Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat (1. rész)

dr.Csővári István-Jalsovszky Ügyvédi Iroda

Adómentesség, anonimitás, kiszámítható és stabil jogszabályi környezet, fejlett pénzügyi rendszer – ez jellemezte évtizedek óta Liechtensteint, az adóelkerülők egyik legfőbb fellegvárát. Ahogy azonban Svájc a közelmúltban beadta a derekát a nagyhatalmaknak, Liechtenstein sem kerülhette el alpesi szomszédjának sorsát. Ezzel egyidejűleg viszont Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Most a kétrészes írás első részét olvashatja.

Dr. Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: Liechtensteini adóstruktúrákat előszeretettel használtak magánvagyonokba tartozó adózatlan pénzeszközöknek, illetőleg az ezek újra befektetéséből származó hozamoknak az elrejtésére vagy akár magyar cégekben fennálló részesedések láthatatlan és „adómentes” tulajdonlására.

Vegyük utóbbira példaként az egyik leggyakoribb struktúrát: magyar magánszemély cégtulajdonos magyarországi cégét – annak közvetlen tulajdonlása helyett – átruházza egy speciális liechtensteini cégformára, úgynevezett Anstaltra, vagy már eleve egy ilyen Anstalton keresztül alapítja meg a magyar cégét.

Az Anstalt egyfajta for-profit alapítványként fogható fel leginkább, tagja, részvényese nincsen, csak egy alapítója, amely rendszerint maga a struktúra létrehozásában segédkező liechtensteini tanácsadócég. Az Anstalt vagyona és hozama viszont az ügyfelet, mint az Anstalt „kedvezményezettjét” illeti meg. A kedvezményezett jogi értelemben se nem tulajdonos, se nem ügyvezető, és így nem kerül be a liechtensteini cégnyilvántartásba.

Mivel a külföldi cégeknek, egyéb jogi személyeknek fizetett osztalékot Magyarország már régóta nem adóztatja, így az osztalék adómentesen juthatott ki az Anstaltba, ahonnan pedig általában szintén „adómentesen” került egy kofferban haza a pénz.

És mivel Liechtenstein számára semmilyen nemzetközi adóegyezmény nem írt elő információcserét, a nagyhercegség egyre közkedveltebb turistacélponttá vált – emlékeztetett a Jalsovszky Iroda szakértője.

Lényegében a fenti módon üzemeltek az adózatlan magánpénzek tartására alkalmasabb családi magánalapítványok, az úgynevezett Stiftungok is, azzal a különbséggel, hogy ezek esetében a pénz már Liechtensteinbe is sokszor bőröndbe utazott, közvetlenül Magyarországról vagy egy kisebb alpesi körutazás végállomásaként, néha közbenső állomásaként.

A szél végigsöpör Liechtensteinen is

Liechtenstein a Svájcot is ért rendkívüli nemzetközi politikai nyomásra 2013-ban csatlakozott az Európa Tanács és az OECD adóügyi együttműködést szabályozó keretegyezményéhez, 2014-ben pedig az OECD automatikus információcserét előkészítő „Common Reporting Standard” kezdeményezéséhez.

2015 októberében pedig megállapodott az Európai Unióval arról, hogy 2016-tól minden, uniós állampolgár nevén vagy uniós állampolgár tényleges tulajdonában lévő offshore cég nevén lévő liechtensteini bankszámláról automatikusan adatot szolgáltat az érintett magánszemélyek adóhatóságának, így a NAV-nak is. Jelenleg még bizonytalan, hogy az adózásilag releváns információk átadására 2017-ben vagy 2018-ban kerül-e sor első alkalommal, az azonban bizonyos, hogy a 2016. évi bankszámla-információkról már az érintett adózók otthoni adóhatósága tudomást fog szerezni.

dr. Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda

2016. január 1-jétől tehát vége a liechtensteini banktitoknak. Többé gyakorlatilag nem lehet sem Anstalt, sem Stiftung, sem Liechtensteinben bankszámlát tartó, de más országban bejegyezett offshore cég mögé elrejtőzni. A magyar adóhatóság számára pedig hamarosan fel fog szállni a liechtensteini bankszámlák tulajdonosait jelenleg még beborító köd – hangsúlyozta dr. Csővári István.

Finanszírozási jogi csoportot indít a Jalsovszky

2016 januárjától bankjogi és finanszírozási szakterülettel bővül a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Az új szakterületet dr. Pázsitka Gábor, a magyar finanszírozási jogi piac egyik vezető jogásza irányítja. Szakterületeinek bővülésével egyidejűleg a 10. évfordulóját ünneplő iroda szervezeti felépítésében további változás áll be. 2016-tól dr. Csővári István, az iroda jelen cikkben nyilatkozó vezető adójogásza partnerként folytatja tevékenységét.

(A kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)