Januártól keményebbek a szabályok a büntetés-végrehajtásban

Egy fogvatartott készül szavazni a Kozma utcai Budapesti Fegyház és Börtönben, az országgyűlési képviselő-választáson 2014. április 6-án.

Jövő januárban hatályba lép az új büntetés-végrehajtási kódex. amely díjkötelessé teszi a kondicionáló terem igénybevételét a fogvatartottak számára, emellett kötelezővé teszi meghatározott többletszolgáltatások (merülő forraló, hűtőszekrény, televízió, stb.) ellenértékének a megtérítését is. Az új kódex egy 35 évvel ezelőtti, 1979.-es törvényerejű rendeletet vált fel.

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló három és fél évtizedes törvényerejű rendeletet felváltó kódex célja a büntetés-végrehajtás új alapokra helyezése. Az új törvénykönyvben nagyobb szerepet kap az egyéniesítés, kiemelkedő célja a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése, az elítéltek hatékonyabb oktatása és munkáltatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása.

Az új törvény több új elemet is tartalmaz, meghatározza az alapelveket, értelmező rendelkezéseket vezet be, továbbá beépít egy egységes kockázatkezelési és elemzési rendszert a büntetés-végrehajtás munkájába, amelyben egységes sztenderd alapján mérik fel a fogvatartottak szükségleteit, a veszélyforrásokat, valamint a társadalomba való visszailleszkedési hajlandóságukat.

Bevezeti a végrehajtási fokozatokon belüli rezsimeket, megerősíti a gyógyító-nevelő és a prevenciós részlegeket, és nagy hangsúlyt fektet az időskorú fogvatartottakra is. A törvényben kiemelt feladat a foglalkoztatás, a joghátrány érvényesítésén túl valamennyi célkitűzés és feladat a visszailleszkedést szolgálja.

Új alapok és a reintegráció

Az új kódex megalkotása azért is szükséges, hogy a legmagasabb jogszabályi szinten jelenjen meg a személyi szabadság jogszerű elvonásával vagy korlátozásával együtt járó jogkövetkezmények végrehajtása.

A törvény célja a büntetés-végrehajtás új alapokra helyezése, egyes újítások bevezetése, a jobb alkalmazhatóság, a büntető anyagi jogi szabályokhoz való megfelelő illeszkedés biztosítása és a vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek való megfelelés.

A jelenleg hatályos, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet felváltó új törvény kiemelkedő célként határozza meg a társadalomba való visszailleszkedés (reintegráció) elősegítését, az elítéltek hatékonyabb oktatását és foglalkoztatását, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítását, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítását.

A törvény újdonságai

Újdonság, hogy rögzítik a szabadságvesztés végrehajtásának alapelveit, így a hagyományos alapelvek (törvényesség, fokozatosság) mellett megjelenik köztük a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus és az egyéniesítés.

Egy új kockázatelemzési- és kezelési rendszer bevezetése mellett szintén újdonság, hogy 2016. január 1-jével létrejön a központi kivizsgáló és módszertani intézet, amely a legalább 18 hónap szabadságvesztésre ítéltek befogadásáról és elhelyezéséről dönt majd.

Nem lesz ingyenes a konditerem és televízió a börtönökben

Az elítélteknek meg kell téríteniük az általuk okozott sérülések miatt adódó költségeket, anyagi lehetőségeikhez mérten - vagyis nem a piaci árakhoz igazítva - fizetniük kell a mosásért és az olyan többletszolgáltatásokért is, mint a merülő forraló és a hűtőszekrény használata.

A tervezet – a fogvatartottaknak a hozzátartozókkal való kapcsolattartása céljából, valamint a reintegrációs célokat figyelembe véve – újraszabályozza a kapcsolattartási formákat. A jogalkotó újraszabályozza továbbá a fogva tartás során felmerült költségek megtérítésének kötelezettségét is, így például a jövőben felszámítanák a szándékos egészségsértés, vagy fegyelmi ügyekben okozott sérülések miatti költségeket, ugyanúgy, mint az iratok nyomtatásával, másolásával vagy továbbításával felmerülő kiadásokat is.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A jogalkotó megszüntetné továbbá a fogvatartottak ingyenes kondicionáló terem használatát, és díjkötelessé teszi a kondicionáló terem igénybevételét, emellett kötelezővé teszi meghatározott többletszolgáltatások (merülő forraló, hűtőszekrény, televízió, stb.) ellenértékének a megtérítését is.

Új rezsimkategóriák

Az új törvény bevezeti az elítéltek besorolása körében a fokozatos végrehajtást elősegítő, egyéniesítést lehetővé tevő rezsim-rendszert. Ennek lényege, hogy a befogadáskor személyes interjúk, kérdőívek és szelektív tesztek elvégzésével felmérik az elítélt személyi, társadalmi hátterét.

Felmérik egészségi, pszichés állapotát, intelligenciáját, és biztonsági kockázati szintjét, majd a személyiség változásának figyelemmel kísérésével és a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával elősegítik a reintegráció megvalósulását és a visszaesések csökkenését. Ezt a feladatot egy új, speciális intézet, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (KKMI) végzi majd.

Reintegrációs őrizet

Bevezetnék a reintegrációs őrizet jogintézményét: az első alkalommal szabadságvesztésre ítélt, aki öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztését fogház vagy börtön fokozatban tölti és azt vállalja – ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható –, a szabadulás előtt legfeljebb hat hónappal reintegrációs őrizetbe helyezhető.

Aki reintegrációs őrizetbe kerül, a büntetés-végrehajtási intézetből a büntetés-végrehajtási bíró engedélye alapján az általa kijelölt lakásba távozhat, amelyet csak meghatározott esetekben és célból hagyhat el. Tevékenységét elektronikus távfelügyeleti eszközökkel folyamatosan nyomon követik, és bizonyos szabályok megszegése esetén a büntetés-végrehajtási bíró visszavonhatja a reintegrációs őrizetet.