Légitársaságok és céges károk: munkáltatói győzelem az Air Baltic ügyben

Ha egy repülőjárat késik, abból nem csupán az utasoknak származhat káruk, hanem annak a cégnek is, amelynek alkalmazottai üzleti úton utaznak a repülőgépen. Először az Air Baltic ügyben mondták ki, hogy a munkáltatók érvényesíthetik a repülőgép késéséből fakadó kárigényüket a repülőtársasággal szemben – hívták fel a figyelmet a VJT & Partners szakértői.

Dr. Lovretity András és dr. Kávássy Emese kifejtették: nem ritka, hogy egy repülőgép jelentősebb késése miatt egy cégnek nem tervezett költségei merülnek fel. Az uniós jogszabályok értelmében ezeknek az extra költségeknek eddig csak egy részét kompenzálták a légitársaságok a munkáltatóknak (például: átfoglalás, szállás, étkezés biztosításával az alkalmazottnak).

Idén februártól azonban előreláthatólag változik a helyzet. Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján az egyéb extra kiadásoknak a megtérítését - amit eddig csak a szó szoros értelmében vett utasok érvényesíthettek sikerrel a légitársaságokkal szemben - már az utasok munkáltatói is követelhetik.

Utas kár – céges kár

A légitársaságok felelősségét a Montreáli Egyezmény szabályozza, amelynek alapján az utasok jogosultak arra, hogy járatkésés esetén a légitársaságok megtérítsék káraikat. A probléma azonban sokszor abból adódik, hogy a járatkéséssel kapcsolatos többletkiadásokat nem maga az utas szenvedi el – hangsúlyozták a VJT & Partners szakértői.

Például üzleti utak esetén az ilyen plusz kiadások a repülőjegyet megvásárló - és tulajdonképpen valamennyi útiköltséget fizető - munkáltató céget terhelik. A járatkésés miatt meghosszabbodhat a kiküldetés ideje, így az útiköltségek mellett egyéb költségek is felmerülhetnek (például hosszabb kint tartózkodás plusz kiadásai, extra napidíj és járulékfizetési kötelezettségek), melyek szintén a munkáltatót terhelik.

Idén februárig nem volt egyértelmű, hogy ilyen esetben van-e lehetőség a munkáltatói kár megtérítésére.

Az Air Baltic ügy

2011-ben például a litván állami nyomozószolgálat kényszerült járatkésés miatt extra kiadásokra. Két alkalmazottját küldte Rigából Bakuba. Az alkalmazottak az Air Baltic járatának késése következtében 14 órával később érkeztek meg Azerbajdzsánba.

A késés miatt a nyomozószolgálat napidíjat és kiegészítő szociális ellátásokat volt köteles fizetni alkalmazottai részére. Ezeknek a munkáltatói költségeknek a megtérítését az Air Baltic légitársaság arra hivatkozással tagadta meg, hogy kártérítést a Montreáli Egyezmény szerint csak utasok (azaz az alkalmazottak) követelhetnek.

A nyomozószolgálat viszont nem utas, így kártérítésre sem jogosult – mutatott rá dr. Lovretity András.

A döntés és hatása

A több mint 3 évig tartó eljárás végén az Európai Unió Bírósága döntést hozott az Air Baltic ügyben. Az idén februárban született döntés értelmében a tényleges kárt elszenvedő munkáltató is jogosult arra, hogy járatkéséssel kapcsolatos kárait megtérítsék.

Mivel az Európai Unió Bíróságának döntése valamennyi uniós tagország bíróságára nézve kötelező, várhatóan a magyar és egyéb uniós bíróságok előtt is hasonló jellegű döntések születnek majd, mint az Air Baltic ügyben.

A kártérítés szempontjai

Azonban még így is több körülménytől függ, hogy köteles-e a légitársaság járatkésés esetén káraink megtérítésére. Ilyen körülménynek számít például a légitársaság késés megelőzésével kapcsolatos magatartása, vagy a késés és kárunk közötti összefüggés.

Forrás: Getty Images/Brendan Smialowski

Ettől függetlenül, ha munkáltatóként bármilyen költségünk merül fel egy alkalmazottainkat érintő járatkéséssel kapcsolatban, célszerű azt számszerűsíteni, és az adott légitársasághoz fordulni, hogy térítse meg a kárunkat.

Az pedig már jelenleg is biztos, hogy munkáltatóként a légitársaság nem utasíthatja vissza igényünket azon a formális alapon, hogy nem voltunk utasok, és kénytelen lesz panaszunkkal érdemben foglalkozni – emelték ki végezetül a VJT & Partners szakértői.