Magyarországon a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, amely szakértőinek segítségével készült írásban összefoglalunk bár fontos dolgot abban a tekintetben, hogy miképp védhetjük meg szellemi tulajdonunkat.

Pusztán egy ötlet nem oltalmazható, ám kidolgozása, annak megvalósítása esetén (pl. találmány kidolgozása, novella megírása, logó megalkotása stb.) alkalmas lehet arra, hogy szerzői jogi védelemben vagy iparjogvédelmi oltalomban (pl. szabadalom, használatiminta-oltalom, dizájn-oltalom vagy védjegyoltalom), esetleg üzleti titokként vagy know-how-ként jogi védelemben részesüljön.

Amennyiben ötlet egyéni, eredeti jellegű alkotásban (pl. regény, szoftver, zenemű) ölt testet, úgy a szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik – mutattak rá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal szakértői.

Nincs tehát szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

Ha ötletét találmány, dizájn vagy védjegy formájában valósítja meg, úgy arra bejelentés benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként szerezhet iparjogvédelmi oltalmat. Az üzleti titkot és a know-how-t a polgári jog eszközrendszere védi.

Hogyan védjem a találmányomat?

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal szakértői szerint valaki a találmánya védelméről több úton is gondoskodhat: azt egyrészt titokban tartva (üzleti titok) hasznosíthatja gazdasági tevékenysége során; vagy igényelhet rá szabadalmi vagy használatiminta-oltalmat, amely határozott ideig tartó kizárólagos jogot biztosít számára annak hasznosítására.

Találmánya titokban tartása (üzleti titok) esetén megfelelően gondoskodni kell a titokban tartáshoz szükséges intézkedésekről.

Ha találmányára szeretne szabadalmat vagy használatiminta-oltalmat kapni, akkor erre bejelentési kérelem benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként van lehetőség. Az oltalom adott földrajzi területre 20, illetve 10 évre szól.

A termékek és a technológiák piacán a szabadalommal vagy mintaoltalommal elért előnyösebb pozíció hozzájárul ahhoz, hogy a szabadalmas számára megtérüljenek a fejlesztésre fordított befektetések.

Hogyan védjem a megjelölésemet?

A grafikailag ábrázolható megjelölésre védjegyoltalmat lehet igényelni, amely kizárólagos jogokat biztosít annak használatára meghatározott árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban. A védjegy emellett szerzői jogi oltalom alatt is állhat, amennyiben az egyben egyéni, eredeti jellegű alkotás is (pl. egy logó).

Védjegyoltalmat bejelentési kérelem benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként szerezhet. Az oltalom adott földrajzi területre 10 évre szól, amely korlátlan alkalommal megújítható – hangsúlyozták a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal szakértői.

public domain

A piaci verseny résztvevői számára igen lényeges annak elkerülése, megelőzése, hogy áruikat (szolgáltatásaikat) összetévesszék másokéval, vagy ami még rosszabb, hogy utánozzák, hamisítsák azokat.

A fogyasztók számára a védjegy biztonságot jelent: az egyes áruk és szolgáltatások azonosításának, egymástól való megkülönböztetésének következtében a fogyasztó meggyőződhet arról, hogy olyan terméket vásárolt, amit elvárt.

Hogyan védjem a szerzői jogaimat?

A szerzői jogi védelmet az alkotás egyéni, eredeti jellege alapozza meg. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével (rögzítésével) keletkezik. Nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

Abban az esetben, ha megsértik a szerző jogait - például a művet engedély és jogdíjfizetés nélkül használják fel - számos lehetőség létezik, hogy a szerző megfelelő elégtételt kapjon.

A szerzői jogok megsértése esetén, peren kívüli és peres úton is lehetséges fellépés, melynek keretében büntetőjogi, polgári jogi vagy vámhatósági intézkedések kezdeményezhetőek – tanácsolták a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal szakértői.

Önkéntes műnyilvántartás

Alapvetően a szerzői jogi védelem azt illeti, aki az egyéni-eredeti jellegű művet megalkotta – azaz a szerzőt. A szerzőség bizonyítása azonban sok esetben nehézségbe ütközik, hiszen nem mindig van egy adott művön szerzőként egy konkrét személy neve feltüntetve.

Erre az esetre nyújt megoldást a műnek az SZTNH által vezetett önkéntes műnyilvántartásba vétele, melyet az adott mű szerzői jogi jogosultja egy formanyomtatvány kitöltésével és 5000 forint igazságszolgáltatási díj megfizetésével lehet igénybe venni. A formanyomtatvány beadása az ügyfélszolgálaton személyesen (illetve meghatalmazott útján), vagy postai úton, illetve telefax útján intézhető.

Az önkéntes műnyilvántartásba vételről az SZTNH közokiratot állít ki, amely bár önmagában sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet, ezzel később azonban bizonyítható, hogy a nyilvántartásba vett mű az akkori tartalommal létezett – ismertették végezetül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal szakértői.