Házassági vagyonjog (1. rész): mi számít a házastárs különvagyonának?

Az Origó többrészes átfogó írásának első részében azt a kérdéskört járjuk körül, hogy mi tekinthető házastársi különvagyonnak. A fő szabály szerint a házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy, ám természetesen, miként az lenni szokott, kialakulhatnak bonyolult élethelyzetek is.

A házassági vagyonjogban a rendszerváltást követően alapvetően új helyzet állt elő. Míg korábban többnyire egy házról, lakásról, netán még nyaralóról, autóról kellett dönteni a vagyonjogi viták bíróságainak, manapság már komoly ingatlanvagyonokról, cégekről, részvényekről.

A jogszabályok világosan kimondják, hogy a házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy. Különvagyon a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt, vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás.

Vagyis, ha a házasságkötés után valamelyik házastárs örököl egy ingatlant, ékszereket, bútort, az szintén az ő különvagyonába tartozik majd, mint ahogyan a házasság ideje alatt például a szülőktől kapott ajándék is.

Házastársi különvagyon továbbá a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díj, a személyét ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy.

(Természetesen, a házastársak vagyonjogi szerződésben apró részletekig rendezhetik vagyoni viszonyaikat egymással szemben, ám erről a jogi lehetőségről, az ezzel kapcsolatos tudnivalókról külön fejezetet közlünk – a szerk.)

Összefoglalva:a házastárs kizárólagos tulajdonosa marad mindazoknak a vagyontárgyaknak, amelyeket a házasságba hozott.

Még a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy is

Nagyon fontos rendelkezés, hogy még a házastársi különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték is különvagyon. Ez azt jelenti, hogy osztja, tovább viszi a különvagyon jellegét, így például a házasságkötés előtt valamelyik házastárs által vásárolt ingatlan – ha a felek nem rendelkeztek róla másképp házassági vagyonjogi szerződésben – akkor is különvagyon, ha a házasság ideje alatt az érintett házastárs például eladta és az értékét beforgatta egy új, már közösen vásárolt ingatlanba.

Elvileg hiába tulajdonolják fele-fele arányban az új ingatlan, a házassági vagyonközösség megszűnésekor az érintett házastárs jelezheti, kéri különvagyona megtérítését. Magyarán, a különvagyon ezen minőségét megőrzi a házasság időtartama alatt is, illetve a helyébe lépő vagyontárgyban is viszi tovább ezt a különvagyoni minőséget.

Kivételek

Ebben a körben létezik kivétel: a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik. Ebben az esetben tehát egy olyan tárgyról van szó, amely a mindennapi közös életvitelt szolgálja, ide nem sorolható a házastárs által még a házassági vagyonközösség megnyílása előtt vásárolt ingatlan.

Továbbá: ha a különvagyon, például egy lakást, albérletbe adják, az abból befolyt bevétel már közös vagyonnak számít, hiszen a törvény kimondja, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

További „finomságok” a különvagyonoknál

Az is egy alapelv a magyar jogban, hogy a házasságkötéssel a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, amely a törvény szerint valamelyikük különvagyonába tartozik.

Itt még nincs bonyodalom, mindenki meglévő vagyontárgya különvagyon. Forrás: Thinkstock

Ennek ismeretében érdemes megvizsgálni azokat az élethelyzeteket, amikor különvagyon és közös vagyon valamilyen szinten keveredik, és a pontos, igazságos osztozkodáshoz több szempontot, illetve rendelkezést is figyelembe kell venni.

Első szituáció, az egyik házastárs még a házassági életközösség előtt lakást vesz, aláírja a szerződést. Ám maga az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés csak az életközösség megkezdése után következik be. A bírói gyakorlat ilyenkor a szerződéskötés időpontját nézi, vagyis a lakás a szerződést megkötött házastárs különvagyona. A bírói gyakorlat azonban ebben az esetben megköveteli, hogy a vételár kifizetésének egy része a házassági vagyonközösség megnyílása előtti időszakban történjen meg.

Bankhitelre vett külön lakás, ajándék

Második példa, az egyik házastárs még házasságkötés előtt hitelre vesz egy lakást, ás a törlesztés, vagy annak legalábbis egy része már a házassági vagyonközösség megnyílása utáni időszakra esik. A különvagyon jellege ilyenkor is megmarad, ám a törlesztést szintén fizető másik házastárs megtérítési igénnyel léphet fel. Tulajdoni igénnyel nem, ám megtérítési igénnyel igen.

Még egy példa marad, az ajándékozás, az ajándék kérdése körében, hiszen nem is olyan egyszerű eldönteni, mi is volt az ajándékozó szándéka. Főszabály szerint házastársi közös vagyonról beszélhetünk, ám ha valamelyik házastárs szülője, rokona adta az ajándékot, akkor a bírói gyakorlat úgy kezeli, hogy az ajándék a saját gyermeknek, a saját rokonnak lett szánva.

(A házassági vagyonjogi kérdésekról szóló átfogó elemzésünket hamarosan folytatjuk - a szerk.)