Mi a teendő, ha a vállalkozók, a szakik kárt okoztak?

A Budapesti Békéltető Testülethez még mindig sok olyan kérelem érkezik, amelyben a fogyasztók arról számolnak be, hogy a kerületi kisokosokból, társasházi levélszekrénybe bedobott szórólapokból kiválasztott vállalkozás kárt okozott számukra. Szóbeli megállapodás és a fürdőszoba falainak kibontása után elérhetetlenné vált a „készséges” mesterember, pedig korábban előleget is átvett a fogyasztótól. A munka befejezésének időpontjáról már nem lehetett vele egyeztetni, és eltűnt a panaszos pénzével, aki kereshetett másik vállalkozást, hogy a fürdőszobáját egyáltalán használni tudja.

Az egyik ügyben a fogyasztó a levélszekrényébe bedobott hirdetés alapján választott egy vállalkozót a lakása nyílászáróinak cseréjére. Megállapodtak az árban és erről írásbeli szerződést is kötöttek. A vállalkozó 1 + 5 év garanciát vállalt a munkára. A fogyasztónál nyáron beszerelésre kerültek a nyílászárók, de ősszel kiderült, hogy nem jól rögzítették őket és a lakás huzatos volt.

A fogyasztó próbálta felvenni a kapcsolatot a vállalkozással a javítás miatt, de az székhelyén nem volt elérhető, a megadott telefonszám ugyan kicsörgött, de azzal nem ment sokra. A Budapesti Békéltető Testülethez fordult, de nem tudta ügyét sikerre vinni, mert a vállalkozás a megadott címről nem volt értesíthető.

Eltűnt vállalkozások nyomában

A fogyasztó által kért postai vizsgálat pedig megállapította, hogy a vállalkozás által megadott címen csak egy székhelyszolgáltató üzemelt korábban, ami viszont már megszűnt. Így pedig semmit sem ért a munkára vállalt összesen hat év jótállás, hiszen azt nem volt kinél érvényesíteni.

Egy másik esetben a fogyasztó a fürdőszobájában akarta kicserélni a kádját zuhanyzófülkére, és a kerületi kisokosból választott egy „hangzatos reklám” alapján vállalkozót.

A megrendelés során szóban állapodtak meg a felek és a fogyasztó előlegként kifizette a munkadíj több mint felét. A vállalkozás szorgalma azonban csak a meglévő fürdőszobai berendezések kiszereléséig tartott, mert azt követően már nem lehetett vele időpontot egyeztetni, hogy mikor fogja azt befejezni. Így pedig a kifizetett díj már jócskán meg is haladta az elvégzett munka tényleges értékét.

Mivel azonban a felek nem rögzítették írásban a megállapodás pontos részleteit és a megrendelés tartalmát, így annak utólagos bizonyítása nagyon nehéz volt. Ebben az esetben ugyanis legalább egy számla kellett volna a felek közötti vállalkozási szerződés létrejöttének bizonyítására, amit persze a fogyasztó nem kapott meg.

Az érintett vállalkozást egyébként mindkét, fenti esetben kellékszavatosság, illetve jótállási kötelezettség terhelte a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján, ami alapján díjtalanul kérhették volna a javítás elvégzését, az utóbbi példában pedig a munka befejezését.

Ilyenkor köteles a munka újbóli elvégzésére a vállalkozó

Amit feltétlenül fontos tudni, hogy javító-karbantartó szolgáltatások esetén a vállalkozás mindenképpen hat hónapos jótállást (garanciát) köteles vállalni a munkára, ha annak díja a húszezer forintot meghaladta. Ha tehát a következő munkálatoknál bármilyen probléma van, a cégnek ingyen el kell végezni azt újra, hibátlanul (kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba oka csak a munka átadását követően keletkezett):

Ilyenek a lakás-karbantartási és javítási szolgáltatások, a háztartási gépek és készülékek javítása, barkácsszerszám és kerti szerszámok javítása, személygépkocsik, motorkerékpárok, karbantartása és javítása.

Ebbe a körbe tartozik még az audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása, gyógyászati segédeszközök javítása, telefon- és telefax-berendezések javítása, hangszerek javítása, órák javítása.

Mire figyeljenek még a fogyasztók?

A javító-karbantartó vagy szerelési munkálatok megrendelése előtt tájékozódjanak és csakis olyan vállalkozással kössenek szerződést, amelynek nemcsak a telefonszáma áll rendelkezésre, hanem például a székhelye is megtalálható.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

A megfelelő szakember kiválasztása után tételesen rögzített költségvetés és árajánlat alapján kössenek írásban szerződést. Ne feledjék, hogy a szerződés a fogyasztót is védi, utólag anélkül nem fogják tudni bizonyítani a szóbeli megállapodás tartalmát.

Ha bármilyen probléma van a céggel, amely rosszul - vagy egyáltalán nem - végezte el a munkát, és nem lelhető fel a korábban megadott címen, akkor az ingyenes céginformáción keresztül tájékozódhatnak az új székhelyről vagy telephelyről.

Számlát, nyugtát kérés nélkül kapniuk kell a fogyasztóknak! Ha ez elmaradt, akkor is ragaszkodjanak hozzá, mert a szavatossági vagy egyéb jótállási igényüket ezzel mindig tudják érvényesíteni (még a jótállási jegy hiányában is) – tanácsolja végezetül a BKIK.