Vágólapra másolva!
A bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője szerint közismert tény, hogy örökölni elsősorban végintézkedés alapján, ennek hiányában pedig a törvény alapján lehet. Nem mindegy azonban, hogy az elhunyt házasságban vagy élettársi kapcsolatban élt-e, illetve a múlt hónapban életbe lépett EU-s rendelet értelmében akár azt is előre érdemes végiggondolni, melyik EU-s tagállam szabályai szerint szeretnénk, hogy lefolytassák a hagyatéki eljárásukat.
Vágólapra másolva!

Kössünk házasságot vagy „csak” együtt éljünk? Dr. Parragi Edina Katalin szerint kezdjük a tavaly életbe lépett új Polgári Törvénykönyv idevágó rendelkezéseivel, melyek alapvetően megváltoztatták a túlélő házastárs törvényes öröklését.

Annak ellenére, hogy a törvény elfogadása előtt felmerült, hogy a túlélő élettárs – tehát a házasság nélkül, de érzelmi és gazdasági közösségben egymással együtt élő személy – is törvényes leszármazónak minősüljön – még ha bizonyos feltételekhez kötötten is, azonban ezt az elgondolást az új Ptk. végül elvetette.

Nem minősül családi jogviszonynak az élettársi jogviszony

Az élettársi jogviszony a jelenlegi hatályos szabályozás szerint nem minősül tehát családjogi jogviszonynak, akkor sem, ha az élettársi kapcsolatnak vannak családjogi joghatásai (pl.: tartás, lakáshasználat rendezése). A jelenlegi hatályos Polgári Törvénykönyvünk VI. könyvében szabályozott öröklési jogi rendelkezések alapján tehát, az élettárs nem törvényes örökös.

Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy valaki „hiába élt együtt” szeretetben, hűségben, támogatva és akár ápolva is a másikat, mondjuk évtizedeken keresztül, és lettek akár közös gyerekeik, az élettárs halála esetén, a túlélő élettárs a törvény erejénél fogva örökölni nem fog.

Az örökösök a törvényes öröklési rend szerint – abban az esetben, ha nincs végrendelet - az örökhagyó (az elhunyt) gyermekei lesznek, egymás között fejenként egyenlő arányban. A lehetséges megoldás – házasságkötés hiányában – tehát mindenképpen a végrendelet. Az élettársak végrendelkezhetnek, hogy az évek alatt közösen megszerzett vagyonukat, haláluk esetére hogyan és kinek kívánják juttatni.

Törvényes és nem törvényes örökös

Tekintettel arra, hogy az élettárs nem törvényes örökös, a túlélő házastárssal ellentétben, az élettársat özvegyi haszonélvezeti jog sem fogja megilletni a volt közös utolsó lakhely tekintetében sem – hangsúlyozta a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

Az élettárssal szemben a házastárs törvényes örökös. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nincs végrendelet és ennek hiányában a törvényes öröklési rend lesz az irányadó, akkor a túlélő házastárs örökölni fog az elhunyt után. Ennek mindössze annyi feltétele van, hogy a halál pillanatában fennálljon a házassági életközösség.

A régi Ptk. még az örökhagyó teljes vagyonára (a hagyaték egészére) özvegyi haszonélvezeti jogot biztosított a túlélő házastárs javára. Ezzel a szabályozással az új Ptk. azonban felhagyott, figyelembe véve az elmúlt kb. 40 évben megváltozott társadalmi viszonyokat. Statisztikai adatok tömkelege igazolja sajnos, hogy a válások száma a 80-as évek óta folyamatosan emelkedik, míg a házasságoké csökken.

Általános jelenség lett, hogy a második, vagy akár harmadik házasságokban a házaspárok között gyakran nagy a korkülönbség. Gyakori jelenség, hogy az ilyen esetekben, a törvényes örökösnek minősülő – első vagy második, harmadik, stb. házasságból származó – gyerek, és például a második vagy harmadik házastárs között – aki az életközösség fennállása esetén szintén törvényes örökös – alig van tehát korkülönbség.

Rendkívül méltánytalan lenne, ha a túlélő házastárs özvegyi jogot kapna az elhunyt valamennyi – bárhol fellelhető – ingatlana, bankszámlája, üzletrésze, értékpapírja, autója, bútora, stb.. – felett. Ebben az esetben ugyanis a törvényes leszármazó(k) vagyis a gyerekek, akár egy életen át nem jutnának hozzá törvényes örökrészükhöz.

A jelenlegi hatályos szabályozás értelmében a túlélő házastárs „csak” az utolsó közös lakóhely – az örökhagyó tulajdonában volt rész tekintetében – felett kap özvegyi, vagyis holtig tartó haszonélvezeti jogot, melyet az örökhagyó gyerekeitől, csak a túlélő házastárs, vagyis az özvegy kérhet megváltani.

Az összes többi hagyatéki vagyon özvegyi haszonélvezet-mentes marad, abból azonban a túlélő házastársat egy gyerekrész illeti majd meg. Tehát két gyermek léte esetében, a vagyonból a gyerekek 1/3-ad 1/3-ad arányban részesülnek majd, mivel 1/3-ad rész az özvegynek jár – ismertette dr. Parragi Edina Katalin.

Forrás: Tóth Judit

Az új szabályozás értelmében azonban az özvegy és a gyerekek megállapodhatnak abban, hogy egy gyerekrész helyett, az egész vagyon felett kap az özvegy holtig tartó haszonélvezeti jogot. Amennyiben tehát az örökhagyó szeretné, hogy élettársa is örököljön, úgy akkor azt nem hagyhatja a hagyatéki eljárásra, hiszen ezzel valamennyi örököst hosszú évekig tartó pereskedésnek teheti ki. Így nem lehet eléggé felhívni a figyelmet az élettársi kapcsolatok esetében a kapcsolat jogi rendezésének szükségességére.

Milyen egyéb változást hozott az új európai öröklési rendelet?

A múlt hónapban elfogadott rendelet, jelentős mértékben könnyíti meg a hagyatéki ügyek intézését amennyiben az örökhagyó után több különböző tagállamban maradt hagyatéki vagyonnak minősülő vagyon.

Ilyen esetben az örökösök mindeddig arra kényszerültek, hogy abban a tagállamban, ahol a vagyon található, az adott tagállam joga szerint, sokszor hosszadalmas és költséges, külön hagyatéki eljárásokat indítsanak.

A rendelet mostantól lehetővé teszi, hogy bármely tagállamban maradt is az örökhagyó után vagyok, azt itthon, Magyarországon indított hagyatéki eljárásban kérjük átadni, illetőleg bármely tagállamban indíthassunk ennek érdekében hagyatéki eljárást. Aki pl. Ausztriában él, de szüleinek vagyona Magyarországon fellelhető, a szülők utáni öröklés esetében Ausztriában folytathatja le az eljárást – mutatott rá a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

Az ennek megfelelően bármely tagállamban lefolytatott hagyatéki eljárás eredményeként meghozott határozat, vagy a kiállított ún. európai öröklési bizonyítvány birtokában az örökösök már egy újabb hagyatéki eljárás nélkül juthatnak hozzá bármely tagállamban fellelhető hagyatéki vagyonhoz.

Az utódlástervezés szempontjából fontos tény, hogy az öröklés előre tervezhetősége érdekében a rendelet lehetőséget biztosít arra is, hogy az örökhagyó még életében kiválassza az alkalmazandó jogot. Ha pl. tehát az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Ausztria, de ő maga magyar állampolgár, az osztrák joggal szemben az állampolgársága szerinti, magyar jogot is kikötheti – hangsúlyozta végezetül dr. Parragi Edina Katalin.