Az Erzsébet-utalvány és a Széchenyi Kártya az Európai Bíróság előtt

SZÉP-kártya, Széchenyi Pihenőkártya
A Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) által kibocsájtásra kerülő Széchenyi Pihenőkártyák (SZÉP-kártya), amelyek a Pénzjegynyomdában készültek (illusztráció).
Vágólapra másolva!
Idén februárban az Erzsébet-utalvány ellen 2012 óta folyamatban lévő eljárás végére tett pontot az Európai Unió Bírósága. A döntés értelmében az Erzsébet-utalvány és a Széchenyi Kártya egyes elemei megsértik az Európai Unió joga szerinti letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának elveit, ezért változtatásra utasítja a kormányt. A jogi környezetet a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői elemzik.
Vágólapra másolva!

Dr. Aszódi Diána és dr. Nagy Zsuzsanna kifejtették: az Erzsébet-utalvány és a Széchenyi Pihenő Kártya mai rendszere 2011-ben, illetve 2012-ben került bevezetésre, melynek következtében más tagállami cégek által kibocsátott cafeteria utalványok kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek a magyar piacon.

Az Erzsébet-utalvány, és a hozzá kapcsolódó kedvező adózási feltételek sikerét bizonyítja, hogy csaknem 48 ezer munkaadó nyújt több mint 2 millió munkavállalónak ilyen formában béren kívüli juttatást, a Széchenyi Pihenő Kártya tulajdonosok száma pedig meghaladja a 800 ezret,, akikhez ebben a formában 5 év alatt összesen 31 milliárd forint került.

Az új szabályozással viszont a külföldi, főleg francia cégek jelentős bevételkiesést szenvedtek el, majd a további veszteségek elkerülése érdekében kivonultak a piacról. Ezen cégek panaszai alapján került az ügy az Európai Bizottság elé, aki levélben szólította fel Magyarországot az uniós jogsértés kiküszöbölésére.

Az Európai Bíróság elsősorban azt kifogásolta, hogy a szabályozás egyes elemei akadályozzák a szolgáltatás nyújtás és a letelepedés szabadságának uniós alapelvét. Hazánk válaszlevelében vitatta a jogsértést, így a Bizottság keresetben kérte az Európai Unió Bíróságát, kötelezettségszegési eljárás lefolytatásával állapítsa meg Magyarország vétkességét.

Az Európai Bíróság ítélete

A Bizottság által előterjesztett kifogásoknak az Európai Bíróság helyt adott, és ítéletében az alábbi jogszabálysértéseket állapította meg – emelték ki a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

A szabályozás kimondja, hogy csak magyarországi székhelyű társaságok jogosultak a Széchényi Kártya kibocsátására, emellett a kibocsátó cég működési formáját is meghatározzák a jogszabályok, megsértve ezzel a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a letelepedési forma szabad megválasztásának elvét.

A feltételrendszer részét képezi, hogy a kártya kibocsátójának minden 35 ezer főnél magasabb lélekszámú településen az ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartani. Ennek az előírásnak csupán a magyarországi bankok képesek megfelelni, sőt azok közül is csupán három. Mindez szintén a székhely szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértését jelenti.

Az Erzsébet programról szóló törvény hatályba lépésével a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vált jogosulttá az Erzsébet-utalványok kibocsátására. Bár az Alapítvány a bevételeket szociális célokra fordítja, ennek ellenére a Bíróság szerint a kialakult monopolhelyzet ellentétes az Unió letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának elveivel.

Az Európai Bíróság ítéletei a tagállamokra nézve kötelező erejűek, az abban foglaltaknak haladéktalanul eleget kell tenni az érintett országnak, ellenkező esetben a bíróság pénzbírsággal is sújthatja a jogszabályellenesen eljáró felet.

Megszűnhetne a monopolhelyzet?

Dr. Aszódi Diána és dr. Nagy Zsuzsanna rámutattak: a kormány a döntést követően javaslatokkal állt elő a cafetéria rendszer újraszabályozására. Az Erzsébet programról szóló törvény módosításának javaslata már benyújtásra került, melyben az Erzsébet a Kárpát-medencei gyermekekért Alapítványt is jogosulttá tennék az utalványok kibocsátására, megszüntetve ezzel az Európai Bíróság által kifogásolt monopolhelyzetet.

A miniszterelnök emellett a jelenlegi bérrendszert „rejtett kettős bérrendszernek” nevezte, melynek nyílttá tételében látja azt a megoldást, ami nem jelent a korábbihoz képest jelentősebb terhet sem a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak.

Forrás: MTI/Pénzjegynyomda

Így a normál járulékokkal járó alapbéren felül a munkavállalók olyan bérelemre is jogosultak lehetnek, mely után az állam semmilyen járulékot nem szed, vagyis a munkáltatók a cafetériát készpénzben adhatnák az adókedvezmény megtartásával. A javaslat kidolgozását július 1-jéig ígéri a kormány, a változások pedig a tervek szerint 2017 januárjától lépnének életbe.

Milyen döntés születhet Washingtonban?

Kérdés, hogy az Európai Bíróság ítélete mennyiben fogja befolyásolni a francia befektetők által a washingtoni székhelyű ICSID választottbíróság előtt indított eljárások kimenetelét, ahol a befektetők az elszenvedett jelentős bevételkiesésükért kívánnak kártérítést kapni.

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői szerint az Európai Bíróság ezen döntése a Magyar Állam hátrányára hozott döntést eredményezhet az ICSID választottbíróságon, hiszen az ICSID eljárást a francia befektetők a francia-magyar befektetésvédelmi egyezmény egyenlő elbánást előíró szakaszaiba való ütközés alapján indították.