Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a munkáltatók az adószabályok értelmében a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetnek, ha a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma több mint 25 fő, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).
Azok a foglalkoztatók, akik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása mellett döntenek, fel kell készíteniük a szervezetet a megváltozott munkaképességűek alkalmazására. Olyan munkahelyeket, munkakörnyezetet kell biztosítaniuk, amelyek a megváltozott munkaképességűek egészségét, testi épségét sem veszélyeztetik.
A foglalkoztatási törvény szempontjából megváltozott munkaképességű személy az, aki testi vagy értelmi fogyatékkal él, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása csak akkor lehet sikeres, ha a foglalkoztató szervezetek előkészítik az új munkavállalók alkalmazását. A cégvezetésnek alaposan át kell gondolnia, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az adott vállalat szervezeti kultúrája befogadó legyen.
A cégvezetők teendői
Érdemes megvizsgáltatni egy rehabilitációs szakemberrel, hogy mely munkakörök alkalmasak egy adott szervezeten belül a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Fel kell térképezni azt is, hogy milyen hivatalos és civil szervezetekkel érdemes szorosabb kapcsolatot kiépíteni, ha a cég megváltozott munkaképességű személyeket kíván foglalkoztatni.
A hosszabb beilleszkedési folyamat miatt javasolt esetleg egy mentorrendszer kidolgozása is, és érdemes időnként áttekinteni a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának viszonyait, kihívásait, illetve eredményeit.
Továbbá, a szervezetnek érdemes a külső kommunikáció lehetőségeit is végiggondolnia, akár a szervezet esélyegyenlőségi tevékenysége szempontjából, akár szélesebb értelemben a társadalmi felelősségvállalás részeként.
A munkahelyek kialakítása során a fizikai környezetet, a munkakörülményeket a megváltozott munkaképességű személyek tulajdonságaihoz kell illeszteni egyrészt, hogy a munkavégzés ne okozhassa egészségi állapotuk rosszabbodását, másrészt ne idézzen elő baleseti veszélyt.
Átalakítás és akadálymentesítés
Adott esetben megfelelő munkáltatói intézkedés lehet például egy-egy munkaeszköz átalakítása, egy gép kezelőelemeinek átalakítása, áthelyezése, hangfelismerő program telepítése a látáskárosultak számára, gyengén látóknak szöveg-nagyító, illetve helyi megvilágítás alkalmazása, álló helyett ülő munkahelyek kialakítása, munkarend változtatás, vagy a műszakok számának csökkentése. Feltétlenül szükséges a munkahely akadálymentesítése: feltétel, hogy az ajtók, átjárók, szintbeli különbségek, áthidalók, lépcsők, zuhanyozók, mosdók és a munkahellyel összefüggő berendezések is használhatók legyenek a megváltozott munkaképességűek számára.
Az akadálymentesítésnek ugyanakkor komplexnek kell lennie, azaz valamennyi megváltozott munkaképességű csoporthoz tartozó munkavállaló speciális szükségleteinek figyelembevételével kell történnie, megvalósítva az esélyegyenlőséget.
E szempontok átgondolása és a munkakörnyezet megfelelő, a speciális igényeket is figyelembe vevő kialakítása esetén a megváltozott munkaképességű munkavállalók is teljes értékű munkát tudnak végezni, ami nemcsak számukra, de a munkáltatók számára is kifizetődő, gyümölcsöző együttműködést eredményez.
