Házassági vagyonjog (2. rész): a házassági szerződés még nem jelenti a bizalom hiányát

2014.11.25. 22:18

Bár a házassági vagyonjogi szerződés egyáltalán nem jelenti a bizalom hiányát, és a tapasztalatok szerint sok vitát, pereskedést meg lehet vele spórolni, még mindig sokan idegenkednek az ilyen jellegű megállapodások aláírásától.

A házassági vagyonjogi szerződés tartalmát tekintve az kizárólag a felek akaratától függ. Bizonyos korlátok ugyanakkor mégis vannak, így például jó erkölcsbe ütközhet az a házassági vagyonjogi szerződés, amelyik teljesen egyoldalúan egyik fél házasság előtt és alatt szerzett vagyonát a másik félnek juttatja.

Sok vita, pereskedés megelőzhető a házassági vagyonjogi szerződéssel, és kifejezetten vannak olyanok, akik számára igencsak ajánlott a kontraktus aláírása. Ilyenek lehetnek például azok, akik már legalább egyszer elváltak és újraházasodnak, vagy, amikor a házasulók, házastársak között jelentős a vagyoni különbség.

Házassági szerződést azok köthetnek, akik éppen házasság a küszöbén állnak, illetve a házastársak. Előbbi eset rendszerint akkor fordul elő, ha a feleknek, vagy a felek valamelyikének nagyobb vagyona van már a házasság megkötését megelőzően, ezért szeretné rögzíteni, mi az, amit a házasság megkötése előtt szerzett.

A felek maguk határozhatják meg

Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.

A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.

A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott, vagy tudnia kellett.

Léteznek bizonyos korlátok

A házassági vagyonjogi szerződés tartalmát tekintve az kizárólag a felek akaratától függ. Bizonyos korlátok ugyanakkor mégis vannak, így például jó erkölcsbe ütközhet az a házassági vagyonjogi szerződés, amelyik teljesen egyoldalúan egyik fél házasság előtt és alatt szerzett vagyonát a másik félnek juttatja.

A szerződés rögzítheti csupán a fennálló tényeket, így például azt, hogy ki, mit hozott. Ezeket azért célszerű rögzíteni, mert egy hosszú házasság alatt nagy vagyon halmozódhat fel, és válás esetén a későbbiek folyamán a bizonyítás hosszú és nehézkes lehet, vagy meg is hiúsulhat.

Az életközösség megszakadása után is köthető

A magyar jog lehetőséget biztosít arra, hogy a felek akár a házasságkötés előtt vagy alatt is szerződéssel rögzítsék a közös- illetve a különvagyonba tartozó tárgyaik körét, vagy akár kizárják a vagyonközösség létrejöttét. Az ilyen szerződések kizárólag közokiratban, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban érvényesek.

Sőt, a felek az életközösség megszakadása után is rendelkezhetnek vagyonjogi szerződéssel a házastársi közös vagyon megosztásáról, ekkor már nincs alakszerűséghez kötve a szerződés, ugyanakkor egy meglévő közokirat mindig is felgyorsítja az eljárások megnyugtató, mielőbbi rendezését.

Jogszabálytól eltérően is

A felek a szerződésben jogszabálytól eltérően is meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba (például: a házasság alatt szerzett vagyon is különvagyonnak számít). Mivel a szerződésben jelentős kérdésekről, illetve vagyonról rendelkezhetnek a felek, fontos, hogy a szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő (ügyvéd) által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. A jogalkotó célja ezzel, a felek részére a pártatlan, ugyanakkor szakértő tanácsadást biztosítása.

Forrás: Origo

A házassági szerződésben egyéb kérdések (például egy esetleges később gyermekelhelyezés) is szabályozhatóak. Noha a későbbiek folyamán önmagában erre egy eljárást (gyermek-elhelyezési pert) nem lehet alapozni, bizonyítékként azonban felhasználható.

Későbbi viták megelőzése érdekében

Ajánlott és a későbbi vitákat megelőzendő megoldás, ha a házassági szerződésben felsoroljuk a házastársak saját vagyontárgyait és még az is rögzíthető, hogy a házassági életközösség során szerzett vagyon kit, milyen mértékben és módon illet meg.

A szerződésben a házastársak eltérhetnek az általános törvényi szabályozástól, a szerződés értelmében a vagyon akár lényegesen eltérő arányban is megilletheti a feleket. Ha azonban a megállapodás a jó erkölcsbe ütközik - ezt a bíróság ítéli meg - semmisnek nyilváníthatja, értelemszerűen csak a bíróság.