Jelentősen érinti a cégek életét az infótörvény módosítása (2. rész)

2015.08.13. 21:50

 Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény változásai jelentősen érintik a hazai cégek életét – hívta fel az Origó figyelmét a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Sándor Judit kétrészes írásában járja körül a legfontosabb tudnivalókat, most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.

A Módosítás legvitatottabb része a közérdekű adatokkal kapcsolatos új szabályok bevezetése, amelyek nagyobbrészt ugyancsak 2015.október 1-vel lépnek hatályba.

Módosították a közérdekű adatok megismerésére irányuló igényekre vonatkozó eljárási szabályokat, az igények teljesítésének megtagadására vonatkozó szabályokat, valamint az igények teljesítéséhez kapcsolódó, az igénylő által fizetendő költségtérítésre vonatkozó szabályokat.

Legvitatottabb rész: a közérdekű adatok

A Módosítás alapján a nyilvános adatok közérdekből való megismerésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a közérdekű adatok megismerésére – mutatott rá a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.

A Módosítás részletesen foglakozik azzal, hogy a közérdekű adatok igénylője milyen esetekben jogosult személyes adatokat kezelni, továbbá hogy a közfeladatot ellátó szerv mely esetekben nem köteles eleget tenni az adatigénylésnek.

A jelentős terjedelmű adatigénylések esetén, vagy az olyan adatigényléseknél, amelyek teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás „aránytalan” mértékű igénybevételével jár, az igénylés teljesítésére nyitva álló határidő egyszeri alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható.

Az adatigénylésért külön jogszabályban meghatározott költéstérítés számítható fel. Az erre vonatkozó jogszabály még nem jelent meg – jegyezte meg dr. Sándor Judit.

Hatóság vizsgálata, adatvédelmi hatósági eljárás, titokfelügyeleti eljárás

Módosultak a hatósági vizsgálat szabályai is. Ezentúl a NAIH a hatósági vizsgálat során nem csak felvilágosítást, hanem a vizsgált ügyel összefüggésbe hozható iratról iratmásolatot is kérhet. A Módosítás meghatározza, hogy a hatóság vizsgálatára nyitva álló 2 hónapos ügyintézési határidőbe milyen időszakok nem számítanak be.

A Módosítás pontosítja, hogy a NAIH a személyes adatok védelme érdekében adatvédelmi hatósági eljárást indíthat, bizonyos esetekben az eljárás megindítása kötelező. Az adatvédelmi hatósági eljárást akkor kell megindítani, ha a jogellenes adatkezelés a személyek széles körét érinti, vagy nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elő.

Az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő 2 hónap, új elem, hogy a határidő egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

Jelentősen változnak az infótörvény 62-63.§-okban szabályozott titokfelügyeleti eljárás szabályai – emelte ki a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Sándor Judit, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

A változások egy része a kihirdetést követő harmadik napon, tehát július 17-én, de többségük csak 2015. október 1-én lép hatályba.

Adatvédelmi hatósági eljárás szankciói, 10 millió helyett 20 milliós bírság

A Módosítás kiegészíti a NAIH által az adatvédelmi hatósági eljárásban alkalmazható szankciókat. Új elem, hogy ezentúl a NAIH megállapíthatja a személyes adatok jogellenes kezelésének vagy feldolgozásának tényét is. Erre eddig nem volt lehetősége.

A Módosítás megkétszerezi a hatóság által kiszabható bírság legmagasabb összegét. Az adatvédelmi hatósági eljárásba a legmagasabb kiszabható bírság eddig 10 millió forint volt, ez most 20 millió forintra emelkedik.

A jogalkotó szándéka szerint, ennek magasabb bírság összegnek már komoly visszatartó hatása lehet, a hazai gyakorlatban is lehetőleg egyre többen fogják úgy gondolni, hogy érdemes az adatvédelmi szabályokat betartani. A Módosításnak a bírságra vonatkozó része 2015. október 1-én lép hatályba – hangsúlyozta végezetül dr. Sándor Judit.