SBGK: a kereskedelmi törvény módosítása és az élelmiszer kiskereskedelem

2016.01.23. 15:14

Idén januártól módosultak a kereskedelmi törvény egyes fontos szabályai, a változások pedig várhatóan befolyásolni fogják az élelmiszer kiskereskedelem piacát – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke.

Dr. Szamosi Katalin kifejtette: 2016. január 2-ától változott a kereskedelmi törvény, amely hatásának értékeléséhez az elmúlt pár hét még nagyon rövid idő, ám számos olyan fontos módosítás lépett hatályba, melyek befolyásolni fogják az élelmiszer kiskereskedelem piacát.

Az eredetileg 2005. évi CXLIV. törvénnyel szabályozott piac kiterjed a kereskedelmi tevékenységet folytató minden olyan szolgáltatásra és tevékenységre, amely a magyarországi termék értékesítés láncolatában részt vesz.

Az erőfölény vélelmének jogintézménye

Ennek alapján a nagy multi kereskedelmi láncoktól a hagyományos piaci szolgáltatásokig, a mozgóboltoktól a nagy szupermarketekig kell a szabályt alkalmazni. A most hatályba lépő módosításnál egy jelentős változás, hogy a törvény a korábbi jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozóan bevezeti az erőfölény vélelmét.

Az erőfölény, mint fogalom, már korábban is megjelent a szabályozásban, hiszen a törvény szerint a beszállítóval szemben az erőfölényben lévő vállalkozás ezen piaci helyzetével nem élhet vissza.

Ezek a tilalmak, mint a beszállítók indokolatlan megkülönböztetése, az értékesítési lehetőségek, hozzáférések korlátozása, valamint olyan tisztességtelen magatartások tiltása, melyben a piaci erőfölényben lévő vállalkozás nem háríthatja át aránytalanul a reklámozás, marketing és egyéb költségeit, ismert és természetesen elfogadott jogi feltételrendszert állított a piac szereplői számára.

A piaci erőfölény a Versenytörvény szabályozása szerint értelmezendő és az ezzel való visszaélés esetén a vállalkozásra bírságot szabnak ki. Az eljárás megindulhat a beszállító bejelentése és panasza alapján is, de a vállalkozás az ellen a tény ellen, hogy erőfölényben volt, adott esetben megfelelően tudott védekezni – ismertette az SBGK elnöke.

A most januártól hatályos módosítás azonban a Versenytörvény alkalmazásában a gazdasági erőfölényt a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítésének piacán eleve egy vélelemhez köti, azt mondja ki, hogy a napi fogyasztási cikk (élelmiszer) értékesítéséből származó előző évi nettó árbevétel, ha meghaladja a százmilliárd forintot, akkor a vállalkozás erőfölényben van.

Ezt a vélelmet egyébként szokatlan módon nem lehet megdönteni, így az élelmiszer kereskedelem szereplői egy eleve adott, a törvény által meghatározott, hátrányos pozícióból indulnak.

A nettó árbevétel számításánál ugyan figyelmen kívül kell hagyni az illatszer, drogéria termék háztartási tisztítószer, vegyi áru, valamint higiéniai papírtermékeket, de ennek nyilvántartása és analitikus feldolgozása így a kereskedőkre hárul.

Mit jelent tehát ez a törvényi vélelem a kereskedők szempontjából? Elsősorban figyelve a Gazdasági Versenyhivatal bírságolási politikáját, látható, hogy az utóbbi időben nagyon magas bírságokat szabnak ki.

Figyelemmel arra, hogy az erőfölény ezen szabályozásával az élelmiszer nagykereskedők immáron a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartoznak, egy magasabb birsággal, tehát nagyobb fenyegetettséggel számolhatnak – hangsúlyozta dr. Szamosi Katalin.

Profitálhatnak-e a beszállítók?

Kérdés az, hogy a beszállítók ezzel az egyre szigorodó törvényi szabályozásból profitálnak-e. Nyilvánvaló, hogy az eredeti cél a kereskedelmi törvénnyel, elsősorban a kiszolgáltatott beszállítók védelme volt, a nagy szupermarketeket üzemeltető multikkal szemben.

dr. Szamosi Katalin, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnökeForrás: SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők

Ez a jogpolitikai cél a gyakorlatban való érvényesülése nyilvánvalóan korlátozott volt, hiszen, ha a beszállító szerződésiben versenysértő előírások voltak, vagy a kereskedelmi kapcsolat során ilyet észlelt, nem biztos, hogy ezt jelezte az eljáró hatóságok felé.

Egy ilyen, egyébként jogkövető magatartás ugyanis a beszállító kilistázását is eredményezheti, ami a magyarországi gazdasági viszonyok mellett jelentős anyagi veszteséget jelentene a beszállítóknak. Az SBGK elnöke kiemelte: a kereskedelmi törvény módosítása alapján a kiskereskedői szektorban meglévő szerződések felülvizsgálata szükséges.

Az üzleti gyakorlat eddig meglévő szigorú szabályaiból ugyanis a kereskedők az erőfölény hiányára hivatkozással ki tudtak bújni, de a mostani szabályozás mellett, álláspontom szerint szinte lehetetlen, hogy a törvényi vélelemre figyelemmel ne mentesüljön valamelyik kereskedő a kereskedelmi törvény és ezzel a versenytörvény megsértésének potenciális veszélye alól.

A beszállítóknak is érdeke, hogy ezen új helyzetre figyelemmel a szerződéseikben olyan megállapítások legyenek, amely a beszállítók tisztességes kereskedelmi feltételeit tartalmazzák.

Jogos kérdés lehet, hogy a verseny piacon miért csak az élelmiszer kereskedelemre vonatkoznak ezek a szabályok, és miért nem, más, nem napi fogyasztási cikkek, de egyébként jelentős árbevételt hozó termékekre is, mint például a háztartási tisztítószerek, vegyi áruk, stb.

Dr. Szamosi Katalin szerint a törvény célját elsősorban a fogyasztókat leginkább és napi szinten érintő piac szigorú szabályozásából eredő előnyök határozták meg, abban a reményben, hogy ezek a szabályok a fogyasztóknál kedvezőbb árat fognak jelenteni és így a végfelhasználót leginkább érintő szegmens élvezi ennek a szabályozásnak az előnyeit.