Balázs & Kovátsits: a szindikátusi szerződés (2. rész)

A cégvezető ülhetett bele először

Mire figyeljünk, amikor külföldi cégekkel vagy külföldi állampolgárokkal alakítunk közös gazdasági társaságot? Ezekre a kérdésekre jó választ tud adni egy úgynevezett szindikátusi szerződés, ám Magyarországon viszonylag kevesen élnek a közös gazdasági társaság megalapítása előtt az úgynevezett szindikátusi szerződés megkötésének lehetőségével – hívta fel a figyelmet a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője, aki kétrészes írásban foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat. Most a második részt olvashatják, az első itt érhető el.

Mit is mond a jog a társaság működésének finanszírozására, a nyereség felosztására? A tagok általában rögzítik a társaság alapításával összefüggésben felmerült költségek megosztásának, az esetleges likviditási problémák megoldásának szabályait is – hangsúlyozta dr. Balázs Tamás, egyetemi adjunktus.

A társaság működése során képződött nyereség felosztásának szabályait is rögzíteni szokták, gyakran kikötik például, hogy bizonyos ideig a tagoknak nem fognak osztalékot fizetni, vagy csak abban az esetben, ha a nyereség a tagok által meghatározott összeget meghaladja. Ilyen esetben általában rögzítik az osztalékként ki nem fizetett nyereség felhasználásának (a cég fejlesztésének, vagyona gyarapításának) részletes szabályait is.

„Versenytilalmi megállapodások”, „a piac felosztása” a tagok és a közösen létrehozott társaság között, beszállítás

A szindikátusi szerződésben rögzített egymás közötti viszonylatban érvényes „versenytilalmi rendelkezések” általában a konkurens cégekkel létrehozott jogviszonyokat, üzleti kapcsolat fenntartását tiltják, illetve szabályozzák.

A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője szerint fontos a „piac felosztásáról” a szindikátusi szerződésben rendelkezni, arról tehát, hogy a tagok (a tagok cégei) és az általuk létrehozott közös társaság melyik piacon, vagy ugyanazon piac melyik szegmensében, milyen mértékben stb. fogják termékeiket értékesíteni, illetve szolgáltatásaikat nyújtani harmadik személyek számára.

A tagok rögzíteni szokták azt a beszállításra vonatkozó korlátozást is, hogy a közösen létrehozott társaság meghatározott ideig az alapanyagot, illetve egyéb szükséges termékeket a saját tagjától fogja vásárolni.

A társaság szervezete, vezető tisztségviselők, munkavállalók

A tagok részletesen szokták szabályozni a társaság szervezeti egységeinek hatáskörét, működését és a vezető tisztségviselők tényleges feladatait, valamint azt, hogy mely tagok mely vezető tisztségekre delegálhatnak vezető tisztségviselőket.

Fontos része a szindikátusi szerződéseknek a társaság munkavállalóinak számbavétele, annak meghatározása, hogy az új, közösen létrehozott társaság mely munkavállalókat veszi át a tagoktól, ezen munkavállalók munkaviszonyának esetleges megszüntetése a tagoknál, milyen terheket ró az egyes tagokra (például végkielégítés, felmondási idő), és hogy ezen költségeket milyen módon osztják meg a tagok egymás között.

Szavazással kapcsolatos megállapodás

A szindikátusi szerződésben több olyan kérdést rendeznek a tagok, amelyben a döntés a taggyűlés határozatát igényli (például osztalék kivétele, illetve meghatározott célra fordítása) – mutatott rá dr. Balázs Tamás.

Ezért a felek a szindikátusi szerződésben kötelezettséget vállalhatnak meghatározott időtartamra, hogy az adott kérdésben történő határozathozatal során hogyan fognak szavazni. Ilyen kérdés lehet például a nyereség bizonyos ideig történő visszaforgatása a közös cég fejlesztése érdekében a nyereség kivétele helyett.

Titoktartás, alkalmazandó jog kikötése, választottbíróság eljárása

Mivel a szindikátusi szerződések bizalmas információkat tartalmaznak, rögzíteni szokták, hogy a tagokat a szerződés tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

Ha a felek különböző állampolgárságúak, illetve cégek esetén különböző országban vannak bejegyezve, meg szokták határozni, hogy a szindikátusi szerződéssel kapcsolatos jogvitákra melyik állam jogát kell irányadó jogként alkalmazni. Az ilyen jogviták eldöntésére többnyire valamelyik nemzetközi választott bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

Garanciák, szankciók

Előfordulhat, hogy valamelyik tag a szindikátusi szerződést megszegi, és nem teljesíti az abban vállalt kötelezettségét. Mivel a társasági szerződés és a cégbírósághoz benyújtott egyéb cégiratok társasági jogi szempontból elsőbbséget élveznek a szindikátusi szerződéssel szemben, ilyen esetben a tag eljárása (szavazata stb.) érvényes lesz, függetlenül attól, hogy az a szindikátusi szerződés rendelkezéseivel ellentétes.

Forrás: Volocopter

Az ilyen esetek elkerülése érdekében szokták a felek a szindikátusi szerződés teljesítését biztosító garanciákat (például: kötbér, óvadék stb.) és a szindikátusi szerződés megszegésének polgári jogi szankcióit (például: kártérítés, társaságból való kizárás) kikötni.

A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás tapasztalatai szerint amennyiben a szindikátusi szerződés megszegéséhez kapcsolódó következmények a szerződésszegő tag számára hátrányosabbak, mint az azzal járó előnyök, megelőzhető a szindikátusi szerződés megszegése.

Tapasztalataink szerint tehát a gyakorlatban szindikátusi szerződés egy olyan jogkövetkezményekkel járó „forgatókönyv”, amely a szerződő feleknek, társasági tagoknak jogi értelemben is kiszámíthatóságot, biztonságot adhat a cégtársakkal való együttműködés legfontosabb kérdései vonatkozásában a jövőre nézve, hozzájárulva ezzel a társasági tagok közötti hosszú távú sikeres együttműködéshez – hangsúlyozta végezetül dr. Balázs Tamás.