Szellemi tulajdon világnapja (2. rész) - a Millenniumi Díj kitüntetettjei 2015-ben

A forgóajtón át sokkal kevésbé cserélődik a levegő. A szerkezetre 1881-ben kapott szabadalmat H. Bockhauer Németországban, valamint Theophilus Van Kannel az USA-ban. A kép az ő szabadalmi rajza a „viharajtó szerkezetről”, amely „teljesen hangtalanul működik, hatékonyan akadályozza a szél, a hó, az eső és a por behatolását”

A világnap budapesti ünnepségén - melyet ebben az évben a magyar szabadalmi rendszer létrejötte, az 1895. évi XXXVII. törvénycikk megalkotása 120. évfordulója alkalmából az Országház Felsőházi Termében rendeztek - került sor a 2015. évi Millenniumi Díjak átadására.

A Millenniumi Díj kitüntetettjei 2015-ben a Debreceni Egyetem, Agrártudományi Központ, a S’39 Hybrid Design Manufacture, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár és a Snétberger Zenei Tehetség Központ voltak.

Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja, amely tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt.

Közösen vállalt célkitűzés

Az azóta eltelt években a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai – csakúgy, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – változatos programokkal, rendezvényekkel, akciókkal és kezdeményezésekkel valósították meg a közösen vállalt célkitűzést: az alkotóerő reflektorfénybe állítását, a szellemi tulajdon oltalma népszerűsítését és fáradságos művelésének társadalmi figyelemmel való elismerését.

Kezdetektől célul tűzte ki az ars és a techné összekapcsolását a magyar művészeti és technológiai kultúra örökségének ápolásában, közvetítésében és védelmében jeleskedő intézmények előtti tisztelgéssel – az ugyancsak 2000-ben alapított Millenniumi Díjával.

Az emberi alkotó tevékenység egyaránt hajtóereje a haladásnak a tudományban, az üzleti életben, a technológiában és a művészetekben – azaz az ember minden emberi törekvésében. E korlátlan erőforrás felismerése, fejlesztése és gazdasági tőkeként való hasznosítása kulcsfontosságú korunk világában ahhoz, hogy javíthassunk az emberi élet minőségén.

Debreceni Egyetem, Agrártudományi Központ

Az Agrártudományi Központ kutatási tevékenysége az agrárgazdaság teljes vertikumát felöleli. Pályázati úton évente megközelítően 600-700 millió Ft támogatást nyernek el. Ezek döntő része többéves, konzorciumban, vállalatokkal együtt végzett kutatómunkát finanszíroz.

Jelenleg 43 db pályázati forrásból és 50 db kutatási szerződés által támogatott tudományos projekt megvalósítása folyik. Az állattenyésztés, a növénytermesztés, a kertészet, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem, a vadgazdálkodás, az élelmiszertudomány, a minőségbiztosítás, a gazdaságtudományok és a természettudományok terén folynak

Projektjeik 65 százaléka uniós forrásból valósul meg. Ezek közül kiemelkedő az Európai Bizottság 7. Keretprogramján belül támogatott 5 db, nemzetközi konzorcium keretében megvalósuló projekt. Ezek a kutatások több tudományos területet is magukba foglalnak, mint például a precíziós mezőgazdaság és földhasználat, az egészséges élelmiszer és életmód, az integrált növényvédelmi rendszer, az élelmiszer szektor KKV-i innovációs képességének javítása, valamint az távérzékelési adatok alapján történő élőhely monitoring.

’39 Hybrid Design Manufacture

Az S’39 Hybrid Design Manufacture elsősorban komplex művészeti tervezéssel foglalkozik, melynek tárgya jellemzően a téralkotás valamely formája: installációk, épületekhez kapcsolódó művészeti tervezés, köztéri műalkotások és akciók. A csoport jelenlegi tagjai: Baróthy Anna, Kolozsvári Csenge, Bozsó Melinda és Csernák Janka. Hozzájuk csatlakoznak a műhelyben alkotó művészek, művészcsoportok.

Az S'39 nyitott műhely, befogadó közeget kínál kísérleti koncepcióik kifejlesztésére. A műhely számos újító szellemű rendezvénynek ad helyet. A Szövetség ’39-ben jelenleg tevékenykedő alkotók profilja: építészet, szobrászat, médiaművészet, számítógépes grafika, webdesign, kísérleti programozás, animáció, üvegtervezés.

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár célja a betegségek, a gyógyítás és a test történetével kapcsolatos eszközök, dokumentumok és műalkotások gyűjtése, eldolgozása, megőrzése, kutatása és hozzáférhetővé tétele a széles közönség számára.

A forgóajtón át sokkal kevésbé cserélődik a levegő. A szerkezetre 1881-ben kapott szabadalmat H. Bockhauer Németországban, valamint Theophilus Van Kannel az USA-ban. A kép az ő szabadalmi rajza a „viharajtó szerkezetről”, amely „teljesen hangtalanul működik, hatékonyan akadályozza a szél, a hó, az eső és a por behatolását” Forrás: Wikimedia Commons

Az intézmény az orvos-történelmet az egyetemes történelem olyan részének tekinti, amely természettudományos, kulturális és művelődési jelenségek komplex vizsgálatával deríthető fel és mutatható be, mely egyben a múlt ismeretének újszerű, szokatlan, egyetemes és mindenki számára izgalmas területe.

Az intézmény működése során folyamatos megújulásra törekszik, ennek keretében időszaki kiállítása során szoros együttműködésben áll a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóival, akik az utóbbi évek sikeres kiállításainak installációs, arculati elemeit tervezték, valamint kísérleti projekteket is folytat az interaktív múzeumélményhez kapcsolódóan.

Snétberger Zenei Tehetség Központ

Az Alapító – Snétberger Ferenc világhírű gitárművész - egy erős, Magyarországon és külföldön egyaránt elismert, példaértékű iskolát kívánt teremteni, amelyben a fiatal, hátrányos helyzetű roma zenei tehetségek világszínvonalú képzés és mentori támogatás segítségével megalapozhatják zenei karrierjük elindítását.

Céljuk a képzési programban résztvevő diákok tanulmányainak, valamint a számukra mentori segítséget nyújtó szakemberek munkájának, szakmai továbbfejlődésének támogatása.