SBGK: holnaptól jelentős változások a közösségi védjegyeknél

2016.03.22. 10:45

Március 23-án jelentős változás következik be az Európai Unió védjegyhivatalánál. Nem csak nevük változik és a korábbi Belső Piaci Harmonizációs Hivatal név módosul az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala névre, hanem a közösségi védjegy, mint az itt beadott és az Európai Unió tagjainak országaiban egységes oltalmat élvező védjegyek neve is, az Európai Uniós Védjegyre változik - értesült az Origó az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnökétől.

Új név alatt új tartalom, holnaptól, azaz 2016. március 23-tól változik a közösségi védjegy kifejezés és helyébe az Európai Uniós Védjegy kifejezés lép – tájékoztatott dr. Szamosi Katalin.

Március 23-án jelentős változás következik be az Európai Unió védjegyhivatalánál. Nem csak nevük változik és a korábbi Belső Piaci Harmonizációs Hivatal név módosul az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala névre, hanem a közösségi védjegy, mint az itt beadott és az Európai Unió tagjainak országaiban egységes oltalmat élvező védjegyek neve is, az Európai Uniós Védjegyre változik.

A névváltozás következményei

A névváltozás azonban nem jár egyedül, hanem a közösségi védjegyrendelet (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2424 rendelete) tavaly decemberében elfogadott módosításával együtt került most a szellemi alkotásokkal foglalkozó jogászok asztalára. A most hatályba lépő változások inkább technikaiak, de a két lépcsőben megvalósuló módosítások második szakasza, melyre 2017. október 1. napján kerül sor, már sok érdemi módosítást is takar.

Elsősorban azt kell megszoknunk, hogy a Hivatal neve és ezzel domain neve is változott, valamint, hogy a Hivatal előtti eljárásokban egy pozitív egyszerűsítési szándék vonul végig. A magyar ügyfelek számára jó hír, hogy kicsit csökkentek a hivatali díjak, különösen akkor, ha valaki csak egy áruosztályra kíván oltalmat szerezni – hangsúlyozta az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke.

A korábbi, egy költségért három osztályra vonatkozó oltalom úgy tűnik, hogy nem vált be, mert nagyon sokan kényszerből jelentettek be több osztályt, amit aztán nem is használtak. Ennek elkerülése céljából most az alapbejelentés egy osztályra vonatkozik és utána minden további osztályért kell majd eljárási díjat fizetni.

Az egy osztályra vonatkozó költség azonban 50 euróval csökkent. Jelentősen változott azonban a megújítási díjak költsége és egyes eljárási költségek is. Nyilvánvaló, hogy ennek hatását még a magyar bejelentők csak akkor érzik, ha európai uniós védjegyet jelentenek be.

Lehet még változtatni a struktúrán

A magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának van ideje még a struktúrán változtatni és ezzel együtt akár a költségeket is csökkenteni. Egyébként is az Európai Unió tagállamainak, beleértve Magyarországot is, még van idejük, hogy a most hatályban lévő változásokat, illetőleg a később hatályba lépő érdemi változásokat a magyar védjegyjogba átültessék.

Nyilvánvalóan érdemes lesz a Védjegytörvényhez (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról) csak egyszer hozzányúlni és akkor harmonizálni az európai uniós rendszert újra a magyar védjegyjoghoz – tanácsolta dr. Szamosi Katalin.

Az angol jogeset tanulságai

Amit azonban már most mind a magyar hivatalnak, mind pedig az Európai Unió védjegyhivatalnak alkalmaznia kell, az az áruosztályok vonatkozásában a fontos és tiszta megjelölések alkalmazása. Korábban is kaptak erre az európai védjegyhivatalok kitanítást az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságától, a híressé vált angol jogeset (a C‑307/10. sz. ügy – IP Translator) kapcsán.

Annak az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága által történt előzetes döntéshozatal körében tett megállapításai, gyakorlatilag már alkalmazásra is kerültek a védjegyoltalom iránti kérelmek elbírálásában.

Ennek lényege, hogy a védjegybejelentéseknél a korábbi gyakorlattól eltérően nem elégséges, hogy csak az áruosztályra vonatkozó címet adják meg a bejelentők és ennek alapján a teljes áruosztályra élvez a bejelentés oltalmat, hanem elvárás, hogy a védjegyoltalom körének meghatározásakor a bejelentés pontosan arra az árura, vagy szolgáltatásra irányuljon, amelyet a jogosult majd valóságban használni kíván.

A híressé vált jogeset váltotta ki azt az igényt, hogy az áruosztályok vonatkozásában a bejelentő egyértelműen tisztán és precízen jelölje meg, hogy mire kíván oltalmat szerezni.  Fontos elv még továbbá, hogy a kifejezéseket, annak természetes és általánosan használt értelmében kell használni, hogy később ezzel kapcsolatosan egy jogvita esetén nyilvánvaló tévedés ne lehessen.

dr. Szamosi Katalin, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnökeForrás: az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők

2016. március 23-tól számítottan 6 hónapos idő áll rendelkezésre a védjegyjogosultaknak ahhoz, hogy átgondolják, hogy korábban lajstromozott védjegyeiket akarják-e ennek megfelelően pontosítani. Természetesen a pontosítás alatt nem lehet további áruosztályokat, vagy szolgáltatásokat felvenni, de az áruosztályon belül a szükséges módosítás elvégezhető – emelte ki az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke.

A reform célja

A jövőben hatályba lépő rendelkezések közül érdemes kiemelni azokat a rendelkezéseket, amikre majd a védjegybejelentés körében figyelni kell, ilyen például a funkcionális védjegybejelentés fogalmának kiterjesztése, vagy pedig a tradicionális kifejezésekkel való ütközés, mint abszolút elutasítási ok bevezetése.

Ez utóbbi körébe tartoznak például az egyes nemzetek által használt kifejezések, védjegyként történő "kisajátításának" megakadályozása, melyre korábban tiltás hiányában már sok példát láttunk. A hivatal nevének változása tehát nem csak egy formális aktus, hanem mögöttes tartalmában is változás jelent a szellemi tulajdon területén dolgozó képviselőknek.

Az Európai joggyakorlat hatása és a nemzeti hivatalok és a korábbi Belső Piaci Harmonizációs Hivatal együttműködése eredményként a védjegyjogról ma már elmondhatjuk, hogy egységes alapokon nyugszik az Európai Unió valamennyi országában.

Az erre irányuló törekvések tehát célt értek, melyet mutat az a statisztika is, hogy számos magyar vállalkozás védjegyét az Európai Unió szintjén kívánja oltalmaztatni, amely nyilvánvalóan segíti az áruk és vállalkozások szabad áramlását az Európai Uniós területén. A mostani reform is az egységesítés és az együttműködés két alapelvére épül és látható, hogy ez a helyes irány – foglalta össze végezetül dr. Szamosi Katalin.