A pótszabadság igénylésének feltételei

2016.01.31. 19:48

A Munka törvénykönyve szerint a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A hatályos szabályozás alapján mindkét szülőnek jár a pótszabadság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy gyermek után két nap pótszabadság jár az anya és két nap az apa részére. Az adott szülő részére a törvényben megállapított pótszabadság időtartama a másik szülő részére nem ruházható át.

Ha fogyatékkal élő gyermeke van a munkavállalónak, akkor kettővel több gyerekenként a pótszabadság, vagyis egy gyerek után négy nap. Az évenkénti kettő nap pótszabadság nem csak a fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek, hanem a tartósan beteg gyermeket nevelő szülőknek is jár,

A munkavállalót arra tekintet nélkül megilleti a pótszabadság, hogy ő vagy a másik szülő vállal nagyobb részt a gyerek nevelésében. A szülőt a gyermek után járó pótszabadság akkor is megilleti, ha a gyermeket nem a saját háztartásában neveli. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye ugyanakkor – a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvénnyel összhangban – a pótszabadság igénybe vételéhez a munkavállaló részéről a gyermek nevelésében való részvételt feltételezi.

A gyermekek után járó pótszabadság az örökbefogadót, a nevelőszülőt és a gyámot a vér szerinti szülővel azonos módon illeti meg.

Pótszabadságra az a munkavállaló jogosult, aki a gyereket - a családok támogatására vonatkozó szabályok szerint - saját háztartásában neveli vagy gondozza. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyermeket nem saját háztartásában nevelő, gondozó munkavállalónak nem jár pótszabadság, még akkor sem, ha ő maga vér szerinti szülő.

December 31.-én született

A pótszabadság már a megszületés évében is jár és utoljára akkor vehető ki, amelyik évben 16 lesz a gyerek. Tehát, ha a gyerek december 31.-én született meg, a pótszabadság még arra az évre is jár.

A gyermekek utáni pótszabadságot is, az alapszabadsághoz hasonlóan a munkáltatóval történő előzetes egyeztetés után lehet igénybe venni. A pótszabadságot is az esedékesség évében kell kiadnia a munkáltatónak, és azt pénzzel megváltani nem lehet.

Forrás: Thinkstock

A gyermek születése után esedékes pótszabadságot a gyermek születése utáni 2, hónapig köteles a munkáltató kiadni akkor, amikor a munkavállaló kéri.

Munkahelyváltás év közben

Előfordulhat, hogy a munkavállaló év közben munkahelyet vált a pótszabadságra jogosító időtartamon belül. Ekkor az új munkáltatónál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy előző munkáltatójánál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe.

Erről a tényről a munkavállaló kérésére az előző munkáltató három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.