Törvénymódosítással növelnék a tőkepiaci szabályozás hatékonyságát

Az értékpapírszámla nem lesz a hagyaték része, egyértelműsítik azon eszközök körét, amelyekre a befektetési vállalkozás óvadékot alapíthat, meghatározzák, hogy amennyiben egy befektetési vállalkozás végelszámolás alá kerül, a hitelezők kielégítésénél nem vehető figyelembe az ügyfeleinek a nála elhelyezett pénzügyi eszköze – többek közt ezt tartalmazza a napvilágot látott, a tőkepiaci szabályozás hatékonyságát növelni szándékozó törvénytervezet.

Az értékpapírszámlán és az ügyfélszámlán nyilvántartott pénzügyi eszközök nem tartoznak a számlatulajdonos hagyatékába, azokat az általa megjelölt kedvezményezett kapja a számlatulajdonos halálakor.

A nagykorú számlatulajdonos az értékpapírszámla és az ügyfélszámla számlavezetővel az értékpapírszámla továbbá ügyfélszámla vezetésére létrejött szerződés megkötésekor, illetve annak hatálya alatt úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén, az értékpapírszámlán és az ügyfélszámlán nyilvántartott pénzeszközei és pénzügyi eszközei az általa megjelölt kedvezményezett tulajdonába kerüljenek.

Nem tartozik a hagyatékhoz

A számlatulajdonos ilyen rendelkezése esetén, az értékpapírszámláján és az ügyfélszámláján lévő pénzeszközök és pénzügyi eszközök nem tartoznak a számlatulajdonos hagyatékához, a kedvezményezett az értékpapírszámla és az ügyfélszámla felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

A számlatulajdonos a kedvezményezett megjelölését tartalmazó számlavezetőhöz címzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát a számlavezető az értékpapírszámla szerződés és az ügyfélszámla szerződés megszűntetéséig megőrizni köteles.

Bármikor nyilatkozhat

A számlatulajdonos a számla nyitásakor, vagy pedig annak fennállása alatt, bármikor nyilatkozhat a kedvezményezett kijelöléséről. Egy feltételt szab a tervezet: a nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Akkor teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha azt a kiállító maga írta és aláírta, ha nem maga írta, akkor két tanú előtt írta alá, illetve ha az aláírást bíró, közjegyző vagy pedig ügyvéd, jogtanácsos hitelesítette.

Az elállás

Ha a tájékoztatót az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt kiegészítették, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra.

A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell.

A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.

Befektetési vállalkozás felszámolása

A befektetési vállalkozás felszámolása során az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján, nem képezi a felszámolási vagyon részét.

Forrás: Bielik István - Origo

Az eszközök kiadása iránt a befektetési vállalkozás a felszámolási eljárástól függetlenül, soron kívül intézkedik, amennyiben az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.

Óvadék alapítható

A törvénytervezet – amelyről még nem tárgyalt a kormány - egyértelműsíti azon eszközök körét, amelyekre a befektetési vállalkozás óvadékot alapíthat, és technikai pontosítást tartalmaz az ügyfélszámla követeléseknek a kielégítési jog gyakorlásakor figyelembe vehető értéke kapcsán.

Egyúttal pontosítja az óvadékból való kielégítés szabályait oly módon, hogy kizárólag a kielégítés pillanatában pontosan meghatározható értékkel nem rendelkező pénzügyi eszközből történő kielégítés esetkörét szabályozza.

Az értékpapíron kívül óvadék alapítható a befektetési vállalkozás által nyilvántartott más pénzügyi eszközön és ügyfélszámla követelésen is azzal, hogy az óvadék tárgya a fogyasztónak minősülő zálogkötelezett tulajdonába a zálogszerződés megkötését követően kerülő ügyfélszámla követelés, körülírással meghatározott pénzügyi eszköz is lehet, és az óvadék tárgyából való közvetlen kielégítési jog az ilyen óvadékkal biztosított követelés tekintetében is gyakorolható.

Ennek során az ügyfélszámla követelést annak aktuális értékén, a pénzügyi eszközt pedig annak nyilvános forgalmi értékén, ennek hiányában az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékén kell figyelembe venni.