Jelentősen érinti a cégek életét az infótörvény módosítása (1. rész)

2015.08.09. 22:41

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény változásai jelentősen érintik a hazai cégek életét – hívta fel az Origó figyelmét a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Sándor Judit kétrészes írásában járja körül a legfontosabb tudnivalókat, most az első részt olvashatja.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXIX. évi törvény (infótörvény) legújabb módosítása (Módosítás) megjelent a Magyar Közlöny 2015. július 14-i 102. számában és bizonyos részei már hatályba is léptek.

A módosítások közül legtöbbet a közérdekű adatok megismeréséről szóló új szabályokról lehet hallani, azonban legalább ilyen fontos, hogy az infótörvényben számos olyan szabály is változott, amelyek hazai cégek életét jelentősen érintik. A Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője szerint ezek közül legfontosabbak a következők.

Kötelező szervezeti szabályozás jogintézménye

A módosítások egyik legjelentősebb eleme, hogy bevezetésre került a „kötelező szervezeti szabályzás” az úgynevezett Binding Corporate Rules („BCR”) jogintézménye. Ez a jogintézmény a magyar jogrendnek eddig nem képezte részét.

A BCR gyakorlatilag a multinacionális cégek cégcsoporton belüli adattovábbítását teszi lehetővé. A módosítás a BCR jogintézményét a „kötelező szervezeti szabályozás” fogalmának bevezetésével adja meg – ismertette dr. Sándor Judit.

A kötelező szervezeti szabályozás egy több országban, de köztük legalább egy EGT államban is tevékenységet folytató cégcsoport által elfogadott, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH”) által jóváhagyott kötelező belső szabályzat, amely meghatározza, hogy milyen módon lehet személyes adatokat továbbítani a cégcsoport olyan tagjai részére, amelyek olyan országban találhatók, ahol nem biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.

A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyására vonatkozó kérelmet az adatkezelőnek kell a NAIH-hoz benyújtania, és a Módosítás meghatározza a kérelem kötelező tartalmi elemeit is. Az eljárási idő 60 nap. A NAIH a honlapján közzéteszi a kötelező szervezeti szabályozást alkalmazó adatkezelők megnevezését.

A kötelező szervezeti szabályozásra vonatkozó rendelkezések a Módosítás kihirdetését követő harmadik hónap első napján, tehát 2015. október 1-én lépnek hatályba.

Adatvédelmi incidens

A Módosítás bevezeti az adatvédelmi incidens fogalmát – mutatott rá a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.

Adatvédelmi incidens a személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint véletlen megsemmisülés és sérülés. A Módosítás az adatkezelőnek az adatvédelmi incidenssel kapcsolatban nyilvántartási kötelezettséget ír elő az adatkezelők részére.

Dr. Sándor Judit, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Hasonló jogintézmény az Elektronikus Hírközlésről szóló törvényben („Eht”) is van az elektronikus hírközlők számára, azonban, amíg az infótörvény alapján az adatkezelőnek csak nyilvántartási kötelezettsége van.

Az Eht. alapján a hatálya alá tartozó elektronikus hírközlés szolgáltatók kötelezettsége ennél szélesebb: azon túl, hogy nekik is nyilvántartást kell vezetniük a személyes adatok megsértésének eseteiről, illetve azt be is kell jelenteniük a Nemzeti Média és Hírközlési Hatásóságnak, bizonyos esetekben az érintetteket is tájékoztatniuk is kell.

A Módosítás az Eht-val szemben nem fogalmaz meg arra vonatkozó kötelezettséget, hogy adatvédelmi incidens esetén az adatkezelőnek az érintetteket értesítenie kellene.

A Módosításnak az adatvédelmi incidensre vonatkozó részei ugyancsak 2015. október 1-én lépnek hatályba.

(A Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője írásának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)