Vágólapra másolva!
A jelenleg elérhető információk szerint 2016. július 1. napjától kezdődően a jogi képviselővel eljáró személyek, illetve a magyarországi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, mint peres felek, kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bírósággal. A cégeljárásban és a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben már korábban bevezetett kötelező elektronikus út kiterjesztése számos problémát, illetve aggályt felvet azon túl, hogy a koncepcionális változás megvalósítása mögött meghúzódó célok méltányolhatók. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásban elemzi a jogi környezetet; most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.
Vágólapra másolva!

A 2016 áprilisa előtt napvilágot látott koncepció szerint, kizárólag a jogi képviselőként eljáró ügyvéd (vagy jogtanácsos) személyes ügyfélkapuján keresztül lehetett megküldeni a beadványt.

Ám ez rendkívül nehézkessé és adatvédelmi szempontból aggályossá tette volna egy nagy létszámú szervezet (akár ügyvédi iroda, akár gazdálkodó szervezet) esetén az elektronikus kommunikációt – mutatott rá dr. Zsemberi Roland.

Perkapu útján történhessen

Ezt kiküszöbölendő, a szoftverháttér fejlesztéséért felelős szervezet igyekszik megteremteni annak a lehetőségét, hogy az elektronikus kapcsolattartás ne közvetlenül személyes ügyfélkapuk igénybevételével, hanem az ügyvédi irodához, illetve a gazdálkodó szervezethez kapcsolódó úgynevezett perkapu útján történhessen.

Amennyiben ez ténylegesen megvalósul, számos technikai probléma elhárul, azonban a tervezett kifejlesztési határidő (2016. május 20.) és az e-per kötelező bevezetésének időpontja közötti felkészülési idő rendkívül csekély, így szükséges lehet a kötelező bevezetés áttétele későbbre.

A jelenleg elérhető információk szerint azonban a kifejlesztésre kerülő e-perkapuhoz korlátozott számú, csupán 5 felhasználó rendelhető hozzá, amely egy nagy létszámmal rendelkező gazdálkodó szervezet vagy ügyvédi iroda esetén meglehetősen problémássá teheti az ügykezelést, így feltétlenül indokolt a felhasználói létszám bővítése, reményeim szerint erre hamarosan sor fog kerülni.

A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője megjegyezte: ez az e-perkaput a közigazgatási hatóságok által jelenleg is használatos úgynevezett hivatali kapu mintájára hozzák létre, amely tekintetében ugyancsak korlátozott a hozzáféréssel rendelkező ügyintézői létszám.

Sarkalatos pont az infrastruktúrában

Az infrastrukturális háttér működésének rendkívül sarkalatos pontja, hogy kizárólag a bíróságok (közigazgatási hatóságok) által rendszeresített nyomtatványok használata útján terjeszthető elő beadvány, amelyeket a bíróságok (közigazgatási hatóságok) kötelesek lesznek folyamatosan frissíteni.

A Pp. jelenlegi szabálya szerint abban az esetben, ha az előterjesztő nem a legfrissebb nyomtatvány használatával nyújtja be beadványát, úgy az elő nem terjesztettnek minősül, amely túlzott hátrányként értékelhető, így ebben a kérdésben is szükséges a módosítás úgy, hogy hiánypótlásra okot adó körülmény legyen a fenti eset.

Ebben a körben szükséges megjegyezni azt is, hangsúlyozta dr. Zsemberi Roland, hogy a használandó nyomtatványok nem specializáltan a bírósági elektronikus kommunikációra kerültek kifejlesztésre, aminek okán azok gyakorlati alkalmazása több szempontból problémás, így például több fölöslegesnek minősülő adatot meg kell adni a kitöltés során, illetőleg a beadványok előterjesztésének módja sem tekinthető a leginkább logikusnak és egyszerűnek.

Összegzés

A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint összességében kijelenthető, hogy az e-per bevezetése a professzionális bírósági igényérvényesítés felé vezető út fontos mérföldköve azáltal, hogy olyan gazdasági társaságok számára is kvázi kötelezővé teszi jogi képviselő igénybe vételét, amelyek korábban e nélkül pereskedtek.

Forrás: Ács Bori

Ám a jelenlegi struktúra nem képes azt a célzott hatást kiváltani, hogy csökkenjen a papírhasználat figyelemmel arra, hogy az ügyféloldali jellemző papír alapú iratiktatás mellett a bíróságok is minden esetben ki fogják nyomtatni az elektronikusan beérkező beadványokat (ennek megvannak az indokai, így például az igazságügyi szakértők részére történő iratátadás).

Így azon túl, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartás az ügyvédség és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek esetében adminisztrációs többletterhet fog generálni, a bírósági ügyvitelt sem képes a jelenleg ismert formájában egyszerűsíteni, kezelhetőbbé tenni.

Mindezek alapján leszögezhető, hogy amíg a jelenlegi infrastrukturális koncepció nem változik meg, az elektronikus kapcsolattartással érintett szereplők csak abban tudnak bízni, hogy a 2016. július 1. napjában kitűzött határidőt a jogalkotó ismét meghosszabbítja annak érdekében, hogy egy kiforrottabb és könnyebben kezelhető rendszer útján lehessen elérni a gördülékenyebb bírósági ügyintézést – emelte ki végezetül dr. Zsemberi Roland.