, felelősségre vonhatnak minket iparjogvédelmi jogok megsértése miatt a szabálysértési törvény rendelkezései szerint, ha nem okoztunk százezer forintnál nagyobb vagyoni hátrányt. Ellenkező esetben akár bűncselekmény miatt is indulhat ellenünk eljárás a Büntető Törvénykönyv alapján. Ettől függetlenül a védjegyjogosult polgári bíróság előtt védjegypert is indíthat ellenünk védjegybitorlás miatt, ha az adott honlapot gazdasági tevékenységünk körében kezdjük el használni – figyelmeztetett a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

A jogainkat sértő domain név – bírói út

Arra is érdemes odafigyelnünk, hogy lehetőleg egy időben próbáljuk meg bejegyeztetni cégünket, védjegyünket, illetve a domain nevünket. Ha ugyanis az egyikük regisztrálása időben eltér a többiétől, elképzelhető, hogy valaki más megelőz minket. Azonban létezik megoldás ezekre az esetekre – ismertette dr. Rostás Péter.

Ha például az egyik versenytársunk a mi cégnevünk vezérszavát magában foglaló domain nevet regisztráltat (vagy olyat, ami csak a kiterjesztésében tér el a miénktől), akkor lehetőségünk van a bíróság előtt versenyfelügyeleti eljárást indítani ellene jellegbitorlás miatt a versenytörvény alapján.

Dr. Rostás Péter, a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda

A bírói gyakorlat szerint ugyanis a domain név jogsértő használatával is megvalósulhat a jellegbitorlás, mivel a versenyjogi szabályok értelmében a domain név alkalmas a versenytárs, illetve árujának felismerésére. Sokkal erősebb a pozíciónk, ha a kereskedelemben használt nevünk védjegyoltalmat is élvez. Ez esetben magabiztosan perelhetünk a bíróságon, aminek csak egyetlen hátránya van: az eljárás időtartama.

A jogainkat sértő domain név – alternatív vitarendezés

Az internet világában minden egy szempillantás alatt – egy kattintásra – történik, ezért kiemelt jelentősége van az időtényezőnek. Ez az egyik oka, amiért kialakultak az ún. alternatív vitarendezési fórumok, amelyeket a domain igényléssel és használattal kapcsolatos jogvitákban lehet igénybe venni. Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a fórumoknak a döntése nem bír egy bírósági ítélet jogerejével.

Az alternatív vitarendező fórum helyett, vagy annak döntését követően a felek rendes bírósághoz is fordulhatnak. Ezek a fórumok kártérítési igényekről nem döntenek, csupán az adott domain delegálásáról, visszavonásáról vagy törléséről határoznak, mindössze pár hónap lefolyása alatt.

A vitarendező fórumok elrendelhetik a domain név visszavonását vagy átruházását, ha azt rosszhiszeműen igényelték, vagy használták fel az eljárást kezdeményező jogainak megsértésével. A rosszhiszeműség akkor bizonyítható, ha a domain nevet elsősorban azért igényelték, hogy az adott név használatára jogosult személynek eladják, vagy azért, hogy a név használatára jogosult ne tudjon ilyen domaint regisztrálni, vagy azért, hogy a versenytársuk szakmai tevékenységét megzavarják.

A rosszhiszeműség akkor is megállapítható, ha szándékosan olyan domain nevet igényelnek, ami összetéveszthető egy olyan névvel, amelynek használatára más jogosult. Például ha szándékosan jegyeztetnek be olyan internetes címet, ami csak egy karakterben különbözik valaki más címétől, és így próbálják meg kihasználni a félregépelők figyelmetlenségét, a saját honlapjukra irányítva ezzel a forgalmat.

Ez utóbbi támadásnak sajnos akkor is ki vagyunk téve, ha a vállalkozásunk beindításakor körültekintőek voltunk. A lényeg azonban, hogy a fentiekben felvázoltakra előre felkészüljünk, és ne ijedjünk meg, mert van megoldás – húzta alá végezetül a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.