Az új Ptk. külön nevesíti a házi kedvencek által okozott kárt

2014.10.19. 09:06

Az új Polgári törvénykönyv rendelkezései között külön nevesítésre került az állattartás körében okozott károkért való helytállás. Eszerint, aki állatot tart, az a személy az állat által okozott károkért felel, ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az új polgári kódex rendelkezései szerint (6:562. §) aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli. (A veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel.) Milyen lépéseket tehet a károsult, egyáltalán ki köteles a házi kedvenc által okozott kárt megtéríteni?

Állattartó főszabály szerint az a személy, aki állatot birtokában vagy felügyelete alatt tartja. Közömbös, hogy az állattartó tulajdonos-e vagy valamilyen jogviszony folytán került a birtokába az állat. Állattartó az is, aki az állatot csak ideiglenesen tartja őrizetében – ismertette dr. Burján Zsuzsanna.

Először a károsultnak kell bizonyítania

Első körben a károsultat terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy egyrészről a kár bekövetkezett, másrészről az hogyan történt és ki, vagy mi okozta. Ha esetleg a háziállat balesetet okozott (például a kutya kiszabadult az útra, mert a gazdája nem pórázon sétáltatta), akkor különösen fontos, hogy még a helyszínen a későbbi igényérvényesítéshez szükséges bizonyítékokat rögzítse a károsult.

Célszerű tanúnyilatkozatokat beszerezni azoktól a személyektől, akik az esetet látták. Ha lehetőség van az állat gazdáját beazonosítani, akkor célszerű a kapcsolatot vele azonnal felvenni, és lehetőségekhez képest, írásban, egy jegyzőkönyv formájában egy felelősség elismerő nyilatkozatot felvenni. Ha súlyos, személyi sérüléssel járó baleset történt, vagy vita van a felek között, esetleg nem állapítható meg az állattartó személye, akkor javasolt a rendőrséget kihívni a helyszínre.

A károsultnak kell összegszerűsíteni a kárigényét is. Ez általában a gépjármű javítási költsége, esetleges értékcsökkenés lehet, illetve minden olyan egyéb kárigény, mely a balesettel közvetlenül ok-okozati összefüggésben keletkezett.

Az állattartónak azonban lehetősége van arra, hogy kimentse magát a kártérítési felelőssége alól. Ez akkor történhet meg, amennyiben bizonyítani tudja, hogy az állat tartásával kapcsolatban a felróhatóság őt nem terheli – húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Törvények, önkormányzatok, házirendek további előírásai

Ha csak a felelős kutyatartás szabályait nézzük, a Polgári törvénykönyv idézett rendelkezésein túl a szabálysértési, az állatvédelmi törvény, vagy az önkormányzati rendeletek, sőt, társasházak házirendje is előírhatja a kötelező jogi normákat.

Az állatvédelmi törvény konkrétan rendelkezik arról, hogy az állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani, ennek elmulasztása esetén, az állattartó ugyanis pénzbírsággal sújtható.

Ehhez most már több helyen még gyűjtőládát is biztosítanak, illetve erre szolgáló gyűjtőzacskókat. Szabálysértést valósíthatunk meg ugyanakkor, a kutya felügyelet nélkül hagyása, illetve póráz, avagy szájkosár nélküli sétáltatása esetében is.

Forrás: AFP/Gabriel Bouys

A szabálysértési törvény szerint, aki a felügyelete alatt álló kutyát felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetve ott, vagy természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja, avagy szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja szabálysértést követ el.

Szintén szabálysértést követ el, aki élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre beengedi, illetőleg beviszi az ebet. Természetesen, ez alól kivételt jelentenek, a vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyák.

Ahány önkormányzat, annyi jogkör

Az önkormányzatok saját jogköre, hogy bizonyos területeken megtiltsák a kutya póráz nélküli sétáltatását. Ebben az esetben tiltó táblákat helyeznek ki, melyek ellenére, ha a kutya mégis szabadon van, megbírságolhatnak bennünket. Egyes helyeken időkorláttal próbálják szabályozni a sétáltatást. Konkrét szabályozást a helyi önkormányzatok honlapjain találunk.

A helyi rendeletek továbbá meghatározhatják azokat a területeket, amelyekre abszolút tilos a kutyát bevenni. Ilyen területek lehetnek a játszótér, oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézmény területe, az állatorvosi rendelő kivételével, illetve ilyen lehet az ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény. Tehát, amennyiben a rendelet az állatot bizonyos helyiségekből kitiltja, úgy tiltó tábla hiányában sem megengedett az említett helyekre a kutyát bevinni.