Fontos változások az elektronikus aláírásban és ügyintézésben (1. rész)

2016.02.16. 16:34

2017-től az ügyfelet megilleti a jog, hogy ügyeit elektronikusan intézze az azt biztosító szervek, így az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, választott bíróságok, az ügyészség, közjegyzők, bírósági végrehajtók és közüzemi szolgáltatók előtt – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, aki kétrészes írásában ismerteti a 2016. január 1-én hatályba lépett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit, most az első részt olvashatja.

Dr. Bayer Andrea kifejtette: új jogszabály váltja fel az elektronikus aláírásról szóló törvényt. 2016. január 1-én hatályba lépett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, amelynek rendelkezései többek között helyettesíteni fogják az elektronikus aláírásról szóló 2011. évi XXXV. törvényt.

Az új jogszabályt (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért a „Törvény”) az Országgyűlés lényegében az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedése, az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése, illetve a különböző jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása valamint a lakosság számára korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása érdekében alkotta.

A törvény egyik alapja az EU 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelete, röviden az eIDAS („electronic identification and trust services”) Rendelet.

Fokozatos hatályba lépes

A Törvény egyes fejezetei csak fokozatosan fognak hatályba lépni. Elsőként az úgynevezett bizalmi szolgáltatásokról szóló fejezet, amelynek szabályai már 2016. július 1-től hatályosak. A bizalmi szolgáltatások fogalmát a fenti eIDAS Rendelet határozza meg, mégpedig rendszerint díjazás ellenében nyújtott, az alábbiakból álló elektronikus szolgáltatásokként.

A szolgáltatások első csoportja: elektronikus aláírások, elektronikus bélyegzők vagy elektronikus időbélyegzők, ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatások, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése.

A második csoport weboldal-hitelesítő tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; a harmadik csoportba pedig elektronikus aláírások, bélyegzők vagy az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok megőrzése.

Csupán a fentiekben érintett szolgáltatásokat szabályozó rendelkezések lépnek július elején hatályba, ezzel egyidejűleg az elektronikus aláírásról szóló törvény hatályát veszti – emelte ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Ezzel azok, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában bejelentett szolgáltatók, akik az új Törvény szerinti bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan nem tesznek bejelentést a hatóságnál, az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásaikat legkésőbb 2017. július 1-jéig nyújthatják.

2017 januárjától

A Törvény az elektronikus ügyintézést biztosító szerv (mint például az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, választott bíróságok, az ügyészség, közjegyzők, bírósági végrehajtók és közüzemi szolgáltatók) és az ügyfél elektronikus kapcsolatának általános szabályait fekteti le – ismertette dr. Bayer Andrea.

Forrás: Microsec

E rendelkezések szerint Magyarországon 2017. január 1-től az ügyfelet megilleti a jog, hogy a fenti példaként felsorolt elektronikus ügyintézést biztosító szervek (és más, a Törvény szerint azt önkéntesen vállaló és az abban meghatározott feltételeknek megfelelő jogalanyok) előtt ügyeit elektronikusan intézze.

Ugyanakkor a különféle elektronikus ügyintézést biztosító szervek csak 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését a Törvény rendelkezései szerint biztosítani.

(A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)